Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)

1912-12-14 / 285. szám

2 slds! SZAMOS (1912. december 14.) 2t5. szám 73 állami iskola van működésben a folyó tanévben, 236 állami tanitóval, illetve 140 férfi, 95 női tanerővel. Jár az állami iskolákba 12965 mindennapi tan­köteles. Az állami iskolával biró közső gekben levő felekezeti iskolákban ezzel szemben csak 3828 tanköteles és 1862 tanköteles részint a nagy távolság, részint felmentés és más okok miatt iskolázatlan. Fiú jár 6787, leány 6178. Rk. 1789, gk. 5486, g.-keleti 177, ref» 3464, ág. ev. 44, unit 6, izr. 1998 és 1 baptista. 8585 magyar, 1* 3 német, 4225 oláh, 49 tót, 1 rut, 2 egyéb, meg kell jegyeznem, hogy az 1905—906. tanévben 129 áll. tani tónk voít, 6479 tanulóvá!, az elmúlt tan­évben pedig 218 tanító mellett 12 445 min­dennapi tanköteles tanult az állami isko­lákban s igy 6 év alatt a tanítók száma 107 tel, a tanulók száma 6216-al. Egy év alatt a tanítók száma 18-al, a tanulók száma 520 al emelkedett s igy elértem azt, hogy vármegyénkben a tanítók számának egyhar- mada állami és a tanköteleseknek szintén egyharaiftda áll. iskolában nyer oktatást. Következetesen fogok ezután is ez utón haladni, nem bántom, de mindenkép­pen lelkem egész melegével, hivatalos állá­som lehetőségével és eszközeivel támogatom »zon felekezeti iskolákat, melyek a hazafias népoktatás szolgálatában állanak, de ahol ellenkező irányt tapasztalok, vagy ahoi a fefekezetek anyagi ereje még állami támo­gatással sem képes iskoláját kellő színvona­lon tartani, rajta leszek, hogy ez állami iskolák további sorozatát mOija;ko3sam. A nagyméit. vallás és közokí. minisz­ter ur Nígypeleskén az állami kisdedévó szervezését kimondotta, az óvónőt kinevezte s igy ezen rendszeres ki: dedóvó január hó 3-án megnyílik. A földmivelésügyi mini-zter ur a nagy- károlyi gazd. ism. iskolánál rendezendő téii háziipari tanfolyamra 600 K, a breszna- béltekire 500 K államsegélyt engedélyezett. Ä nagykarolyi gazd. iskolához egy uj tanítói állás szemztetelt. A nsgykárolyi állami iskolai épiiési terv jóváhagyatott g igy az árlejíés kihir­detése iránt a város intézkedését kikértem. Gáspár Pál árvaszéki h. e nők beje­lenti, hogy a vármegyei árvaszék és mád árvaszékek vagy hatóságok között összeüt­közés nam fordult elő. A h. elnök az ügy­forgalomról tett jelentése után több, a bi zotlsághoz került fellebbezést adott e ő. Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése sze­rint az elmúlt hónapban letartóztatva volt 235 férfi és 33 nő, szab dúlt 208 férfi, 29 nő- Szökés vagy más rendkívüli eset nem foidult elő. Dr. Schönpflug Béia vármegyei főorvos jelentése szerint a vármegye egészségügyi állapota kedveződen volt. Beszámol tóbb gyógyszertár vizsgálatáról. Mandy Zoltán közgazdasági előadó bejelenti, hogy az általános gazdasági hely­zet lényegesen rosszabbodott, mivel a foly­tonos esőzés után beállott hideg időjárás úgy a betakarítási, mint a szántó-velő munkálatokat annyira hátráltatta, hogy az őszi vetések 60 százaléka kimaradt. A meg­levő vetés is igen hiányos munka mellett került földbe, nehezen csirázik és fejlődése gyenge. A jövőre való kilátás igen szomo­rúnak mutatkozik s indokolttá teszi a föld­mivelésügyi miniszter segélyakcióját a be­következő gabonaszükség enyhítésére. A közigazgatási előadó szükségesnek tartja különösen a vármegye hegyvidéki lakóinak tengeri szükséglete felőli gondoskodást. A segélyezést azonban ne*'« természetben nyújtani gondolja, hanem állandó munka­adással akár állami, akár megyei birtoko soknál. Czilli György főállatorvos jelentése szerint az állategészségügy kedvszö volt. Ezután elnöklő főispán a Szatmár— Nsgybánym h. é. vasút személyszállító ko csíjai ellen szólalt fel kérte, hogy a bi­zottság a tűrhetetlen állapotok megszünte­tése miau írjon fel erélyesen a kereskedelmi miniszterhez. A bizottság ilyen értelemben határo­zott. Bejelentette elnöklő főispán, hogy a vármegyei gazdasági feügyeíőt a bizottság jövő évi üléseire meghívta. A vármegyei Fegyelmi Választmány Csaba Adorján elnöklete alatt f. hó 13-an ülést tartott. A bizottság ülésének első tárgya Anderkó Sándor erdőszádai gör. kath. tanító fegyelmi ügye volt. Nevezett tanító a magyartanitás elégtolensege, a vizsgáló tanfelügyelővel szemb m tanúsított tiszteletlensége és a magyar állameszme ellen elkövetett fegyelmi vétségek miatt ke­rült a választmány elé. A bizottság az enyhítő körülmények figyelembe vételével a magyar