Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-17 / 13. szám
j|91vi. jaauár 170_13^»K^iia. S Z A M 6 8 3. cid«. bitorlás kihágását képezi, tisztelettel kérjük a tekintetes királyi járásbíróságot, mint a bp. 16. paragrafusa szerint illetékes büntetőbíróságot ; Méltőztassék Rozenberg és Hammer debreceni eég tulajdonosa Rosenberg N, Ferenc ellen védjegybitorlás kihágása eimé-n az eljárást megindiíani, a hauásított védjegyeknek lefoglalását és záralá helyezését elrendelni és aet ügyvédünk, vagy helyettese dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő közbejöttével foganatosítani, azután prdig az ügy tárgyalására határnapot ki- tüzei, a vádlottat a védjegyhamisitás kihágásában vétkesnek kimondani és az összes költségek viselésére, egyben pedig a szenvedett kár megfizetésére kötelezni. Singer és Co varrógép részvénytársaság. A tárgyalás a napokban volt megtartva, amslyan a panaszos képviseletében dr. Goldstein Nándor jelent meg. A bíróság megállapította, hogy a Singer cs Go ős a Rosenberg és Hammer varrógépeinek védjegye között nagyon csekély eltérés mutat kozik és könnyen megtévesztheti a vásárló közönséget, amennyiben a Singer és Co eredeti védjegye The Singer Manfy Co Tr-de Mark, mig a Rosenberg és Hammer alial forgalomba hozott varrógépeken a kővetkező védjegy látható The Best Singer Machine Bpesi Trade Mark. A bíróság igazolva látta a vádat, * elrendelte a hasonló védjegyügépek lefog!» lábát és elkobzását. A járásbiióság 8 rendőikapitányi hivatalt kereste meg a foglalás és záralá helyezés foganatosítása végeit. Ä pszíerédi haramiákat elfogta a cgenfesg. A földbirtokos cselédjei voltak Szatmár, január 16. (A Szamos tudósítójától.) Szenzációs feltűnést keltett az elmúlt héten az a páratlan kegyetlenséggel véghezvitt vakmerő rablógyilkossági kísérlet, melynek borzasztóan megkínzott, öszzelövöldözött áldozatai napokig élet-halát között lebegtek. Az egész ország sajtója részletes tudósítást hozott a Lichtmann Lajos gesz- terédi földbirtokos és neje ellen elkövetett rablógyilkossági kísérletről. A négy álarcos haramia, akik két héttel ezelőtt egy este betörtek Lichtmannókhoz, pénzt követeltek az öreg házaspártól, de mert ez átadott néhány száz koronával nem voltak megelégedve, kegyetlenül összeverték, kínozták, majd több mint tiz revolverlövéU intéztek reájuk. Az asszonyt a kezén érte egy golyó, Lichtmann Lajost pedig három helyen is megsebesítették, de csodálatos és vélellen szerencse folytán egy lövés sem volt halálos. A borzalmas vérengzés lefolyásáról annak idején különben részletes tudósítást hozott a Szamos. A tettesek a ködös est sötétjében elmenekültek és a nagykállói csendőrség •sak két heti ügyes nyomozás u‘án tudta őket kézrekeriteni. Most már a börtönben ülnek valamennyien. Először azt hitték, hogy kóbor cigányok követték el a vérengzést, de a véletlen egész helyes mederbe terelte a nyomozást. A rablógyilkossági kísérletet Lichtmann Lajos négy cselédje követte el. A gazembereknek a zsák-vászonból rögtönzött álarcuk volt az árulójuk. Liehtmanné határozottan emlékezett, hogy ama rabló álarcán, ki őt lelőtte, egy Cs betű volt reá bélyegezve. A Liehtmann gazdaságában több száz Cs.-bélyegü zsák van használatban. E zsákokat Liehtmann veje: Csillag Dezső birtokos kölcsönözte apósának. Abból aztán megállapította a csendőrség, hogy a rablók csak azok lehettek, kik Liehtmann magtáráhan is egy ilyen Cs-betüs zsákhoz juthattak: a Liehtmann cselédjei. Ezen az utón haladt a nyomozás és eredménnyel, mert a rablókat* négy cselédet, akik már be is vallották gaztettüket, letartóztatta a csendőrsóg. A suhan- cok közül az egyik cinikusan vallotta: — Pénzt, sok pénzt akartunk rabolni, még ha meg kellett volna is ölni Likkmány urat. Ő a leggazdagabb ember a faluban, aztán úgy is öreg már . . . A háború ellen biztosított egy furfangos ügynök. — A Szamos tudósítása. — Szatmár, jau. lő. Mint minden nagyszeiü alkalmat, ugv a háborút is alaposan kihasználták a szél- hámesok. A hiszékeny és félénk emberek kel könnyű manipulálni, amint szí Kaufmann Adolf biztosítási ügynök több érdekes adattal be is bizonyította. A háború nem mindennapi alkalmatosság és járatlan terület a szélhámosok utján. Meglehet: ez ambicionálta Kaufmsnnt