Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-13 / 284. szám
V X: Negyvennegyedik évfolyam, Szatmáf, 1912. december 13., péntek. 284 szám, 3tlKiaam«aauMiroBaBaaBasBae««aBaaBBaBMBs«MHB»MBBaiaMMm»aaamaa*BMaBaMBiin«BBaaaaaHMMn>!|"9a£"£**':z Szatmárnémeti, dec. 12. Az adóreform életbeléptetésének kérdése. Teljesen beavatott forrásból jelentettük, hogy a kormány a le hető legnagyobb méltányossággal igyekszik fontolóra venni azt a több oldalról fölmerült kívánságot, hogy az adóreform életbeléptetése elhalasztassék. A kormány kétségtelen jóindulatának ez a megnyilatkozása némi megnyugvást idézett elő a kissé mesterségesen felriasztott körökben. Ennek a megnyugvásnak első jele, hogy Budapest székesfőváros az adóreform életbeléptetése ügyében való tervbevett állásfoglalását a mai közgyűlésről szombatra halasztotta el. Tette ezt már azért is, mert ma délelőtt folytatták a kormánnyal való tárgyalást úgy dr. Bárczy István polgármester, mint Holtai Ferenc, Sándor Pál és dr. Darvay JFülöp országgyűlési képviselők, a nemzeti munkapárt tagjai. Lukács László miniszterelnök ugyanis, amikor dél felé megjelent a képviselő- házban, azonnal fogadta az említetteket s velük Teleszky pénzügyminiszterrel együtt rövid megszakítással mintegy háromnegyed kettőig tárgyalt. A tárgyalást nem fejezték, ma be, hanem a miniszterelnök bécsi útjára való tekintettel péntekre halasztották. A kérdésről este a nemzeti munka párt körében is élénk diszkusszió folyt, amelynek folyamán Teleszky dr. pénz ügyminiszter kijelentette, hogy az adóreform életbeléptetésének elhalasztását további konszideráció tárgyává teszik. Éva. Operett, három felvonásban. Írták Willner és Bo- dansky. Zenéjét szerzetté Lehár Ferenc. Fordította Gábor Andor. Bemutatták a szatmári városi színházban december 12-én. Lehár Ferenc, már félvilágot diád, 1- más n bejárt operettéje, az Éva csütörtökön végre Szatmárru is elérkezett, sőt diadalmasan tartotta bevonulását és olyan sikert ért el, amelyhez hasonló Szatmáron ritkán szokott előfordulni. A zsúfolt nézőtér rokonszenves melegséggel fogadta bz újdonságot és méltán is, mert az előadás oly magas nívón állott, hogy ezt nagyon kevés társulat előadása közelíti meg. Egy gyári leányról szól a mese, akit a munkások, mint árvát növeltek fel és akit most a gyár uj tulajdonosa — a párisi vivő? — hálójába akar keríteni. A megszédült pillangó részt i. vesz egy mulatságon, de jönnek a munkások és visszakövetelik. A bajnak a gyáros csak azzal vethet véget, hogy menyasszonyának mondja Évát. Mikor a gyáros bevallja a leánynak, hogy csak tréfált, ebből készül a második felvonás drámai fináléja, amelyet a jó megoldás követ. Éva elkeseredésében könnyelmű életre szánja magát, de ebben megakadályozza a gyáros felébredt becsületes szerelme. Ezt a romantikus históriát mulatságos epizódok teszik változatossá. Uj gazdasági politika. A külpolitika lázasan izgató eseményei s az ebbe vágó fontos nyilatkozatok között szinte észrevétlenül hangzott el gróf Serényi Béla foldmivelís- ügyi miniszter nagyszabású beszédének egyik legjelentősebb része: az, amely a jövőben követendő gazdasági politika valószínű irányát tárta fel. Észrevétlenül ezek a fejtegetések csak a nagy nyilvánosság számára maradtak, maga a képviselőház a legnagyobb érdeklődéssel, feszült figyelemmel hallgatta, mindvégig helyeselte az előrelátó, oko3 felfogást s a földmive- lésügyi vita egyik szónoka, dr. Hantos Elemér e fejtegetésekhez kapcsolta a maga mondanivalóját, kiemelve a miniszter nyilatkozatainak a jövő vámpolitikájára való nagy jelentőségét. Valóban Serényi Béla gróf fejtegetései a legnagyobb f; gyei met érdemlik meg, mert egy oly vámpolitikai liberálizmust szólaltatnak meg, amelyre belső és külső vonatkozásban egyaránt nagy szerep vár. A földmivelésügyi miniszter nem politikai szempontból, hanem gazdasági érdekekből Ítéli meg —- igen helyesen — a vámpolitikai irányzat kérdését. És gazdasági