Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Január t SZERDA ■W":"r-, . jtií.-v r : Névnap: ...............................Újév Szamos v ízállása: ............196 ID ŐJÁRÁS : Fagypont kői üli hőmérséklet és S‘'mtni, vagy csak köves csapadék várhutó. —Sürgönyproguó zis : Fagypont körüli hőmérsék let, semmi, vagy kévés csapadék. Deli hőmérséklet 6 5 C. SZATMÁRI SZÍNHÁZBAN Cat. bérlet. — színre kerül: Leányvásár Eredeti operette 3 felv. Irta Martos F. és Bródy M. Zenéjét szerzetté Jakobi V. Rendezi Sümegi 0. Karnagy Hajsinek. SZEMÉLYEK: Hatrisson Jack Borbély Hamasciyaié £J. »eepésij | Lucy, leányuk Ardó Gróf Rottenberg üzalóky Fitz, fia Endrei Miggles Tom Sümegi Korcsmáros Lenkei Kapitány Szőke Lelkész Zsoldos Betty. Lucy szobaleánya H. Balia M. Sam, szerecsen pincér Rovó Főszerkesztő Dr. S ■ ik Elemér. Felelős szerk. : Dei 8 Sándor. zerkesztő : V v. >r Gyula. TELEFON-SZÁMOK : Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása . . . ............ 333. Felelős s zerkesztő lakása ............ 358. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben Vidéken 12 K 6 „ 3 » 1 „ Egyes szám ára helyben 4 fill » „ vidéken 6 „ Egy évre Fél évre Negyedévre Égy hónapra 16 K 8 , 4 „ 1 K50f Hirde ési dijak Szatmáron készpénzben fizetendők. Nyilttór sora .............30 fillér. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 26. szám (Togamssy Mz.) A Választójog. Magyarország állami és ( iitikai fejlődésének korszakos eseménye játszódott, le tegnap ■ lépviselőházban. Lukács László minisztereibe c általános feszüli igyelem közt tegnap nyújtotta be a választójogi reformról szói örvényjavaslatot. A magyar választói jogrendszer mélyreható reformálását általánosan ismert okok teszik Ikerülhetetlonnó. Választói jo gunk egészben véve ma is az 1848. évben lefektetett alapokon nyugszik, mert 1874. évi válás? ei törvényünk lényegiig meg tartotta azt a vagyoni és érteim: cenzúsí, amelyet az 1848. évi törvényhozás megállapított. A parlamenti reform szükségét ennek a nagyon is elavult választói jognak szükkörii es igazságtalan rendszere érlelte meg, különösen pedig az két visszáséig, hogy egyfelől a ma uralkodó választói jogcím : a földbirtok, illetőleg a földadöminimutn egyes országrészek, vármegyék, sőt egyes választókerületek területei szeriét is kirivó aránytalanságot mutat s hogy másfelől az ipari munkásság a választói jogból jóformán ki van zárva. A váia ztójogi visszásságokat, fokozza a választókerületek aránytalansága és a választókerületek székhelyén végbemenő centralizált vált ztási eljárás tarthatatlan volta. Mindezeknek a visszássápoknak orvoslására törekszik a kormány választójogi reformjav: !ata és az azzal kapcsolatos tov, bbi törvényhozási intézkedés A törvényjavaslat az értőit: ' cenzus alapján épül fel. A politikai jogok gyakorlásához az o lelmisegnek vagy iskoiavégzés uíjan közvetlenül, vagy ennek i oyaban más módon közvetve igazolt bizonyos mértékét köve; i meg. Az értelmiség különböző fokához képest különbözőképp ? pit ja meg a javaslat a választói jog feltételeit. A javasdat négy éri el misé.' fokozatot különböztet metr és e fokozatok szerint a választom.m; hegy csoportját. Az első csoportba ta^tozosk a középiskola nyolc osztályát végzettek : ezek huszonnégyéves kor elérése után minden különös feltétel nélkül választók. A második csoportba tar ózna : az elemi iskola hat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedni mi, vagy ipari tanfolyamot végzettek : ezek a harmincéves kor férése után birnak választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni megbízhatóság mi nimális értéké megütik, aminek ismertető jele vagy az, hogy az illető adót fizet és pedig bármilyen csekély összegű, vagy bármilyen foglalkozis, vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkakör (munkavezető, kertész, vincellér, stb.) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál elért altiszti fokozat, stb. A harmadik csoportba a csak irni-olvasni tudók tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ezeknél az előző csoportnál felállított feltételek némelyikét hosszabb (2—o évi) szolgálat megkövetelése csekély mértékben szigorítja, aki pedig ebben a csoportban minimális vagyon alapján választó, annál 20 korona adó minimumot, vagy nyolc holdnyi ingatlant követel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szin tón harmincéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni cenzus — 40 korona adótninimum, vagy 16 holdnyi ingatlan alapján szerzi a választójogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal biró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. A javaslat rendszerében mhát minden feltétel nem korlátozás, hanem ellenkezőleg a választók egy-egy kategóriáját a közéleti megbízhatóság valamely ismertető jele alapján meghatározó kellék, tehát a jogkiterjesztós egy-egy mértföldjelzője. A jelen javaslat nem elvileg, hanem csak annyiban tér el az előző tervezetektől, amennyiben a többi ismeretes javaslat egy csapásra majdnem 150 százalékkal szaporítaná, vagyis közel 3 millióra emelné a választók számát, amivel egyszerre felidézné a radikális választói jog minden veszélyét; mig a mostani javaslat egyelőre a mi viszonyainknak megfelelő olyan arányú jogkiter jesztóst tervez, amely már most választói joghoz juttatja minden társadalmi rétegnek — ezek közt a politikai nemzet köréből je lenleg jóformán teljesen kizárt munkásosztálynak is — minden arra érdemes tagját és emellett törvénymódosítás nélkül évről- évre közelebb visa bennünket az általános választói jog felé. A piaci drágaság kérdésében Szatmárvármegye törvényhatóságához ma rendelet érkezett a földmivelésügyi minisztertől. E rendeletben a kor mány a piaci drágaság okait tanulmányozna és a szerzett tapasztalatok alapján kívánja megtenni a maga intézkedéseit. A minisztérium a beszerzett adatokból arról győződött meg, hogy az országban aránytalanul oszlik meg a termelés. Egyes vidékeken ugyanis a termelés bizonyos ágaiban tulprodukció mutatkozik s ott annyira leszáll a termények értéke, hogy alig érdemes vele vesződni. Vannak például vidékek, ahol rengeteg konyhakerti növényt termelnek s azért panaszkodnak, hogy nem képesek produktumaikat értékesíteni. A termény a nyakukon marad, mert ha' vasúton szállítják távolabbi vidékre, akkor fuvardíj drágítja meg az árakat. Az a helyzet, hogy egyik vidék nagyon keveset, a másik túlságosan sokat termel. A földmivelésügyi miniszter most, amint rendeletéből kitűnik, arra törekszik, hogy az egyes piacok szükségletéhez képest mozdítsa elő a termelést, ahol nincs konyhakertészet, ott állami segítséggel állít fel termelő telepeket, ahol fejletlen a baromfitenyésztés, ott szintén állami támogatást helyez kilátásba: a fogyasztó piacok szükségletével összhangba igyekszik hozni a termelést és az állattenyésztést. A miniszter ezáltal véli a piac drágaságát enyhíteni és most a törvényhatóságok véleményét kéri, hogy minden vidék speciális viszonyait megismerve, azoknak megfelelően tegye meg a maga intézkedéseit. J«I«n saámuik 8 oldal törj ad alma.
