Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-10 / 281. szám
SZAMOb S. oldal. (1912. december 10.) 281. szám. Rablólovag Színmű 3 felvonásban. Irta Bíró Lajos. Bemutatták a szatmári városi színházban 1912. december 8-án. — A szatmári szinház közönségének nem kell bemutatni a magyar színpadi irók egyik legkimagaslóbb alakját Biró Lajost, akinek legújabb nagysikerű színművét, a „Rabló- lovag“-ot vasárnap este mutatták be a szatmári szinpadon. Biró Lajost, a „Sárga liliom“ és a „Cárnő“ szerzőjét nagyon jól ismerjük, tudjuk róla, hogy tud a darabjával hatni s aki érti, hogyan kell a közönséget megnyerni. A mese az életből van véve. Nem fantasztikus lehetetlen történetet állít a színpadra az iró, hanem egy megtörtént hétköznapi eseményt, egy közönséges szerelmi históriát, amelynek központjában egy öreg gróf és egy szolga leánya forog. És mégis? Biró Lajos úgy dolgozta ezt fel, hogy ez a mindennapi szerelmi történet hat a közönségre. Ebben a megnyerésben van az ő nagyságának titka. A darab Cserháty Ferenc gróf kastó lyában játszódik le. Cserháty Ferenc gróf, aki már túl van a férfikor delén, beleszeret egyik szolgájának, Galambosinak Anna nevű leányába. A leányt, aki fővárosi po tán van alkalmazva, az öreg gróf kastélyéba hozatja s ott kijelenti testvéreinek, hogy feleségül fogja venni. Ferenc, László grófok, Ferenc gróf testvérei, mindenáron megakarják akadályozni ezt a házasságot. Egyrészt azért, mert nem akarják, hogy családjuk tagjai közé egy náluk sokkal kisebb társadalmi állású személy keveredjék, másrészt pedig azért, mert féltik a 20 millió korona értékű Cserháty hübizományt. A két gróf tehát fegyvert kovácsol, de csak titokban, bátyjuk, Mihá y gróf ellen. A fegyver Kürti, a kártya nyerésé geiből élő rablólovag. Ezt az embert vala melyik klubból halásszak elő. Olyan világi gavallér ő, aki, ha kell, az asszonyok támogatását is elfogadja. Mikor a család már biztosan tudja, hogy az öreg grófot nem lehet eltántorítani attól a szándékától, hogy Galambos Annát feleségül vegye, a kastélyba hivatják Kürtit. Mihály grófnak azt mondják azért hivatják Kürtit a kastélyba, mert egyik gróf lemondond a cserháti mandátumról s most Kürtit akarják megválasztatni. Mikor megjelenik a rablólovag a kastélyban, ugyanezt a mesét mondják el neki is. Ámde a nagyvilági, az embereket napon jól ismerő lovag nem hiszi nzt el s nyíltan megmondja László grófnak, hogy vele nekik egészen — ő ugyan még nem tudja milyen — más szándékaik vannak. László gróf ekkor nyíltan és őszintén feltárja a helyzetet s kéri, hogy megfelelő honorárium ellenében gátolja meg Mihály gróf házasságát, Kürti meg elfogadja az ajánlatot s megígéri, hogy hatszáz ezer koronáért megakadályozza a házasságot. Kürti, már régebb idő óta ismeri Galambos Annát. Egy alkalommal feleségül akarta venni. A házasság elől azonban a rabló'ovag annak idején megugrott. A felbérelt ember most, hogy régi szerelmével újra találkozik, ostromolni kezdi Ann it. Esküdözik, hogy még mindig szereti s feleségül akarja venni Anna azonban nem hisz szavaiban, kijelenti neki, hogy gyűlő i és megveti. Kürti nem adja fel a reményt s t07>.bb ostromolja a várat. Majd arra kéri, hogy adjon neki találkát. Anna nem bír ellentállani a kérésnek s éjjel a gróf dolgozó szobájába találkát ad Kürtinek. László gróf, aki az egósz csel vezetője volt, megbeszéli Küttivel, hogy jelt ad neki akkor, amikor Aanával találkán lesz. László, hogy Ferenc ^grófot eltávolítsa szerelmesétől, azt mondj i bátyjának, hogy Anna őt rulul meghalja s Kürtivel kezd viszonyt. Ferenc gróf ezen felháborodva fegyvert ragad s megaka>ja ölni a csábitót. László azonban nem engedi a dolgot elhamarkodni, bizonyítékot kell szerezni — úgymond. A grófok azut n azt mondják Annának, hegy vadászatra meunek s csak másnap térnek vissza. Ez azonban csak színlelés volt, mert egyik kerti lakban várakoztak Kürti jeladására, hojy tettenérjék őket. Annának van egy másik imádója is. A fiatal, még alig 18 éves Viktor gróf. Ez a fiú feláru'ja Annának, hogy őt tőrbe akarják csalni s Kürtit felbérelték, akadá lyozza meg a