Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-06 / 278. szám
> X f iNIagyvennegysdik évfolyam. i».tatmár, 1912. december 6-, péntek. 278 isz 'nr: POLITIKAI NAPILAP. Szatmárnémeti, dec. 5. Gróf Apponyi Albert és vele az egész ellenzék a veszélyben forgó haza és alkotmány megmentésének eredeti módját találták fel. A lelkes harcosok a történelemből ismert nemzetmentő akciótól eltérően nem maguk sietnek a magasztos munkára, hanem azokat szólítják fel men tésre, akiknek támadása ellen a hazát állítólag megvédeni kell. „Még ennek a csonka parlament ■ nek is a lelkiismeretéhez fordulunk, — mondják Apponyi és társai — hogy ne tetézze alkotmányunk válságát ezzel a végső csapással.“ De ha alkotmányunk oly nagy veszedelemben forog, mért maradnak el a nemes harcosok a mentő munkától ? miért nem lehet őket a parlamenti tárgyalásokban való részvételre bírni ? Ha pedig másokra hárítják át a saját ellenőrző kötelességüket, amelyet választóik előtt magukra vállaltak s melynek végzéséért törvényes javadal mázasban is részesülnek, mért vádolják hazaárulással azokat, akikre a maguk munkáját áthárítják s akiknek lelki- ismeretéhez fordulnak ? E kérdésekre csak az lehet a válasz, hogy a jeles urak, akiknek haza fisága oly fényesen tündöklik, igen jól tudják, hogy sem a haza, sem az alkotmány nem forog veszedelemben. Hiszen ha igazán veszélyben forogna, ők, a tündöklő erényü férfiak, bizonyára feláldoznák a maguk apró taktikai érdeküket s kicsinyes hiúságukat és bizonyára sietnének a parlamentbe, hogy méltó tusában komoly érvékkel védjék a hont. Fordulat. Lehet-e, nem lehet-e hinni a békéről szóló híreknek ? Nem először merülnek fel ezek és gyakran volt az a látszata a dolognak, mintha minden ellentét elsimult volna. A világ már azt képzelte néhányszor, hogy lidércnyomástól szaoadult meg. És másnap, vagy harmadnap orgiákat ültek megint a háborús híresztelések A kurzusok a tőzsdén hanyat- homlok rohantak lefelé. Most határozottabb formában hangzanak a békehírek s röpködnek azok a levegőben békegalambokhoz hasonlóan. A remények abban az arányban kezdenek megerősödni : amely arányban emelkednek az értékek árfolyamai. Megint könnyebben vesz lélegzetet a világ. Lehet, hogy most nem követik csalódások a reményeket. De mindenesetre uj látványosság tárul a világ szemei elé. A Balkánon megkötötték a fegyverszünetet s ma, vagy holnap ratifikál i fogják azokat. Fegyverszünet után béke szokott következni s most ez annál valószínűbb, mert a hadakozó feleket nemcsak megtizedelte a háború, hanem majdnem a végsőkig ki is merítette azokat. A győztesek éppen olyan szívesen fogják üdvözölni a bekövetkezendő bókét, mint a legyőzőitek Már a fegyverszünet közben nyilvánul meg élesebben, mint eddig, a bolgár-görög viszály. Nem uj keletű. Szaloniki birtoklása és uralma fölött már egyszer hajbakaptak a görögök és bolgárok. Most nemcsak Sza’onikiról van szó, hanem az általános felosztás kérdéséről. Mindkét fél külön-külön nagy hősiességet vindikál magának és ennek megfelelően nagyobb és több jogokat. Az ellentétek mindjobban kiélesednek. A Balkánról érkező hírek közt mind nagyobb terjedelmet vesznek igénvbe a bolgár-görög viszálykodásokról szóló tudósítások. Szóval: nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy már a mai napon jobban gyűlölik a bolgárok a görögöket és megfordítva, mint a törököket. S kölcsönösen elpusztítanák egymást, ha tehetnék. És egészen bizonyos, hogy a törökökkel való békekötés után elementáris erővel fog kitörni a bolgár-görög gyűlölködés. A győzők attól fogva’kanál vizben szeretnék megfojtani egymást a gö ögök a bolgárokat, a bolgárok a görögöket. S az első alkalommal bizonyosan egymásra fognak rohanni, hogy megtépjék egymást. Az egész véres szinjátéknek ennek következtében csak az az eredménye lehet, hogy a fegyverbarátokból halálos ellenségek legyenek. Joggal kérdezheti tehát tőlük a világ : hát érdemes hadat viselni és vért ontani ? Ó-------------------------------------------------Ap apésakurátor — Saját tudósitónktól — Szatmár, dec. 5. Nagy szenzációt keltett annak idején Jakab Lajos, a nagyszekeresi református lelkész esete, aki egy önfeledt pillanatában revolverrel támadt Sipos István volt kurátorra s azt a karján megsebesítette. Ezt a merényletet hosszú, ádáz harc előzte meg, amelyet már évek óta foly tatott a pap egyes híveivel. Jakab ugyanis kötekedő, békerontó ember, aki ahová csak beteszi a lábát, mindenütt felbomlik a béke. A lelkész a legelkeseredettebb harcot Sipos István kurátorral folytatta. Ennek az ellenségeskedésnek az a magyarázata, hogy Sipos perrel támadt Jakab Lajos elleD. Sipos bérlője volt a lelkésznek. Az ököritói tűzvésznél odaveszett felesége és leánya. Sipos ekkor elkeseredve elhatározta, kimegy Amerikába Megkérte tehát a lelkészt, bontsa fel a vele fennálló bérleti szerződést. Jakab Lajos ezt meg is tette. A leszámolásnál a lelkész adósa maradt Síposnak 112 forinttal. Mikor leszámoltak, azt mondta a lelkész, hogy az adósságot később fogja megfizetni. Ebbe Sipos bele is egyezett. Jakab tiszteletes azonban egyáltalán nem akart fizetni, amiért is azután Sipos perrel támadt ellene. A perben azonban Ja ab tiszteletes lett a nyertes. Többek állítása szerint hamisan esküdött meg. A per befejezése után Jakab kijelentette, hogy azért, mert Sipos őt beperelte, el fogja pusztítani a föld színéről. Ezt az ígéretét be is készült váltani a tiszteletes. A nyáron revolverrel támadt a kurátorra s leakarta lőni A golyó a kurátor jobb karjába fúródott. A súlyosan sérült embert beszállították a szatmári közkórházba, ah"1 kivették a karjából a golyót. Sipos hái\ hét múlva hagyta el gyógyultan a közkórházat. A kurátor Jakab Lajos ellen bün- di feljelentést tett. A tiszteletest vád alá is helyezték — könnyű testi sértés vétségért vádolva. A múlt hónapban volt a tárgyalás a fehérgyarmati királyi járásbíróságnál. A tárgyaláson a sértett jogi képviselője orvosi látleletet mutatott be, amely szerint a kurátor sérülésének gyógytartama 20 napot meghaladja. így azután a tiszteletes ügyét a szatmári királyi törvényszék büntető tanácsához tették át. Az ügyészég a napokban Jakab Lajos Jelen számunk 8 oldal terjedelmű.
