Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-10 / 7. szám

19U. január 10.) 7. «fám. SZÁMOS 3. oldal. A Tisza-Szamos közének ármentesitése. Nem alakult meg a vizszabályozó társu'at. — A Szamos eredeti tudósítása. — határnál, melyet legjobb meggyőződése diktál. Mert más az — felolösség mellett egy nagyfonlosságu törvényt megalkotni és me­gint más — felelősség nélkül agitálni. Az aggressiv lápmárn az angol Pope szavait idézem : There never was any party, factivu, sect, in solsich Shemost ig­norant were not Shemost violent. Ami hevenyészett fordításban körül­belül annyit jelent, bogy sohasem volt olyan . párt, vagy töredék, melyek közül a legtu- 1 datlansbb ne lett volna egyúttal a legve hemensebb is. A hazájuk «orsát a szivükön viselő polgártársaimat pedig arra kérem, ne té­vesszenek meg bennünket jelszavak, lármák és bizzunk a nemzetnek ama bölcs vezetői­ben, akiknek se önzetlen hazaszeretetük­ben, se politikai bölcs belátásuk helyessé­gében eddig nem csalódtunk és akiknek ve zetóse után ennélfogva a jövöhen is bíz­vást indulhatunk. A szatmári Szabad Uceum előadásai. Dr. Tanódy Endre: Morál és ariti- morál Január lOjés 17. Brikk^y Béla : Irodalmunk nőalakjai. Január 14. Dr. Shik Elemér : Memzetgazdaságtan alapfogalmai. Január ül és 28. Dr. Hunok Emil: A léghajózás alap­elvei. Január ;.4. Dr. Scoőber Emil : Az élet határáról. Január 31. február 4 és 7. Dr. Lökő bél»: A gyógyi'ás határai. Február 14. Gál Jenő: Az angol világbirodalom. Február 14. Dr. Kovács István: Oroszország és Finnország. Február 18 és 28. Szabados Ede : Újabb francia iroda­lom. Február 21. Hűnek Emil : A tenger élete. Február 25, március 4. Bmmgarten Zsigmond: Az evolúció. Március 7. Kótay Pál: Lakástól. Március 11. Duszik Lajos: Társadalmi problémák. Márciu- 14. Kettős könyvvitelben jártas könyvelő helybeli nagy kereskedelmi cégnél azonnali alkalmazást talál. Ajánlatokat a kiadó továbbit anatómiai cipőgyár cipőüzletóben (Deák-tér 7.) a nagy drágaság dacára az eddigi szolid árakon kaphatók az összes cipők vadász vízhatlan csizmák. Talpba vésett szabott ar. IIÖLG YlODllÁ SZ-TEREM1 BALOGH női ffiaiiH'ür oh villamos szép ségápoliísi terme a „PANNÓNIA“ szállo­dában. — Állandó hajkiállitás. Szatmár, jan. 9. Tegnap tartotta a tisza—szamosközi érdekeltség közgyűlését a város székházán. A közgyűlést Ilosvay Aladár Szatmárvár- megye alispánja hívta össze a földmivelés- ügyi minisztertől nyert megbízása alapján. Az érdekeltségbe vont 207.000 kataszteri hold terület ugyanis négy törvényhatóság területén fekszik s a vizszabályozási társu­lat megalakítását a miniszter a szatmárvár- megyei alispán hatáskörébe utalta. Az alakuló közgyűlésen Ilosvay Aladár alispán elnökölt. Jelen voltak: Csaba Ador­ján főispán, továbbá Nyárády László mü szaki tanácsos, a földmivelésügyi miniszter képviseletében, Cholnoky Imre, Domahidy István, Farkas Antal dr. Gróf Károlyi László képviseletében, Jekey Sándor, Kende Zsig­mond, Medve Zoltán, Morvay Zoltán dr., Lázári Nagy Béla, Ujfalussy Dezső, Gróf Vay Gábor, Vajay Karoly dr. kir. tan. pol­gármester, Báró Vécsey László és az emli- tett négy törvényhatóság érdekelt birtokosai nak igen nagy száma. A szatmárnémeti kis­birtokosokat Bartha Kálmán gazdasági ta­nácsnok és Harcsár Géza dr. képviselték. A közgyűlés megnyitása. Ilosvay Aladár alispán a megjelentek üdvözlése után előadja, hogy a Szamos jobbparti ármentesitós és vizszabáiyozás kér­dése már 1909. évtől napirenden var.. A munkálat terjedőimé és annak költsége azon­ban még nem volt megállapítható. A földmivelési' minisztérium rendelté­ből ezt az előzetes munkát a szatmárnémoli kir. folyammérnöki hivatal elkészitvén, most már mi sem áll útjában a társulat szabály szerű megalakításának. Különösen szüké- gessé teszi azt a Túr vizének szabályozat­lansága, ami kiterjedt nagy vidék