Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-17 / 13. szám

i, j ) a. Negyvenötödik évfolyam, ,v ;-*»«WK*űtt**8a»K*a»e&wwisa*BWME!««esr£ Szatmár, 1913. ÍSS3iSBE«**?,2a'Ki(Bn<8BBerr9lStK8£SBCBSSBSK tsiHiauiauRi 13. 5Zém. ■■••snWKPUW POLITIKAI HaPILAP. a a ■■■1 Január n t PÉNTEK B bérlet — színre kerül B< bérlet A FARKAS Vígjáték 3 felvonásban. Irta Molnár Ferencz. Rendező Szőke Sándor. SZEMÉLYEK: Dr. Kelemen, ügyvéd Bársony Vilma a felesége Z Hahnel Szabó György Szőke Mikhal hadnagy Zsoldos Zagony hadnagy Endrei A kegyeiuses aszony P. Tordai Rt áttérné, Vilma anyja Borbélynó Főpincér Szendrő A titkár ur Lenkey Micike móltóságos Somogyi Janika Pintér R. Főszerkesztő: Dr. Shlk Eíemér. Felelős szerk.: Dénes Sándor. Szerkesztő: Vidor Gyula. T£LEFON-£ZÁ<«IOK i Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása . ................ 333. Felelős szerkesztő lakása ............. 350. ____________________ ' EL ŐFIZETÉSI DIJAK : Helyben Vidéken Egy évre 32 K 16 K Fél évre 6 „ 8 „ Negyedévre 3 „ 4 „ Egy hónapra 1 „ 1K 50 f Egyes szám ara helyben 4 fül. J1 ii „ vidéken 0 „ Hirdetési dijak Sza'méroti kásvpán b8ü fizetendő’«. Nyilttér sora ............30 fillér. Sze rkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 26. szám (Fogarassy-ház.) ^Pá í mccj- ij iT éa a váíax&tói m Névnap..........................Antal r. Szamos vízállása............164 ID ŐJÁRÁS: Nyugat felől lassú hőemel­kedés és fivétve havazás várható. — SürgönyprogeóJ. : Nyugaton fagypoulkörüli hőmérséklet el­vétbe csapadék.-— Deli hőmérsék let: — 79 C ■ ■ I. . ■ . ..................' — — A V ÁROSI SZÍNHÁZBAN 1 Könnyű Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegyének! Ez az ősidők óta ellenzéki és a Duna—Tisza közén végig, Vácztól le Kis­kunhalasig, egész határában szinmagyar lakosságú vármegye törvényhatósága bármely rendes közgyűlésén bizalmatlanságot szavazhat a kormánynak két- öt szavazatnyi kétes diadallal s megengedheti magának azt a luxust, hogy választójogi álláspontját rövid időközönként, akár havonta is változtassa s ma éppen homlokegyenest ellenkező határozatot hozzon, mint hozott 1905-ben a Kristóffy féle javaslat idején. Pestvár­megye ezt könnyen megteheti. Pestvármegye önmagának sohasem árt, akárminő változó szeszély vagy pártpolitikai indulat rugóinak hatása alatt halmozza is egymásra szélső séges és következetlen határozatait Pestvármegve mindig magyar marad. Ez a vármegye alkotmányos kormányzás alatt sohasem fogja érezni nemzetiségi túlzók veszedelmes széthúzó törekvéseit. Ebben a vármegyében a magyar faj marad uralmon mindenha a magyar fajé lesz a vezető szerep közgyűlési termekben, járásokban s a közigatásnak központi és központon kívül eső minden néven nevezendő ágazatában egyaránt. Pestvármegyének tehát ebből a szempontból egészen mindegy, ha akár a legképtelenebb radikalizmus elvei szerint kigondolt választójogi tervezetből válik is törvény. Am tudni való, hogy egy ilyen nagy alkotmányjogi reform nem egyes egyedül Pestvár megy ének készül, hanem az egész országnak. Az országnak pedig aránylag csak nagyon kevés törvény hatósága van olyan kivételesen kedvező helyzetben, mint ,jz „ország első vármegyéje Az ország első vármegyéjének urai egyébként ezt az egyetemes nagy érdeket maguk is tudták, érezték és bölcsen felgondolták 1905 ben, mikor a Kristóffy féle választójogi tervezettel szemközt állást foglaltak. Csodálatos, hogy a saját régebbi határozatukról most olyan könnyedén megfeledkeztek. Az az 5 szavaztat, amivel győzteü a jobb felfogáson, csak annak a jele, hogy a fontoskodás szelleme — ez a régi magyar átok — mennyire vakká teheti az olyanokat, akik jobban gvülölik politikai ellenfeleiket, semmint szeretik ha zajukat. Mert miről van szó ? Arról, hogy Pestvármegye a kormány választójogi javaslata ellen való állásfoglalásával