Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-20 / 290. szám
2 oldal. SZAMOS (1912. deoember 20 ) 290. szám leg érdeklődés hozta be ebben az istenítélet időben. A vármegye ugyanis most hagyta jóvá Csenger községnek a járásbíróság elhelyezése tárgyában hozott határozatát. Már pedig a osengeri járásbíróság ügyének ö a lelkes mozgatója és nincs az a csekély mozzanata ennek a fontos kérdésnek, amelyet ne személyesen ellen őrizne De azért hogy teljes iegyon a miniatűr közgyűlés, volt felszólalás is. Dr. Nagy Sándor crdödiköret szólalt fel, mikora vármegye éppen hozzá akart járulni Nagy- madarász község 30 ezer koronás kölcsö- nénok felvétele tárgyában hozott határoz« táhcz. Eouól a pontnál dr. Nagy Sándor azt a módosítást indítványozta, hogy a község ne csak a Forgalmi banknál, hanem más intézetnél is felvehesse a kölcsönt ugyanazon feltételek mellett, mert hsjh, a rossz pánzviszonyok között attól vesszük a pénzt, aki adja és aki hamarább adja. Hát egy ilyen kis közgyűlésen egy ilyen kis felszólalás is valami. Még;>e múlt el szűzen a gyűlés. Es fényes sikere is volt. A közgyűlés elfogsdta a módosítást mind a huszonkét Finggal egyhangúlag. Caaba Adorján főispán megnyitván a gyűlést, kegyeletes szavakkal idézi fel azok emlékét, akik a legutóbbi időkben tűntek le a politikai és társadalmi élet színteréről. Elsősorba Magyarország egyik imént elhunyt vezéralakjárói, gróf Csáky Albinról emlékezik meg, aki mint a szabadelvüség fáklysvivője, mint Magyarország volt kultuszminisztere, maradandó emlékeket szerzett. Indítványozza a főispán, hogy a törvényhatóság a főrendiház volt elnökének halála fölött jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét az elhunyt csaladja előtt. Majd Jéleey Mór, Sz*tmár vármegye volt alispánja emlékének szóltak a főispáu kegyeletes szavai. Jóksy Mórnak — mondotta r főispán — úgyszólván tüneményes volt az éUtpályálya, olyan, amilyen cssk a kiválasztottaknak jut osztályrészül. Azokban az időkben vitt szerepet, smiker a hazától nemcsak várni lehetett, de adni is kellett a honnak. És ő a hsremezőn élvezhette a diadalt, az ország újjászületés» után pedig részt vett a lethargiába sülyedt nemzet vérkeringésének felfrissítésében. Halála fölött jegyzőkö»yviieg fejezi ki részvétét a gyászoló család előtt. Nagy veszteség érte a vármegye tisztikarát Helmeczy Pál elhunytéval, aki minden tekintetben szorgalmas, törekvő tisztviselő volt és úgyszólván fanatikusa a becsületnek. Az ő családja előtt is jegyző- könyvi részvétét tolmácsolja n kői-gyüiés. A jelenvoltak mély megilletődőssel hallgatták meg a három nekrológot, amelyek után gyors egymásutánban peregtek le a referensek jelentései a tárgysorozat egyes pontjairól. Megemlitécre méltó csak alig akad köztük. Az időközben megüresedett választott th. biz. tagsági helyek betöltése céljából a választások legutolsó határnapjául 1S13. január 7. állapíttatott meg. A Róth óa Tóth nyomdatulajdcnosok felebbezését, amelyet a vármegye nyomtatványszükségleteinek a Kölcsey nyomdától való beszerzését apellálták meg, elutasították. Mikola községnek a gyalogjáró és kőanyag vétele tárgyában hozott határozatát a közgyűlés feloldotta s a községet uj határozathozatalra utasította. Az 1913. évi fősorozásra polgári el nökökül és orvosokul a következők jelöltettek ki: Erdődi járás. Elnök dr. Nagy Sándor, orvos dr. Lachet» Brúnó. Szinőrváraljai járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Sohönpflug Béla. Avasi járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagybányai járás. Elnök Torday Imre, orvos dr. Herczinger Ferenc. Nagybánya város. Elnök Torday Imre, orvos dr. Gondos Mór. Fehérgyarmati járás. Elnök Jékey László, orvos dr. Csató. Nagykárolyi járás. Elnök N, Szabó Antal, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagykároly város. Elnök Madarassy Gyula, orvos dr. Schönpflug Béla. Mátészalkai járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schíinpfiug Bála. Szatmári járás. Elnök Péchy István, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagysombuti járás. El n ők Pécby István, orvos dr. Csuka Mibéjf. Felsőbányái járás. £ nők Tordry Imre, orvos dr. Gondos Mór. Ezzel aztán ki is merítettük a tárgy- Eorozat mind a háromszáz pontjának összes érdekességét. Mert azonkívül hogy a vetési kisbiró fizetését is felemelték, illetve a község erre vonatkozó határozatát jóváhagyták, nem is volt több fontos és kiemelkedő pontja a tárgysorozatnak. Csupa jelentéktelen községi határozat, apró felebbezés, községi költségvetés, amivel szó ós érdeklődés nélkül végeztek. Tizenegy órára már vége is volt az egész közgyűlésnek. Oknélküli félelem Irta : Dr. Dencz Ákos. ügy látszik, hogy az 1912-ík évet Magyarországon nem lehet a legszerencsésebb esztendők közé számítani. Az a kellemetlen depress'd, * mely az országot politikai tekintetben megüli, most átcsapott máa tírre is, mert a belügyi zavarok mellé társul szegődött a külpolitikái komoly események sorozata is. Nem elég tehát az, hogy Magysrorsság egész közéletét, a belpolitikai villongások tették bizonytalanná Ó3 ingataggá, ehhez most hozzájárultak a külügyi zavarok nyomon keletkezett oly események, a melyeknek hullámai természetszerűleg közgazdasági térre csaptak át. Auszlria-Msgyarország a többi nagyhatalmakkal kapcsolatban, bízva a status- quo fentartásának reményében, bizonyos passiv szemlélője akart lenni az egyesült balkán államok és Törökország lusájának. Eleinte ugyanis senki sem gondolt arra, hogy a négy szövetséges állam oly csapásokat lesz képes mérni Törökországra, hogy annak folytán az ozmán birodalom ereje, az európai részekben teljesen meginog. Ha a nagyhatalmik közül valakit az újonnan beállott események kellemetlenül érintettek, úgy az első sorban az osztrák magyar monarchiára vonatkozhaíik, mivel az egyik szövetséges szomszéd állam, a háború nyomán oly aspirálókat táplál, a melyeknek megvalósulása nemcsak politikai, de gazdasági életünkre is beláthatatlan következményeket vonhat mega után. Szerbia tengerpartjának Ó3 kikötőjének kérdése ez. Azt hisszük, olvasóink előtt sokkal ismere- tesekbek az idevágó nrpi események, sem minthogy szükséges lenne azokra e helyütt is visszatérni. De foglalkoznunk keli mégis az eseményekkel, mert a háborús készülő dási híreknek már csak a hallása is oly oknélküli, félelmet váltott ki közönségünkből, hogy annak pusztításai már is jelentékenyek. Valóságos vihar dúlt végig az országon, egzisztenciák mentek tönkre anélkül, hogy arra valami komolyabb ok lett volna. Közgazdasági életünk fokmérője, a tőzsde volt az a seizmográf, amely a távoli vihart legelőször megérezte s a helyett, hogy villámhárítója lett volna annak, a gabonatőzsdén folszöktette az árakat, rz órtókp-r- pir pluccon pedig valóságos balkán árfolyamokat teremtett. Mindennek nyoma