mezőgaz­dasági érdekeit állandóan veszélyezteti. S miután az alispán bejelenti, hogy a kikül­dőit véleményező bizotiság javasojt a tár­sulat megalakítását kellő állatni hozzajáru lás mellett, pro és kontra több felszólalás történt s azutan elkezdődött a szavazás, a mely késő estig tartott. Felszólalások a javaslat mellett. Elsőnek Kende Z igmond esász. és kir. kamarás szólalt fel. Mindenekelőtt felhívja a jelenlevők figyelmét az ügy rendkívüli fontosságára, amelyh z hasonlót itt még ni m tárgyaltak Rámutat a szomorú gazda­sági viszonyokra és arra a hatosra, amelyet a vizszabáiyozás hiánya e viszonyok eöidé- | zésére gyakorolt. Szembeállítja ezzel a viz- - rendezés előnyeit, amely, noha költséges, megh ízza a maga gyümölcseit. A kormány 6 5 millió korona kamatmentes kölcsön! bocsát a megalakitandó társulat rendelkezi sőre, ami y lenle kényen leszállítja a költsé geke . Á l.mi támogatás ói fehételezelten tehat aján ja a társulat megalakítását. G óf Vi-y Gábor Szabolcsvárm gye vöt főispánja szintén pártolja n javaslatot és azt mind pénzügyi, mind müsz .ki szem­pontból elfog dhatóoak tartja, bár vannak a terv ellen aggályai, de azok elosz tható. A mcgal kulást telióteiesen javasolj • kimondani, u.y t. i., hogy a munkál t az érdekeltség túlságos rnegterlnUetésével n ■ járjon s a miniszter utn nyilvánítsa közér­dekűnek a tervbevett vizszabályozási. Ez alatt azt érti, hogy a birtokosok hozzajáru lása ne legyen több a kataszteri tiszta jö­vedelem tizenkétszeresének 5 százalékánál, ami a jelen esetben a törvény szerint is megadható, mivel a tervezett vízrendezés kapcsolatos más már megalakult vizszabá­lyozó társulat muokatervóvel. Otzlroviczky István és Hunvald Izidor dr. fehérgyarmati ügyvéd szólott még a véleményező bizottság javaslata mellett s előbbi feltételesen, utóbbi föltételtől menten indítványozza a társulat megalakítását, később azonban Hunvald dr. ezt az indítványát visz- szavouta. Lázári Nagy Béla elleninditván ya. Lázári Nagy Béla nyomban Kende Zsigmond után kért szót s annak a meggyő­ződésének i.d élénk kifejező-1, hogy soha rosszabb időben nem (űzhették volna ki tár­gyalásra ezt a kérdést, mint épen most. A társulat megalakulását a mai súlyos viszo­nyok közt lehetetlennek tartja. A kormány sem nyújthat kedvezményes állami hitelt most, amikor neki is szüksége vau tőkere igen fontos állami beruházásokhoz. Indít­ványozza a javaslat levételét a napirendről. Az elleninditvány pártolása. Cholnoky Imre kir. közjegyző felszóla­lásában különösen a Turvidek bujáivá! fog­lalkozik és miután a Tur-foíyű eddigi sza­bályozási munkái dacára sem javultak a viszonyok, nem vár semmi előnyt a végle­ges szabályozástól som. Pártolja Lázári Nagy Béla indítványát. Rác Peter és Baka László birtokosok szólották még a véleményező bizottság ja­vaslata ellen s miután Kende Zsigmond a zárszó jogával élve még eayszer figyelmez­tette az érdekeltséget a döntés jelentőségére, az alispán a vitat berekesitetiu. Ezután Kövessy Győző kir. főmérnök kezdte et u t-rvezet ismertetését, de hangja elveszett a n gy zajban. <Szavazás. Dél felé járt az idő, midőn az alispán olrecdelie a szavazást. A szavazás terület szerint történt s unnak eredménye a követkei ó volt: a véle­ményező bizot sag javaslatára 76 000 h >ld térületteí, míg Lázári Nagy Béli eilenindó- ványara 104.000 holddá szavaztak. 27.000 hold nem volt képvistlve. Így tehát az ügy az érdekeltségnél megbukott s ha csak a miniszterin n köz­érdekből el nem rcudt-li a tái-ulat megala­kítását, az ói dákéit nagy vids ; gazdasági fejlődé-e és fellendülése jó ideig ismét a vak véletlenre lesz bízva. Ssjlt erdeje fnlwUaHiaeli, aki karácsonyi játéktárgyat, vagy alkalmi ajándéktárgyat akar venni, hogy a j ,f(iORONÄ‘k BAZÁR i kirakatait megtekintse j DEÁK-TER 5. SZÁM, GINDL-UDVAR.

Next

/
Thumbnails
Contents