most meg már jóformán Kristóffynak szavazott bizalmat, akit 1905 ben megkövetett és kipellengérezett. A szövetkezett ellenzék júniusi választójogi tervezete ugyanis veszedelme sen közel áll a Kristóffy óhoz, sőt komoly számítások szerint még annál is radikálisabb. A Kristóffy javaslata szerint ugyanis 2 millió 800000 lett volna a választók száma, vi­szont az ellenzék tervezete 2 millió 400.000 választót ered­ményezne (ez csak az ellenzéki magántudósok számítása, a statisztika az ellenzéki tervezet megállása esetén sokkal nagyobb számot mutat.) Tehát a szövetkezett ellenzék ter­vezete azért tetszik a nemzetközi szoczialistáknak, ezért kedves a nemzetiségi túlzóknak, s legújabban azért állanak amellé amaz ismeretes magyarfaló bécsi körök, melyek untalan a mi nemzetiségeinket akarják fölszabadítani a „magyar oligarcha zsarnoksága alól.“ A Kristóffy és a sző vetkezett ellenzéki tervezet között tehát alig van valami külömbség, s mindkettő a maga radikalizmusával megegye­zik abban, hogy tudva, vagy tudatlanul, kedvez a nemzeti­ségeknek. A szélsőségesen radikális választójog azt fogná ered ményezni hogy nemcsak országgyűlési képviselők jutná nak a nemzetiségek közül ijesztő nagy számmal be a tör­vényhozásba, hanem nagyon sok vármegyében is egycsa- pásra ők lennének az urak. Közgyűlési termekben közigaz­gatási bizottságban, központi választmányban, választók névjegyzékét összeíró küldöttségben mindenütt tulságba ke­rülnének a nemzetiségek, s a magvar faj telsősége minde­nütt aláhanyatlanék, a vezetőszerep kihullana a magyarság kezéből, szóval az eddigi magyar jellegű vármegyék egy csapásra nemzetiségi vármegyékké alakulnának. Szobányi Ferenc a tanítódért. — Lövél a szerkesztőhöz. — Vettük uz alábbi levelet: 2x most folyó Unitói fizetés- rendezés iránt mindannyian élőnk érd iilödé'Sd viseltetünk, mert tudjuk nagyon jól, hogy az a fizolésrer-dezés .-kár jól, akár rosszul legyen is mega kotva, hosszú időn keresztül változás alá nem jő. Ezt tudva nekünk, raiut taní­tóknak igyekeznünk kell azon, hogy érdekeinket minden téren megvedhesüx s a 7. egyetemes tanítói gyűlés, határozatainak ér­vényt szerezzünk. Hogy kívánságaink aa illető hal yen neghallgattatásra találja­nak, fölkértük Szuhányi Fe­renc szeretett képviselőnket, hogy ügyünket vegye pártfogáséba s azt íőío teiüAöleg támogassa. Ö nekünk megígérte jóakarata támogatását s ni, isik őt köza- Ieobi-ói i- ismerjük és vele a ta­nítóság anyagi helyzetéről több izban beszélgettünk, hisszük is, no, y igézete nemes ;k kiáltó zó marád a pusztában, hanem igyek­szik ígéretét be is utáni. Nonuiik t-íödíg egy o., > ye jóakarata támogató : sokkal töb­be ér a nagyhangú frázisokn u. Ez a jóakarata támogatás pe­dig a mi képviselőnknél minden tekintetben megvan s hogy ez vaió is, mi sem bizonyítja job­bun, mint az, hogy ;; szatmári egyházmegye ref. tan!tóegye3ület elnöksége altat szerkesztett me­morandumot neki megküldötíe, ki ii azt figyelemmel áttanulmá­nyozva elvitte gróf Tisza István­hoz, hogy e tekintetben vélemé nyóí kikérje, a tanítóság ügyének támogatására öt megnyerje. Gróf Tisza István úgy nyilat­kozott, hogy a memorandumban foglaltak közö’t nagyon sok igaz­ság van s meg is Ígérte a taní­tóság tűrhetetlen anyagi helyze­tének javítását, mert ez már az ő nézete szerint is elodázhatat- lanul szükséges. Képviselőnk a memorandumot elvitte aztán Balogh Janő akkor még államtitkárhoz, ki is azt tőle átvette és megígérte neki, hogy rövid idő alatt isásban fogja a memorándumra a választ megadni. Ez meg is történt és ezen le­vőiben képviselőnknek kijelenti, hogy a tanítóság ügyét szivén viseli s az ő nézete is az, hogy a felekezeti ós községi tanítók Gr fémtisztitószer őrzi meg legtovább a fényt! Megvédi a fémeket rozsdától és réz-rozs­dától. Szavatoltan méreg- és savmentes.

Next

/
Thumbnails
Contents