Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-09 / 6. szám
1913. január ő.) 6 rzán». SZAMOS 3. oldal. Az „osztatlan nagy siker". A pukkadj meg"-müsor. A színházi iroda jelenti: Kevés eredeti operett- nek volt olyan osztatlan nagy sikere, tnint Arany János „Kicserélt feleségének, amelyet harmadszorra vasárnap estére tűzött műsorra az igazgatóság. Nem vagyunk sem prude ok, sem kötekedők. Nem követjük a Heti Szemle példáját és a nudiiásban se keressük csak a pikantériát, szívesen felfedezzük benne a művészetet is, — ha van. Mindig több volt ellenünk a panasz amiatt, ho^y érdemtelenül dicsérjük a színtársulatot, mint amiatt, hogy okkal hintjük. A színházról Írott leferádáinkban mindig a közönség véleményét igyekszünk eltalálni és a műrészeinek tartozunk azzal, hogy ha ez a vélemény túlságosan szigorú, enybilő szóval mérsékelni igyekezzünk annak szigorát. Éppen ezért joggal tarthatunk számot arra, hogy a rzinházuál értékeljék is valamennyire a szavunkat, amely igyekszik mindig a közönség szószólója és nem ön fejű magánvélemény lenni. Konstatálnunk kell, sajnos, hogy ez a várakozásunk teljesen hiú és meddő, mert a szatmári színházat ujabbsn Mjesen a a kassza vagy még ern 1 is kicsinyesebb szempontokból, a közönség kívánságainak és Ízlésének nemcsak mellőzésévé1, de egyo- nest megsértésevei vezetik. Pé da rá « szinhá/.i irodának fentebbi jelentése. A jelentés b mulatós, szinte felháborító egyk dvüséggel jelzi, hogy „Aranv János* osztatíun, nagy sikeiü darabjával vasárnap ismét arcul üti a tzinház a közönség szeméremérzetét. Mert az a trágár hülyeség', ami ez az Arany János nevét pro fanizáló Auspitz Jenő nevű ur elkövetett és amelyet a szatmári színház vnlahoui.an a pornográf dombról szedett elő, mór nem is az ízlést sérti, hanem egyenest a szeméremérzetet. Együgyű, szellemtelen trágárság ez a féremü, amelynek ötleteit a fiaki erstandon jegyezhette össze a szerző. Ha a sajtó véleményét nem szívlelte meg a direkció, hallhatta közvetlenül a közönség szavát i», ha be nem dugta a fülét. Megbotránkozással, elkeseredéssel be szélt róla mindenki és ime — igy adnak valamit a szatmári színháznál a közönség véleményére : — a színházi iroda a szemébe kac-ig a publikumnak és megállapítja, hogy — pukkadjatok meg — a darabnak osztatlan nagy sikere volt és mist harmadszor is meg lesz ismételve a kassza- siker javára. Bármilyen jóakarattal viselte ünk is a színház, mint kultúrintézmény iránt, sőt éppen azért, mert kultúrintézménynek tartjuk, fei kell szólalnunk, megbotránkozással kel) felszólalnunk az ellen, hogy «t a jó iudulatu szatmári közönséget, amely mindig hűséges pártolója, támogatója a színháznak, ilyen sértő indolenciával kezeljék. És fel bed szólalnunk ez ellen éppen most, mikor a szinügyi bizottság minden fenntartás és kikötés nélkül hosszabbította meg Heves Béla szerződését és amikor a hétfői közgyűlés tárgyalni fogja a szinügyi bizottságnak ezt a határozatát. Ha most, ebbrn a kritikus időben ilyan cinikus módon kezelnek bennünket, mire számíthatunk akkor, ha majd a színigazgató teljes biztonsággal fog bennülni a szatmári színházban. Nem akarunk mindenáron kötekedni, nem utalunk arra, hogy milyen sok kifo gásolDi való merülhetett volna fel a szat mári színháznál, ha a szinügyi bizottság csak egy kicsit is szigorú aknrt volna lenni, nem hívjuk fel ezekre a közgyűlés figyelmét sem, de azt, hogy egyenest bosszantsa, fricskázza a színház a közönséget, ezt nem lenne szabad megengednie sem a közgyü lésnek, sem a szinügyi bizottságnak, — amely tiltott be már ártatlanabb darabot is, mint ez a hülye trágárság. Hu pedig a színháznál a „Kicserélt feleség* hatását nevezik o«ztat!an nagy sikernek és az az ambíciójuk, hogy tok ilyen osztatlan sikert trjenok el a műsor összeállitásával, akkor mi igazán szánalommal nézzük le wzt «z Ízlést, amely ennek a mi szegény, jóhiszemű közönségünknek a kultuiigényeit szolgálja. Illetve nem szolgálja. Színház. Színházi műsor. Csütörtökön hetedszer „Limonádé ezredes* énekes bohózat (B. bérlet.) Pénteken újdonság először „A csók- szanatórium“ eredeti operette (Cz. bérlet.) Szombaton másod-zor „A csókszanatórium“ operetté (A bórlet.) Vasárnap déután „A rablólovag“ Biró Lajos szenzációs színmüve. Este harmadszor „A k cseréit feleség“ eredeti Operette (B. bérlet.) •A sarkantyú. — Liptti Imre és Gábor Andor drámájának bemutatója. — Annyi unalmas fercmü után tegDap este végre egy izzó hatású, égő társadalmi kérdésekkel foglalkozó magyar drámát mutatott be s szatmári szia .