Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-04 / 3. szám
* Negyvenötödik évfolyam. Szatmár. 1913. január A., szombat. 3. 5zám. Január 4 SZOMBAT Névnap.....................Titusz pk. Szamos vízállása ...............1 96 ID ŐJÁRÁS: Lényegtelen hőváltozá3 é3 nyugaton elvétve csapadék várható. — Sürgönyprognózis : fagypont körüli hőmórsék, nyugaton elvétve csapadék. Déli hőmérséklet : 2-0 C. A VÁROSI SZÍNHÁZBAN C bérlet — gzinre kerül — C. bérlet A kicserélt feleség Eredeti mulattató nagy operett© 3 felvonást). 8zövegét és zenéjét irta Arany Jenő János. Rendező Saalóki. Karnagy Hajainak. SZEMÉLYEK: Rudirhild Willy, iró Sümegi Mary a felesége H. Balia M. Wellen Gusztáv attasé Robs Ella, a félesége Ardö Mister Eduard, a jav. int. ig. Szeudrö Kunigunda, a „Családi Otthon tulajdonosa P. Szepessi Kohn Rubi, a szálló portása Endrey Kristián Fülöp tanulmányút. Zsoldos Rendőrfőnök Szalóki Van már mártír is az ellenzéki oldalon. Utóvégre jó egy mártír a háznál. Minden eszmének kell egy martir, mert a történelem azt bizonyítja, hog, a martir mindig hasznos szolgálatokat tud tenni az eszmének. Sőt bevált intézmény ez A Kovács Gyula martiromsága nem sikerült. Meg vagyunk róla győződve, hogy az ellenzék szivesen avatta volna Őt mártírrá, hogy hosszú rabságban viselje az „ eszme szolgálatában'* kiérdemelt bilincseket, de az esküdtszék el- fucserálta a martiromságot: felmentette a vértanujelöltet. Do jó az isten, most kommendált egy uj vértanút. Gróf Károlyi Mihály könyökének kék vére folyt ki, miért is, hát miért: az eszméért, a Bokányiék eszméjéért, Persze hogy az eszméért. Úri emberek között ugyan nem igy hívják, ha valaki ildomtalanul viselkedik, kaszinótagok egymás közt nem tartják faire dolognak, ha úri ember kocsismódra viselkedik úri emberrel szemben, de hiszen az ellenzéki oldalon nem is ebből a szempontból fogják fel a dolgot. Szerintük gróf Károlyi Mihálynak nem azért kellett a könyökére koppintani, mert úgy viselkedett, mintha nem a Nemzeti Kaszinóban, hanem a szatmári Török Császárban kaszinózott volna, — de azért, mert ő lörhetlen bajnoka a szociálisták eszméinek. De mi lesz az elvtársakkal? A szociálisták józan eszméi ugyanis nem veszik be a párbaj őrületét. Mit szólnak majd ők ahhoz a megcsúfoláshoz, hogy a grófi elvtárs előttük gyűlöletes utón, bandage-ba csomagolva, lovassági karddal kezében ült bele a martiromság glóriával övezett stallumába. Baj van. A szociálisták ezt a martirt kánoni okok miatt nem iktathatják be a szentek közé. Eendörbiztos Lenkei Főszerkesztő: Dr. Shik Elemér. Felelős szerk.: Dénes Sándor. Szerkesztő: Vidor Gyula. telefon-szAmok 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása . . . ......... 333. Fe lelős szerkesztő lakása .......... 358. EL ŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben Vidéken Egy évre ll K 16 K Fél évre 6 „ 8 „ Negyedévre 3 „ 4 „ Egy hónapra 1 „ IKSOf Egyes szám ara helyben 4 fill. » 9i 99 vidéken 6 „ Hirdetési dijak Szatmáron készpénzben fizetendők. Nyilttór sora .... . 