házasságát. Anna erre bosz- szut esküszik Kürti és ellenségei ellen. Ellenségeskedése a rablólovag ellen irányul, azt meg akarja ölni. A találkán azután egy nem várt jelenet játszódott le. A rablólovag megvallja Annának, hogy még mindig szereti s feleségül akarja venni, majd leleplezi Anna ellenségeit, a Cserháty grófokat. Ez nagyon hatott Annára s kijelent, hogy most már nem lesz a. felesége Cserháty Ferenc gróguak. A grófok reggelig várják Kürti jeladását, az azonban késik. Reggel azután Ferenc gróf dühösen támad László grófra s szemébe vágja, hogy mindaz, amit mondott, aljas rága'om. László azonban menti magát s becsületére fogadja, hogy ő tanúja volt annak a párbeszédnek, amelyet Kürti folytatott Anná val akkor, amikor találkára hívta Ferenc gróf erre behivatja Kürtit és Annát s kérdőre vonja őket. Azok erre mesvallják, hogy már régóta szerstik egymást s kérik a grófot, hogy adja áldását a házasságra. Ez meg is történik. A gróf, mivel látja, hogy Annánál már minden kísérlete hiábavaló, azt átengedi Kürtinek. Így azután beteljesülnek a vágyak. Anna Kürtié lesz. A Cserháty hitbizományt és a grófi rang méltóságát nem fenyegeti többé a veszély. Az előadásról azt kell megállapítani — s ez jólesik — hogy a legsikerültebbek közé tartozik. A felvonások simán, gördülékenyen mentek, a díszletek kitünően voltak beállítva, a szereplők tudták szerepei két. Mindez Szőke Sándor rendező érdeme. A második felvonás után, amely különben a leghatásosabb, a főizereplőket : Z. Hahnel Arankát, Szőke Sándort és Bársony Aladárt többször a lámpák elé hívták. Sikere volt a darabnak is, a szereplőknek is. A szatmári szinészgárda ezúttal határozottan elfogadható, kifogástalan előadást produkált. A rablólovag szerepe biztos k izekben volt. Szőke Sándor kreálta a hóditó, kártyapénzből élő világfit. Szereplése hatásos és finom volt. Felfogással és tudással játszotta meg szerepének minden egyes részletét. Meleg fogadtatásban volt része Bársony Aladárnak is Ferenc gróf szerepében, aki ismét diszkrét és nagyon rokonszenves játékával tűnt fel Bársony határozottan ta- lentumos színpadi egyéniség, kellemes orgánummal bir. Érzelmeit kellő melegséggel tudta feltüntetni. Barics Gyulát először láttuk, mint próza-szinészt. Ugylátszik, Barics egyaránt kezeli az énekes és a próza szerepeket. Feltűnő intelligenciával játszotta meg László gróf szerepét. Nagyon sikerült alakítása Z. Hahnel Arankának (Galambos Anna). Egyöntetűen, nyílegyenes irányban vitte elő a darabot, játéka megkapó volt s kiváló tehetséget aiult el. Határozottan, ingadozás nélkül játszotta meg a rája bízott szerepet. Minden jelenésén ott ragyogott a kiforrott színésznő tehetsége. A többi szereplők, Ács József, Endrey Jenő, Zsoldos Andor, Lenkei György, Borbély Sindorné és P. Torday Etel sem álltak a többiek háta mögött. Az ő játékuk is határozott volt. Ezúttal valamennyien brillírozlak játéktudásukkal. A közönség az előadást kitüntető ovációval fogadta s a szereplőket az egész előadáson ünnepelte. Boros Imre. Színházi műsor. Kedden a „Rablólovag“ (B. bérlet.) Szerdán — ötödször — a „Limonádé ezredes“ (C. bérlet.) Csütörtökön — újdonság, itt először — „Éva“, Lehár Ferenc lerujabb operetteje (A. bérlet.) Pénteken — másodszor — „ Eva“, Operette (B. bérlet.) Szombaton — harmadszor — „Éva“, Operette (G. bérlet.) Vasárnap délután „A kis gróf“, Operette (fólhelyarak ; este — negyedszer — „Eva“, Operette (3. Bérletszünet). Műsorváltozások. A mai, keddi napra műsorra tűzött „Primerose kisasszony“ bemutatója Sz. Garay Illui közbejött súlyos betegsége miatt elmaradt, a jövő héten fog színre kerülni, helyette Biró Lajosnak szenzációs színmüve „A rablólovag* kerül színre. Szerdán pedig a népszerű „L’moQádé ezredes“ lesz a műsoron — ötödször — az ismert kiváló szereposztásban Éva, operetté bemutató, csütörtökön keiül nálunk először szinre Lehár Ferenc diadalmas, nagy operetteje, melyre hetek óta nagy szorgalommal készülnek a színháznál. Négyszer egymásutánra tűzte ki az igazgatóság. Jegyek mind a négy előadására már válthatók a szinház előcsarnokában levő nappali pénztárnál.