is, aki Szatmármegyót is kiválasztotta működési terű étéül. Az ügynök apró szédelgéseiről a következőket jelenti tudósítónk : Körülbelül két hét óta egy elegáns ur látogatja meg a vármegye nagyobb községeit. Sorra járja a községekben azokat a házakat, ahol udja, hogy olyan legény van, akinek kilátása lehet arra, hogy a háborús idők miatt behívják katonának. Az bizonyos, hogy Kaufmann Adolf jól ismeri a nép félelmét a háborútól s tudja, hogy mindent képes áldozni, csak a katonaságot kikeiüje. És szerencséje volt Kaufmannak. Mint egy budapesti biztosítótársaság ügynöke mutatkozott be mindenütt és kijelentette, hogy ő a habom ellen biztosit. Ez pedig abban állott, hogy feivatt az áldozattól húsz boronát és adott neki egy Írást, amelyet, ha katonának behívják, csak fel kell mutatnia és mindjárt szabadságolják. Mikor már sok húsz koronát; összeszedett, szépen eltönt Szatmánnegyóbői. A legények p-dig, akiket, esetleg behívtak a biztosítottak közül, nem szabedul- tak ki még a mai napig sem. Több szülő aztán érdeklődött a biztosító intézet igazgatóságánál, ahonnan azt a választ kapták, hogy Kaufmann nevű ügynökük egyáltalán nincs ós ha jelentkezik, adják át a csendőr ségnek. De Kaufmann nem jelentkezett többé. Azóta valószínűleg már valahol az ország túlsó részén biztosítja a hiszékeny embereket a háború ellen. A rendőrség és csendőrség természetesen körözi most az uj biztosítási ág meg- í honositóját, Csokoládé királynál Bákóczi-utca 28. szám alatt elsőrendű Jonathan alma ós kiváló csemege szőlő jutányos árért kapható. Színházi cnkorkák nagg választékban. Az ablakból rázzák a törlőrongyot és dobják ki a szoba szemétjét. Tisztelt Szerkesztő Ur I Ott, ahol a városi szabályrendelet tiltja a portörlörongyoknak az utcára való kirázásár, azt hinné az ember, hogy egyéb tekintetekben is nagy az utcán a köztisztasági rend. Ez a hiedelem azonban rögtön elosz- lik, mint a buborék, amikor azt állítjuk, hogy egyes hivatali épületek ablakai előtt az aszfaltos jáidán haiomszámra hever az ablskon át kiszórt szivarvég, szivarkahüvely, gyufaszál és „bagó“. Ez a szobatakaritás „egyszerüsitóse“, már t. í. ott, ahol ezt gyakorlatba vették. Ahelyett, hogy a szobaszemetet egy szeme- toe gyüjíőládába öntenék, kidöntik az utcára, a járdáid. A város utcáiban egyes házakból a szappanos rno3dóvizen kivül egyéb, az utcára nem való levőket is kiöntenek, ami szintén olyan gyakorlat, amelyet éppenséggel nem lehet a közrend s köztisztaság javára írni. Sokan úgy okoskodnak, hogy az utcákon úgyis sok szemét van. Elfér ott több is. Aztán majd az utcaseprő eltakarítja. A házakban lévő emésztő-gödrök tartalmát sem akarják szaporítani, mert a házigazda pénzébe kerül annak kiüríttetése. Ami mehet, hadd meüjen ki az utca-folyókába, majd elviszi az esővíz. Nem is tudjuk, hogy vannak-e még városi hatósági köztisztasági felügyelők ? S ha vannak, nem veszik észre ezeket a köztisztaság-ellenes állapotokat ? És nincsenek, talán a rendőrök is észrevehetnék az ilyen rendellenes dolgokat. A város külső tisztasága megérdemelné, hogy amennyire lehet, mindenki igyekezzék tisz án tartani. Távirat és telefon. Szerbia elégtételt adott. Belgrád, január 16. Az osztrák-magyar monarchia pris- renDÍ konzulját, Prohászka Oszkárt ért sérelem miau mint ismeretes, kínos affér keletkezett a két állam között. A hosszas diplomáciai eljárásnak az lett az eredménye, hogy Szerbia elégtél élt adott a monarchia képviselőjének Prissrermben. Az elégtételadás fényes katonai pompával ment ma délelőtt végbe a prisrenni osztrák-magyar konzulátus épülete előtt. Délelőtt 10 órakor Prohászka Oszkár konzul díszruhában megjelent a palota előtt az egész konzuli hivatal személyzetével. Féltizenegykor a konzul jelt adott egy ka- vasznak, hogy a monarchia lobogóját tűzze ki a palotára. Miközben ez megtörtént, egy szerb katonai különítmény egy tiszt vezérlete alatt, zenekar kíséretében elvonult a palota o ott és a konzult katonai tisztel- gésben részesítette. Ezután Prohászka látogatást tett a szerb katonai parancsnokság- * nál — a mivel a kinos affér befejeztetett. Mindenki gyanús. Szendrő, január 16. A magyar távirati irodának jelentik Szendrőiől, hogy ott a közös hadseregünk járőrei a Dunaparton több lövést adtak le