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 26« szám. (Fogarassy-ház.) A pénzviszonyok. Budapestről jelentik nekünk : Január elején rendszerint lényeges könnyebbedés szokott az összes pénzpiacokon beállani, most azonban ez legfölebb csak halvány árnyalatban mutatkozik. Igaz, hogy a magánkamatlábak némi töredékkel gyengültek és a liquiditás valamennyire érezhetőbb, ez azonban semmikép sem akkora mértékű, mely szám bavehető könnyebbséget idézne elő az ipari és kereskedelmi hiteligények tekintetében. Síjnos, ez a jelenség nem megiepő, mert hasonló volt a helyzet múlt esztendő januárjában is, amikor aránylag könnyebb viszonyok között is hiába vártak a pénzviszonyok javulására. Nyilvánvaló, hogy azok a jelenségek, amelyek a múlt évben előidézték a pénzdrágulást, most fokozottabb mértékben állanak fenn, s mindaddig, amíg a külpolitikai viszo nyokban elhatározó fordulat nem történik, s pénzpiacokon sem várható lényegesebb fordulat. Arra mégis lehet számítani, hogy az ultimó-leszámolások elintézése után a mostani képtelen pénzhiány egy kevéssé enyhülni fog. Viszont londoni jelentés alapján a pénzpiac enyhüléséről kapunk hirt. Ez a hif azt mondja, hogy a londoni pénzpiac helyzete két nap óta tekintélyes javulást mutat. Az itteni piacon már tegnap 3 százalékon volt kapható napipónz. A bankok a ja nuári váltókat 4 százalék egy- nyolcadre, a februári váltókat 4 és fél százalékra fogadták el és a három hónapos leszámítolási kamatláb 4 és fél százalékra ment vissza. A magánkamutláb szintén leszállt. Hasonló javulást jelentenek Berlinből is. A német pénzpiacon a magánkamatláb 4 hótnyolcad százalékra ment le. Igen kedvező hatást tett aá, hogy a Seehandlungs-Gesellschaft hosszú idő óta először lépett fel a tőzsdén, mint pénzkölcsönző fél. Jelen >3Amimk S oldal terjedelmű. A korhatár. A választójogi reform javaslatnak egyik vitapontja az, a mely a választók egy nagy tömegére nézve a harmincéves korhatárt állapítja meg a jogosultság előfeltételéül. Lukács miniszterelnök uj esztendő napján meggyőző erőve! fejtette ki, hogy miért foglalt állást ennél az első pillanatban igen magasnak tetsző korhatárnál s az újév alkalmából mondott nagy beszéde kétségen kívül el fogja oszlatni az e tekintetben fölmerülhető aggodalmakat. Mindenekelőtt azt emelte ki a miniszterelnök, hogy a nagyjelentőségű reform megalkotása alkalmával nem használhattuk egyszerűen lemásolható minta gyanánt más nemzetek idevágó törvényhozását, mert a mi viszonyaink annyira különlegesek, hogy tisztán a magunk céljaira való saját törvényhozásra van szükségünk. A magyar társadalom rendkívüli széttagoltsága azt vonja maga után, hogy a magyar faj szupremáciájáról és az értelmiség vezető szerepéről különös biztosítékok utján gondoskodjunk, mivel máskülömb6n az egész nemzetet végzetes megrázkódtatásnak tennők ki. Ha kizárólag a huszonnógyóves életkort és az irni-oivesni tudást tennők a szavazati jog alapföl- tételóvó, akkor a társadalmi osztályok közéleti szerepében oly nagy felfordulás állana elő, hogy ez nemcsak ellene mondana a fokozatosság elvének, amit ez a kormány az ország érdekében programmja szerint és kezdettől fogva érvényesíteni kíván, de a létérdekeit is veszélyeztetné a magyar nemzeti államnak. A statisztika pozitív adataival mutatta ki Lukács, hogy a hu- szonnógyóves életkor elfogadásával az értelmiség aráoyszáma a választók között nyolcvanegy százalékról harmincháromra szállana alá, viszont a politikailag kevésbé iskolázott munkás-elemé tizenhétről ötvennyolcra szökkenne fel. Ily tökéletes mértékben való és minden megfontolás nélküli ugrást igazán nem kíván meg a demokratikus jogkiter- jesztós eszméje, ellenben tiltakozik ellene minden belátás. A liberálizmus sem azt kívánja, hogy a szavazatijoggal bírók száma egyszerre százötven százalékkal emelkedjék máról holnapra minden átmenet nélkül ; egészen elégséges a haladás szempontjából, ha egyszerre nyolcvan százalékkal lesz több a választópolgárok száma — és igy lesz ez a Lukács javaslata szerint, mely a további jogáltab