állame-ízme ellen elkövetett és beigazolt vétség miatt 100 korona pénzbírságra és az eljárási költségek megfizetésére ítélte. Súlyosbító körülménynek vette- a bizottság, hogy neve­zett tanító tiltott térkép használatáért mar egyszer büntetve volt. Ezutáu Nagy Gyula ujrafelvételi kö­reimével foglalkozott a bizotiság, melyet elutasított, minthogy kérelmében újabb in­dokokat nem hozott fel. Privigyei Bertalan rendbírság felemelését kimondó alispáni ha­tározatot a bizottság feloldotta s az első­fokú határozuiot helyben hagyta. Az ülés fél 2 órakor véget ért. Városi ügyek.. — Saját tudósitónktól — Szatmár, dec. 13. Postahivatal a külterületen. A természetes fejlődés folytán a Szamos folyó balpartján egyre gyarapodik a népesség és sűrűn beépíti a csak pár óv előtt lakatlan területet. A váro3 eme részén keletkezeit iparvállalatok és közintézmé nyék máris olyan forgalmat teremtettek, hogy ott egy postahivatal felállítása el- keiüihaietlen. A város közigazgatási bi­zottsága övégett átirt a nagyváradi pos a és íávirdaigazgatósághoz, ahonnan most érkezett vissza a válasz, mely szerint az igazgatóság a postahivatal helyének a ki jelölését kéri, egyszersmind a népesség számának és a lakott termetek kimutatásá­nak közlése iránt keresi meg a városi ta­nácsot. A tanács a szükséges tájékoztatás megadása iránt intézkedett s a mérnöki kivatall a helyszinrajz elkészítésével meg­bízta. Jóváhaggás. A belügyminiszter most hagyta jóvá a régi kir. adóhivatal telkének átvételére és a postapalota mellett levő városi telek­nek átengedésére vonatkozó közgyűlési ha­tározatot. Ax uj köxkórháx tervexése. Miután a városi közgyűlés az uj köz- kórház kiviteti terveinek elkészítésével Vida Artur fővárosi építészt bízta meg, városi tanács a tervezésre vonatkozó szer­ződés megkötését elrendelte. Pénz áil a házhoz! Szlávik Zsigmond három millió koronát kínál a városnak. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, dec. 13. Most, amikor egyik l ank sem nyílik, most, amikor az embereknek a szemük ko­pog, ha tiz krajcárra van szükségük, ami­kor jeientösebb összegek — teszsm fel : — 20 koronán felüli summák csak az inzol- veuciakat jelentő rovatban szerepelnek, mi­ként derült égből közénk cseppent mentő- angyal, mint egy modern megváltó a be­váltatlan váltók birodalmiban, úgy hatott az a szenzációs ajánlat, amelyet Szlavik Zsigmond, szatmári lakos adott be a vá­rosi tanácshoz. No íessek megijedni, nem kell mind­járt hirtelenkedai sem, nem többet, nem kevesebbet: kereken 3 millió koronát ajánlott fel Szlávik Zsigmond Szatmár vá­rosinak, — persze nem ajándékba, hanem kölcsönképpen. ügy latszik, Szlávik Zsigmondnak van még egy kis heverő tőkéje a láda­fiában — hogyne lenne tőkéje, mikor fa- kereskedő — és a következő egészen ko­moly ajánlatot tette a városnak : Ad Szlávik Zsigmond a városnak há­rom millió korona köctónt, 56 évi törlesz­tésre, 4 százalék kamat és felszázalék an­nuitás mellett. Az összeg minden levonás és árfolyamveszteség nélkül készpénzben teljes értékben lesz kifizetve. Azaz hát mégsem úgy lesz, hogy Szlávik Zsigmond a ládafiából adja ki a kis pénzt, mert akkor n8tn kötött volna ki magának — amint azt tetto — 2 szá­zalék közvetítési jutalékot. De bát igy is jó Legyen közvetítve. Utóvégre három milliónál nem néz az ember ilyen csekélységekre. Föl lehet azt igy is venni. Jó ilyen előre nem számítóit, 4 százalékos három milliócska a háznál a mai viszonyok között. 4 szí alókra ma, amikor 4 » százalékhoz vagyunk szokva. A v rosi tanács mi tárgyalta a le­gendás ajánlatot és csodilató3 módon nem kabitotia el sem a tüneményes összeg, sem h mesébe illő feltételek. Nem vetie kész­pénznek a Szlávik három millióját, hanem a következő határozatot hozta : 17518 -19t2. Szlávik Z igmond sz-tmári lakos aján­lata a város részére 3 millió korona törlesztéses kölcsön szerzése tárgyában. Határozat. Minthogy Szlávik Zsigmond aján­lata a jelenlegi pénzviszonyokkal merő­ben ellentétes, lehetetlen feltételeket tartalmaz, városi tanács értesíti aján­lattevőt, hogy a kilátásba helyezett feltételek melleit felveendő kölcsön ügyében hivatalos tárgyalásba csak az esetben bocsátkozhatna, ha az ajánlat oly helyről adatik be, ahol a hatóság keltő biztosítékot talál arra, hogy ez ajánlatot elfogadó nyilatkozat esetén a kölcsön valóban folyósítva lesz. Szatmárnémeti szab. kir. város tanácsának 1912 december 10-én tar­tott üléséből. Dr. Pirkler, előadó.

Next

/
Thumbnails
Contents