Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-03 / 2. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmér, 1913. január 3., péntek. ü««K)!KMM<nauaBin«nManBiMiHiiaHNHNinNNn«HnaMHMa»»HiMi»Hi A választójog A Szanios eredeti tudósítása. gyanánt : akkor a munkásosztálynak iskolát nem végzett, tehát az értelmiség leg alsó lépcsőjén álló rétegével szemben nem kínálkozik más korrektimtn, mint a szolgálat állandósága. A szolgálati viszonynak a iormelés különböző ágaiban, különösen a gyáripar egyes nemeinél vaió különbözősége viszont arra utal, hogy megfelelően tekintetbe ve gyük az eltérő viszonyokat, ami a javaslatban meg is történt. Hogy az állandó szolgálati idő mérsékelt (két éves) tartamának feltétele a nem szakképzett, hanem csupán irni-olvasní tudó ipari munkásokkal szemben mennyire nem túlzott követelmény, annak megvilágítására szolgál az az adat, hogy a javaslat alapján az iparforgalmi munkásosztály köréből 255—562 egyén lesz választó. E kategóriák köréből jetenleg választó összesen 41., 288, tehá. az ipari munkás ság választóinak száma > javasba : zeriat 211., 324-gyel, az öss t választók tervezett letszamenelósónei. egy negyedével gyarapodik. , Az őstermelők. Az ipari munkásosztály ilyen előtérbe állításáért viszont nem érheti a javaslatot indokoltan az a szemrehányás, hogy a többi társadalmi réteggel és pedig ugv az őstermelési vagyontalan elomokkei, mint a törpe birtokossággal szemben igazságtalan mértékkel mór. A javaslat szerint a jelenlegi választók — korhatárra, értelmi és vagyoni cenzusra való tekintet nőikül — egyénileg megtartják választói jogukat. Ez a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés elsősorban határozott ul az őstermelés köréhez tar;ózó kisebb elemek javára szolgál éa a javaslatban az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések is széleskörű jogkiterjesztést eredményeznek. Andrássy által kontemplált szavazatoknak, hány százalékát teszik továbbá a jelenlegi s fogják tenni a javaslat szerint a jövőbeli választóknak : Magyar anyanyelvű. Az összes népességben 54‘5 Az 1905. évi tervezet szerint 58'7 Az 1908. évi javaslat szerint 61*8 A jelenlegi választók közt 59'6 A jelen javaslat szerint 60-2 A magyar anyanyelvűek aránya mind a négy választójogi rendszer szerint jóval túlhaladja a magyarságnak az összes népességben elfoglalt arányát s tulajdonképpen elég közel ált egymáshoz. Legkisebb a Kristóffy, legnagyobb az Andrássy javaslata szerint. De nem szabad feledni, hogy Andrássy javaslata vinne legnagyobb tömegeket az urnák elé s a három szavazattal biró választó is csak egy ember, akit könnyen megfélemlíthet a műveletlen és fanatizált tömegek nyers ereje. Az a másfél százaléknyi különbség tehát a magyarság javára, amellyel Andrássy javaslata bír, y most benyújtóit javaslattal szemben, korántsem oly nagy, hogy alkalmas volna ellensúlyozni a plurális rendszerben rejlő veszélyeket. Jog egyenlőség. A tervezett parlamenti reform a magyar állam hagyományos szabadelvüségéhez hiven a jogegyed őség alapján áll, s egyetlen olyan kelléket sem állít fel, amely az ország bármely idegen ajkú állampolgára számára elérhetetlen, vagy nehezebben megközelíthető feltételt jelentene. Bármilyen nemzetiségű állampolgár a választói jogot teljesen azonos feltételek mellett szerezheti meg, mint a in.gyár anyanyelvűek. Befejezésül meg kell még állapítani, hogy e javaslat jóval tágabb keretekben mozog, mint aminőt a miniszterelnök ez óv tavaszán terjesztett az ellenzéki pártok elé. Budapest, január 2. A Szamos újévi számának vezércikkében megkezdtük a kormány által benyújtott választójogi javaslat ösmertetését. Az ösmertetóst, amaly kiterjed a javaslat minden részletére, alább folytatjuk. Céltalan korlátozások. A megbizhatóság biztosítékául a j elen javaslat kidolgozását megelőző tárgyalások során az egy évnél hosszabb domiciliumot — egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpóoztári tagságot emlegették, de ezek egyike sem alkalmas fokmérője annak, hogy valaki megórett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek felvételét mellőzte. A lakáscenzus mellett felhozott érvekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakáscenzusnak falun nincs gyakorlati jelentősége a városokban és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb lakáscenzu ) is a választó jogra megéret^ elemek nagy tömegét zárná ki. Az ipari munkásság a reformban. A törvényjavaslat egyik főtörekvóse az, hogy minél több jogcím felállításával, minél több kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz; hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. Amíg másoktól, tehát az összes mező- gazdasági elemektől is, általában véve az elemi is&.oD teljes elvégzését kívánja meg: az ipari munkásoknál vagylagosan meg- elógeszik az ipari tanonciskolával is, amelynek elvégzését az iparostanoncokra nézve már az 1884. évi ipartörvóny kötelezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog a választói jogra az államilag szervezett különböző iparszaktanfolyamok elvégzése, minden előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül is. Különböző címek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói joghoz, de azon felül egyszerre politikai jogokhoz jut a többi jogcímen egyáltalában az ipari munkás- osztálynak minden számottevő eleme — mondhatjuk — a választói korban lévő ipari munkásoknak olyan tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. A szolgálat állandósága. Ha az értelmi cenzus alapjára helyezkedünk és az egyszerű irni-olvasni tudást a munkásoknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá sem a hosszabb tartamú domicitium, sem a be- tegsegélyző pénztári kötelék, sem a mun kabérminimum nem szolgálhat korrektisum 1.900.000 választó. A javaslat alabján a választók száma mindenesetre megfogja ütni az 1.900 000 et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18 264.583 lelket tevő összes népességének 10.4 százalékát teszi, mig a jelenlegi választók csak 5‘9 százalékát. Ha a jelenlegi javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 80 even felüli irni-olvasni tudó magyar állampolgároknak jövőre már 63‘3 százaléka, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, mig jelenleg csak 35‘0 százaléka van e jognak birtokában. A nemzetiségek aránya. A javaslat indokolása párhuzamba állítja, hogy a magyar és egyéb anyanyel vüek hány százalékát teszik az összes lélekszámúik s hány százalékút tették volna az 1905. évi tervezet választóinak a gróf A nők követelése. A törvényjavaslat a választói jogot csak a férfiaknak kívánja megadni. Nem azt jelenti ez,, mintha ez a kormány a nő közéleti szereplésének jelentőségét alábecsülné. j\ miniszterelnök kifejti sz indokolásban, bogy nagy súlyt helyez a nő közreműködésére, különösen a szociális gondoskodás, az emberbaráti intézmények, intézkedések terén, ahol a nő valóban megbecsülhetetlen részese és munkatársa nemcsak a társadalmi tevékenységnek, hanem a modern iránybaa fejlesztendő közigazgatásnak is. Az egész magyar jogfejlődés is a nő megbecsüléséről tanúskodik. De amidőn olyan nagy uj választóközönséget kell a legfontosabb politikai jog gyakorlásába belenevelni, amely azonban rövid idő alatt megközelíti a mait, nem volna időszerű az átmenet megrázkódtatásait azzal fokozozni, hogy a politikai küzdelmekbe éppen most Jelen iieámank 8 oldal terjedelmű.