szempontból van ellene a rideg elzárkózás politikájának. „ Olyan politikát csinálni — ugyAz operette zenéje a Lehár ismert muzsikája. Szép, szentimentális és figurális ötletekben gazdag zere, pompás hangszerelésben. Az eddigi operettéktői annyiban különbözik, hogy gyakran operai túlzásokba esik. Egész áriák fordulnak elő a cimsze repben, holott az operette muzsikájában az egyszerű melódiák, a kifejező s könnyen érthető zene hathat. így például a d .rab vezérkeringőjét nehézkes operai előlóma vezeti be. Lehár zenéje újabb bizonyság arra, hogy a forrás, amelyből a melódiák bugyognak, még ma is meglepően gazdag. Tehetségének kifogyhatatlan mértékét mutatja ez a partitúra, amelyben, ha fel is csendülnek a saját müveiből való reminiszcenciák, ezeket is szívesen halljuk uj feldolgozásban. Az előadás kitünően simult az operett szépségeihez. A címszerepet H. Bulla Ma riska játszotta. Évában nemcsak hanggal kell győzni, hanem drámai orejü játékkal is. H. Bállá Mariska színészi tehetségének bája 'eljes pompájában érvényesült. A drámai részeket egyszerű természetes eszközökkel oldotta meg és éppen ebben volt az erő és igazság. Énektudá3a és hangjának tiszta csillogása előtt a legteljesebb elismeréssel kell meghajolni. H. Bállá Mariska toilettjével is hozzájárult a hatás fokozásához. Pipsi szerepében Ardó Ilonkának volt alkalma eleven temperamentumát magával ragadó sikerrel érvényesíteni. Vidámság, jókedv ömlött el játékán, táncai pedig mond — mely egy országot kínai fallal zár el egy oldalról, ez gazdaságilag sem lehet hasznos.“ A fontos szempont csak az, hogy saját termelésünk ennek a gazdasági liberálizmusnak kárát ne vallja. Erre nézve a miniszter döntő megnyugtatást ad két irányban is. Az egyik megnyugtatás' abban a kilátásban van, hogy nyersterményeink kivitele Ausztria és Németország felé a jövőben minden valószínűség szerint kedvezőbb lesz. A másik megnyugtatás abban az uj irányzatban yan, amelyet a földmi- velésügyi miniszter ebben a pár szóban foglalt össze: hazai és idegen nyers termények átfuvarozása és kikészítése Ennek a nálunk lenézett, elhanyagolt, vagy diszkreditált munkának alkalmazásától és kihasználásától nagy hasznot lehet várni egész gazdasági életünk számára, mert ennek a munkának kellő terjedelemben való elvégzése, az átfuvarozásnak és a kikészített nyerstermóny értékesítéséből eredő hasznot biztosítja nekünk, míg az értékesítés tekintetében másodrendű anyag, az olcsóbb itthon marad, egyrészt a megélhetési drágaság csökkentésére, másrészt a mezőgazdaság szükségleteinek olcsóbb kielégítésére. Ez az a pont, amelyen raezögazdatnéltén részesüllek tomboló tetszésben. Az ő aranyos jó kedve — melyhez sikkes ruhái a harmonikus külső kifejezést a legelőnyösebben szolgáltatták — magával ragadta a közönséget, amely nem is fukarkodott tapsaival. Dgy őt, mint H. Bállá Mariskát egész előadás alatt ünnepelte a publikum. Flaubert Oktáv gyárost Sümegi Ödön játszotta, aki ezúttal jól volt diszponálva. Férfiasán,finoman játszotta meg szerepét, egyre fejlődő játékbeli készséggel, az éneklésében pedig megfelelő precizitással. Roos Jenő Dagobert szerepét kreálta. Ötletes, kedves játékával nagy hatást ért el. Pru- nelks gyári könyvelő szerepében Endrey Jenő tetőzte eddigi sikereit. A sikerből ő is kivette a részét. Borbély Sándor (Larousse Barnát gyári felügyelő) alakításai sem voltak siker nélküliek. Ezt a szerepet is megoldotta — noha nem való az ő egyéniségéhez. Határozottan, ingadozás nélkül játszotta meg. A siker elvitázhatatlanul megérdemelt volt. A közönség nem is fukarkodott tetszésnyilvánítással és a legtöbb számot megismételtette. A kiállítás és a díszletek nagyon csinosak voltak. A rendezés nagyon gondos volt. A precíz betanítással Hajsinek Rezső karnagy, a tetszetős rendezéssel pedig Sza- lóki Dezső rendező végzett dicséretes munkát. Boros Imre. Ára helyben á fillér. Jelen ssámunk 8 oldal terjedelmű. Ára vidéken 6 fillér
