Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)

1912-12-29 / 296. szám

I (1912. áeMmber 29.) 296 rgam. S Z A M 0 h 3 •*. Ael r. t. igazgatóságához irt levele szerint a 63.000 korona érfakii váltót a beküldés napján lejáró 63.000 korona váltótarto­zása fedezetére küldte * a váltó rende­zésére 15 napi haladékot kér s kijelen­tette, hogy ha ezen idő alatt nem tudná az ügyet rendezni, a beküldött váltókat és a javára közeit 8.000 koronát a pénz­intézet váltót»rtozft»*. rendezésére fordít­hatja, minthogy a Nagykároly kereske­delmi ss iparbank r. t. igazgatóságának, miután Czapáry Dénes es neje 15 nap alatt váltótartozását nem rendezte, jogá­ban alio’t a beküldött váltókat és betét­ként kezelt 8.000 koronát a váltó rende­zésére fordítani, hiszen jogában lett volna a lejárt váltók uzonnali rendezését is követelni, minthogy a váltók Czapáry Dénes és neje érdekében az ő váltóik meghosszabbítására és a 8.000 korona az ő javukra lett felhasználva és igy őket semmiféle sérelem nem érte. Mint­hogy Kaufmann Jenőt a kifejtettek sze­rint valamely bűncselekmény elkövetésé­nek nyomatékos gyanúja nem terheli, minthogy a bp. 1 § a szerint bűnvádi ügyben bírói eljárás csak az ellen indít­ható, akit ilyen gyanú terhel, minttiogy a vizsgálat birói eljárás, ennélfogva az in­dítványt el kellett utasitano ». Szatmár- , németi, 1912. évi október hó 17. Mor- vay Károly s. k. vbiró A kir. ügyész felfolyamodott a vizs­gálóbírói végzés ellen, de a vád tanács elutasította a felfolyamodást m nthogy a vizsgálóbíró a vizsgálatot helyesen utasí­totta el. A vádtanács végzése mo3t már jog­erős és a méltatlanul megvádolt péozinté zet most már hatóság előtti rágalmazás miatt írsz feljelentést Czapáry Dénes és neje ellen. Arinál készségesebben közöljük le mindezeket, mert kötelességünknek tartjuk, hogy ha a sajtó — bár akaratlanul Í3, mert jóhiszemüleg — hozzájárult köztiszteletben álló emberek meghurcolásához, ne késsünk annak a híradásától sem, ha azok az em­berek a legilletékesebb helyről rehabili- táltatnsk. Répavágó, szeeskavágó­gépek s egyéb szezoncikkek raktárról gyári áron kaphatók PÖSZVÉR NÁNDOR gazdasági szakirodájában. Hogy mindenkivehessen karácsonyi és újévi ajándékot, áraimat leszállítottam. Már 1 koronáért díszes ajándéktárgyak kaphatók. — GYŐRY KÁROLY ::: üvegkereskedése Szatmár. ::: Az ország ipartestületei- nek évi jelentéseiből. A Magyarbirod»lomban az 1911. év végén 899 ipartestület működött es pedig B8Ő az anyaországban, 10 a társországok területén. Az 1910. évvel szemben 13-mal (3*3 százalékkal) több ipartestület áll fenn, de a szaporodás telj*»en Magyarországra esik, mert a horvát szi»vonor*zSgi ip«rtes- tületrk szama ll-ről 10 re csökkent. Az ipanestületek elterjedése még mindig jóval lassabban liAlad előre, mintsem azt a hazai iparosság érdeke és az ipsrtörvény célzata megkívánná. Az 1884. évi XVII t. c. szerint minden iörv^nyhatóíági jogú és rendezett tanácsú városban, továbbá azokban a községekben, ahol legalább száz képesítés­hez kötött mesterséget nző iparos van, iparustüle. alakiundó. Ennek dacara azon­ban a törvény életbelépte óta letelt ne- gyed^£*z«<1 mu v* is még Magyarországon nyo c vármegyei és ní gy városi, a Dráván túl négy megyei és kél városi tönrényh*tó- sag van ipsrtosiü'et nélkül. Az ipartestüle- tekhez tartozó mesterek reátm az 1911. óv végén 13d 357 volt, 4219 cél (3 3 száza­lékkal) löí»b, rmot az 1910. evben. A sza­porodás aránya magában véve is csekély es amellett c-upsn az ipartoilületek szá­mán* k növekedő arányával tart lépóot, úgy, hogy *z ipsrtestülelek átlagos taglét­száma váito#*tlan maradt. A mesterek ál­tal bejelentett segédek és tanoncok száma 8z 1911. év folyamán jelentékeny mérték ben nőtt, amennyiben ipartestületi köte­lékbe tartozott 1910 ben 156.387, ISII ben 