áz. fi s-rkantyu annak a legelevenebb társadalmi szituációnak a mélységeit és csúcsait érinti, amelyben a pénztelenség az élet legszebb iHuzóit semmisíti meg. A dráma főszereplője egy volt buszárföhad nagy, aki bukdác-olva jár a civilélet gya logutján és telhetetlent pusztul el a civil- társadalom küzdelmes életének terhei a att. A sarkantyú cselekményének a leg magasebb súlyt az adja meg, hogy Rácz György főhadnagy alakjában nemcsak egy társadalmi típust fedezd k fel. hanem sorsában mindazoknak a tragédiája végigsüvit a színpadon azokról, akikről hiányzik a „sarkantyú“, amit az érvényesülés paripájának szügyóbe vághatnánnk. A becsületes, nagyszándéku, de leheletlen embernek modellje Rocz György, aki mindazokat meg fogja indítani, akik az életben megsebesültek. Az ábrándok mártírja ő és panaszában sok ezer ember sóhajtása benne Tan. A színmű második felvonása egy vasúti hivatalban játszik, amelyben a hivattdi copf, az igábn gyötört emberek lelki és testi rabszolgaság« nagy realizmussal tárul elénk. Különösen frappáns a harmadik felvonásnak az a jelenete, un Ívbeu a tragikus véletlen hosszú idő után ismét összehozza a hajdmi huszárt a pezsgővel, fó nyes múltjának mintegy üzenetével, amelytől a tönkrement ember fajdalma és szenvedése egy zokogó dalban patakzik el. Az előadás egyike volt a legjobbak nak Alig hisszük, hogy a darabot vidéki kőrútjában még jáiszották volna ilyen fényes készültséggel, ilyen pompás művészet tel, mint a mi síinészeink. Szőke Sándor markáns drámai erővel dolgozta ki az életben mind lejebb lejebb sülyedő exfőbadnagyot. Csodálatos természetességgel, a* egyenruhától a vedlett kabátig szinte észrevetlenül fogyatkozó jellem, fokonként letö ő egyéniség minden egyes felvonásban miut ogy külön kidolgozott, különálló alakítás jelent meg az ő művészetében, amely ma este arat a egyik legszebb diadalát. Z. Hahnel Aranka a feleség szerepében szintén egyik iegkiválóbbj U nyújtotta az ő megszokottul) elsőrangú alakításainak. Szalóki egy hivatalnok személyében nyújtott pompás kabinett-alakitast. Kisebb szerepeikben kitűnők voltak Bársony és P. Torday Etel, aki ek diszkrét, finom játéka remekül állottá helyét úgy a komikus, mint a drámai helyzetekben. A közönség melegen földia a darabot és meleg tapsokkal hmorállá a szereplők kiváló játékát. k színházi iroda közleményei. Műsorváltozás. A mai napra tűzött „CsókfZd uh tórium* eredeti operetta premierje technikai okok rni-itt e-ak holnap, pénteken kerül bemutatóra, helyette „A limonádé ezredeo“ népszerű énekes bohózat kerül színre hetedszer az ismeretes szereposzlással, raig a „Csókszanatórium* operette bemulalója pénteken Jesz, második előadása pedig szombaton bérletben. A rablólovsg vasárnap délután. Biró Lajos szenzációs nagysikerű színmüvét vasárnap délutánra tűzte ki ez igazgatóság negyedszer « bemutató szereposztással. HÍREK A házasságtörés kozd veszélyes üzem lenni. Ezek a bolond férjek olyan nagyon a szivükre veszik, ha az emberek ráácsingóznak a más feleségére és sehogysem akarják házasság dolgában érteni a tréfát. Itt van ez az elkeseredett makói pék, valami II atyuk nevű, aki borzalmas módon akarta megoldani a nagy problémát: kifente a bicskát és bosszút állott, s/ijja* hasított a házasságtörő asszony bűnös testrészeiről, irtó kegyetlenséggel lenyuzgálta a bőrt a csalfa asszony sima arcáról, amely kevéssel a nyuzás előtt még törvénytelen mosolyt sugárzott az idegen férfi felé. Amikor az Ur kioperálta Ádám oldalbordáját, hogy házasságot alkosson belőle, kissé meggondolatlanul cselekedett, mert végtelen bölcseségé- nél fogva azt is tudhatta, hogy a borda törékeny. És azért mióta meg-