egész közgazdasági ós pénzügyi életünkre ki hatott. Nap nap után, hol itt, hol ott halljuk, hogy egy-egy tekintélyesebb cég fizetésképtelen lett, majd pedig, hogy a betevők országszerte megrohanják a takarékpénztárakat, bankokat s betétjeiket tömegesein veszik ki. Nőm képez es alól kivételt sem a vidéki kisebb takarékpénztár, sem a fővárosi nagy bank, sőt még a m. kir. postatakarékpénztár sem. S mindez a pánikszerű félelem miért történik, vájjon csakugyan van a arra ok, hogy különösen a takarékpénztári betevők aggodalmaskodjanak ? Talán fölösleges i*, hogy oly kézzelfogható valótlanságok cáfolatába bocsátkozzunk, mintha az állam háború esetére lefoglalná s.z összes takarékbetéteket. Ellentmond annak a hágai nemzetközi konferencia azon határozata, amely az összes takarékbetétoket semlegeseknek nyilvánította. Valamint a sebesülteket, a kik között mindenféle nemzetbeii l«het, a hadijog vé delmo bU helyezte a genfi ceavantió, éppúgy a íakarikpónztári készpénz betéteket is, amelyekben szintén több nemzetnek lehet érdekeltsége, a háborúskodó felek kímélni kötelesek. Veszély tehit ez oldalról nincsen. De igenis veszély van a pénzintézetekre maguk a felek részéről, a kiknek oknélküli félelme, váratlan fellépése, végeredményben, létalapjában tűm.dhatja meg az egyes intézeteket. Nem szólunk pl. az egyes fővárosi, vagy tekintélyesebb vidéki takarékpénztárakról, amelyeket pénzkészletük, a legerősebb megrohauásokra is képesekké tesz, avagy a postatakarékpénztárról, amelynek ügyfeleit, mindezeken felül még az állami feltétlen biztonság it körülveszi, de igen is fel kell emelnünk szavunkat azon vidéki pénzintézetek érdekében, amelyek kihelye- Z3tt tőkéiket legtöbbször hosszúlejáratú jelzálog köicsönökbe fektették be, s a melyeknek hirtelen bevonása, nemcsak nehézségekbe ütköznék, de egzisztenciákat is tennének tönkre. Esen intézetekkel szemben tehát ép»nséggel nem méltányos eljárás a közönség oknélküli félelme és eljárása, mert hiszen ha rendis körülmények között jók ezek arra, hogy pénzünket megőrizzék, kamatoztassák, úgy ezt a bizalmat még komoly veszély idején is elvirhitják, nem hogy még akkor megvonjuk tőlük, amikor arra ópenséggel nincs is ok. Különben is nem gondolja meg közönségünk, hoAy szokatlan eljárásával nemcsak a takarékpénztáraknak árt, hanem saját magának is ? Mert kérdjük már most, mennyivel válik biztosabbá otthon a betevő kezében a kivett készpénz ? Hiszen a legtöbbször, különösen vidéken, azonnal hire megy annak, ha valaki pénzét, — főleg többek szemeláttára — veszi ki a bankból. Háberu esetén pedig, amikor a magán vagyon is nagyon sokszor kockán forog, vájjon képe» lesz e a magánfái saját otthonában készpénzének azt a védelmet nyújtani, amelyet egy takarékpénztár adhat s amelynek ez irányú tsvákenységót, a mint említettük, nemcsak a nemzetközi jog támogatja, hanem bizonyára komoly esetben az államkormányzat is kivételes intézkedésekkel fogja körülbástyázni. Nincs tehát ok a félelemre és aggodalomra, közönségünk csak saját maginak fog használni akkor, ha nyugodtan néz az események elé és nem vonja meg bizalmát jövőben sem azoktól, akik eddig is s bizonyára ezután is mindent meg fognak tenni arra nézve, hogy közös érdekeiket, bárhonnan várható veszedelemmel szemben, megvédelmezzék. Kápavágó, szeeskav&gógópek s egyéb szezoncikkek raktárról gyári áron kaphatók POSZVÉK NÁNDOB gazdasági szakirodájában.
