Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-09 / 6. szám
*7 *C: V Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913 6 szám. »OUTSKiH MHP1I.AP. Januar © eSÜTÖRTÖK § MBBMBHHBHA Névnap........................Julián vt. Szamos vízállása .............1 64 ID ŐJÁRÁS: Az időjárásban lényeges változás nem várható. — Sürgöny- prognózis: Változás nem várható. — Déli hőmérséklet: — 1-8 C. A VÁROSI SZÍNHÁZBAN B bérlet — szinre kerül — E. bérlet ß limonádé ezredesÉnekes bohózat 3 felvonásban. Lipschitz és Horst vigjátékából irta: Harsányi Zsolt. Zenéjét szerzett«: Yincze Zsigu.ond. Rendező : Szalóki Dezső. Karnagy : Hajeiuek Rezső. SZEMÉLYEK; Gróf Szentmarjai, huszár- ezredes Lenke, leánya Mariella, Ernyei főhadnagy özvegye Kelemen, őrnagy Terézia, a felesége Thass, kapitány Margit, a felesége Von Planitz Neuhauson, főhadnagy adjutáns Olga, a felesége Gravenstedt György herceg hadnagy Kemény ■> Csők l hadnagyok Nagymáté J Apostagi Soma, házasság közv. Szakáll, őrmester Miska, a herceg kutyamosója Kati, az ezredes cselédje Szekerkáné Borbély Ardó Dénes Kapossy Czakó Ács Pintér Bársony Pálma Sümegi Ross Zsoldos Simay Endrey Szendró szalóki H. Balia M. P. Szepessi Főszerkesztő: Dr. Shik Elemér. Felelős szerk.: Dénes Sándor. Szerkesztő: Vidor Gyula. 1 TELEFON-SZAMOK « Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása ...................... 333. Fe lelős szerkesztő lakása............. 358. EL ŐFIZETÉSI DIJAK Helyben 154 K 6 „ 3 „ 1 „ Egy évre Fél évre Negyedévre Egy hónapra Vidéken 16 K 8 „ 4 „ lK50f Egyes szám ara helyben 4 fill. „ „ „ vidéken 0 „ Hirdetési dijak Szatmáron készpén ben fizetendők. Nyilttér sora .... 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóczi-utcza 26. szám (Fogarassy-ház.) 61 tia&a ji éo a& adó. Békés időben, amikor nem dúlnak véres csaták és a hazáért dobogó magyar szív nem onthatja drága vérét a harcmezőn, a hazafi egyetlen kötelessége a hon iránt a törvények tiszteletében és az adófizetésben merül ki. A haza most nem tudja hasznosítani a drága polgárvért, abban sem lehet öröme, ha a lelkes, nagy hazafiak életüket ontják ki, neki most sokkal kevesebb kell ennél: adó. Mégis bámulatos dolog, hogy amíg hitvány, gyáva ember az, aki háborúban az ellen fegyvere elől elrejti életét, az ilyen embert még a történelem is átadja az utókornak megvetés céljából, — addig békés időben az egyetlen hazafiui kötelesség, az adófizetés alól kibújni, az adótörvény ellen agitálni: virtus. És ezt a virtust azok gyakorolják legtesztele- nebbül, akik leghevesebben döngetik a mellüket, akik leghangosabban kiabálják, hogy aki náluk jobban meri szeretni a hazát, — az csal. Szatmáron a hétfői közgyűlésen kerül bemutatóra ez a virtus annak az indítványnak a kapcsán, amelyet dr. Tanódy Endre'nyújtott be. Vitám et sanguinem pro patria — mondja az indítvány — séd a vénám non. Pedig hogy erre az avenára mennyire szüksége van ma a hazának, ahhoz éppen a hétfői közgyűlés fog egy értékes adatot szolgáltatni. A hétfői közgyűlésen kerül bejelentésre, hogy a város deputációt küld a kormányhoz: adjon segélyt a Szatmáron építendő kórházhoz. Hogy a kormány az ilyen segélyt az adóból adja és nem a miniszterelnök spórolt pénzéből, — ezt tudjuk.' Hogy Szatmárnak égetően sürgős az uj kórház, ezt senkisem tagadhatja. Hogy pedig milyen eredménye lesz a deputáció- járásnak, ha ugyanaz a közgyűlés, amelynek megbízásából a küldöttek mennek, bizalmatlanságot ha nem is szavaz, de tárgyal, — az is kétségtelen. Ha Szatmár város minden egyes polgára a saját zsebéből járulna hozzá a kórház építéséhez, akkor is kellene már az uj kórház. De ha már azt nem tesszük, ha gavallérok nem lehetünk és a kormánytól kell ajándékot kérnünk — már pedig hogy ezt kell, azt az ellenzék se tagadhatja — akkor ha nem is vagyunk alázatosak, legalább ügyetlenek ne legyünk. Ha büszkék akarunk lenni, pénz legyen a zsebünkben. Vagy ha büszkék vagyunk és bizalmatlanok, akkor ne kérjünk azoktól, akikben nem bízunk, hanem segítsen ki bennünket a kórház pénzszükségleténél, — talán az ellenzék. I Confessio. Egy ezredév néz ránk ítélő szemmel A századok hiába küzködének Velünk .................... Or oszlánokkal vívtunk hajdan S most a tetvek egyenek-e meg? Ismét kezdődik a régi játék, ugyanazon alakokkal, mint 8 év előtt. Rossz szelek lúj hatnak, — mert mozognak a patkányok. Megromlott hát itt végkóp az értelem, a becsület alapja. Lejtőn haladunk a népek nagy temetője felé. Bir e a görgeteggel az a Titán, hi élete , árán küzd ma fajáért. Pedig ki hiszi még el, hogy altruista hazafias elvek ereje fesziti a rendőrkordon előtt — a házból kint rekedt — köpködő, padvarö, fütyölő, trombitások álarcos kebelét. Hát azért beszélek, mert régi meggyőződésem : „a világosságtól megriadt és sötétségből táplálkozó orthodoxia őrjöng itt, kapkodva bármely eszközhöz rémületében és jaj lesz a magyarnak, ha ismét megkábul ordító jelszavaiét 1.“ Sikerülni fog-e : a néppel, a magyarral semmivé tenni a népet, a magyart ? Hiszen egy biztos: a jónak, igaznak győzni kell, —• csak az a kérdés velünk e, vagy I nélkülünk ?! El kell a fajnak pusztulni, I mely fejlődésre képtelen, — iga- 1 zolja ezt ma az Iziam népe, de I igazolja minden, ami elmúlt, minden ami él! Az örök erő feltartóztatlan végzi az alakitás nagy művét s az, mi alkalmazkodni nem tud: pusztul I Bizony nem gátolják a I közjog tudósok heccei, vagy az általános titkos! Múljanak el bár évezredek, — bár nincs kizárva, talán csak évtizedekről van szó — hiszem, nem, ez nem hit, ez tudottakból következő tudat. Tudom: az ember szeretet nagy igazságai tényékké válnak I Nehezebb, hosszabb, kínosabb volt az ut az antropopha- giától a vörös keresztig, mint a folytatása. Az irány meg van adva, a karaván halad! de mindig csak az a fájó kérdés : velünk-e vagy nélkülünk ? I A szenvedélyek vulkánja felett az esztelenek ismét, feszegetik a mentő-sziklát! És mennek titokban segíteni az óvatosak, az ephialtesek! Hát van még szógyenérzet ? Szörnyű látni, mert hisz ezek is magyarok. Elvósz a nép, mely becsület nélkül valói «Selen mmunk 8 oldal terjedelmű.