173.388 seged és 1910-b-m 91 273, 1911­ben 99.458 Unonc, a swporoda^ arany» tehát a segédeknél 10’9, a tauoncoknál 9 0 százalékot tett. Az iparfasiülctek pénzügyi mérlege az 1911. év folyamán valamivel romlott, a mennyiben a 213000 koronát tevő bevéte lek összege sz 1910. evvel szemben csak 42 ezer koronával (2.0 százalékkal) emel kedett, a kisdssok összege pedik, mely 1911-ben 28Ő.200 koronát tett, 50 ezer koronával (2'8 százalékkui) nőtt. A pénz­ügyi mérleget kedvezőtlenül befolyásolják h tagdijbátralékok, melyek összege *z 1911 év végén már csaknem félmillió (498.587) koronára halmozódott, holott sz ipurtörvény szerint az ipartestületi tagdij&k a tagoktól közadók módjára hajthatók bs. Általában véve óriási jelentőségű in­tézmények a fennálló ipartestületek, melyek közül egyetlen egy sincs, mely eredméayes működést ne mutatna fel. Főképp szociális és nevelő működésűk jelentő«, minek foly­tán évről-évre emelik az ország iparos társadalmának helyzetét. Saját írdeli« tnittdenKineH, aki karácsonyi játéktárgyat, vagy alkalmi ajándéktárgyat akar venni, hogy a „KORONA“ BAZÁR kirakatait megtekintse DEÁK-TER 5. SZÁM. GINDL-UDVAR. Nagy karácsonyi kiállítás. Szenzációs újdonságok. — Feltűnő olcsó áruk. Megfojtotta a gyermekét. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, dec. 28. Karácsony másodnapján — csütör­tökön délután — a Szamosparton az arra járó munkások egy cseosemő holttestére akadtak. A holttesten több sérülés volt, nyakán egy hosszú sáv volt s fojtogatás nyoma. A gyermek hulláját beszállították a köskórh z halottas házába, a ctendörség pedig meginditotta a nyomozást, amelynek során megállapították, hogy a csecsemő egy bukott cselédlányé. Ennek a históriának az előzményében nincs semmi különös, egy egészen sablo­nos eset. Kovács Mária cselódleány bejött a faluról Szalmáira szolgálni. Á tudatlan leány belekeveredett a könnyelmű cseléd- leáayok társasagába. A társaság rossz útra vitte, magával sodortá a fartőbe. Egy napon azután valahol az éjsza­kában összetalálkozott egy fiatalemberrel. Az éjszaka lovagja elc3áoitotta a cselód- leanyt s viszonyt kezdett vele. A viszony­nak következményei lettek, Kovács Máriá­nak leánya született. A leány, hogy szégyenétől megszaba­duljon, az újszülött gyermeket megfojtotta, azután kitette a Szamospartra. Ott talál­ták meg az arra járók. Kovács Mariát letartóztatták és be­szállították a szatmári királyi ügyészség fogházába. Az ügyvéd elzüllött fia. Fiú az apa ellen. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, dec. 28. Egy teljesen elzüllött fiatalember, in­telligens szülők gyermeke, állott szombaton a szatmári királyi törvényszék büntetőU- nácsa előtt. Betöréssel és zsarolással volt vádolva, azért, mert a múlt év végén be­tört atyja, Nagy Lajos szinéi váraljai ügy­véd lakásába. Az elvetemült fiú kést fogott apjára és arra akarta kényszeríteni, hogy adjon neki 4000 koronát. Nagy Lajos szmérváraljai ügyvédnek van egy 32 éves Sándor nevű fia. A fiú az utóbbi időben ivásnak adta magát, s egészen elzüllött. Nagy Sándor könnyelmű adósságokat csinált. Ezeket az adósságokat eleinte kifizette -<*pja, később azonban már megsokallotta az elzüllött fiú határtalan pazarlását, kijelentette, hogy többé nem fizet érte egv krajcárt sem. Nagy Lajos eleinte baráti kölcsönök­ből élt, később azonban ez a hitelforrás is kimerült. Egy napon — a múlt év január havá­ban — késsel támadt apjára s azt meg­NAGY KARÁGSONYI OGGASIO! Az olcsóságairól előnyösen ismert L női divat, selyem, csipke-áruházában SZATMÁR, a „Pannónia“ mellett. December 31-ig bezárólag az összes raktáron levő divatáruk feltűnő olcsó árban kerülnek eladásra. Mindennemű maradókok fél árban. — Ruhaselymek 1 koronátl. Tessék meggyőződni! — Kész blúzok minden elfogadható árban.

Next

/
Thumbnails
Contents