Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-03 / 275. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szatmér, 1912. december 3-, kedd 275- szám. POLITIKAI NAPILAP. Szatmárnémeti, dec. 2. Már jól tudják, csak még nem vallják be, hogy eddig követett „harci taktikájuku téves volt. A törvényhozás müküdését nem tudták megakadályozni s kudarc kudarc után érte őket. Nemcsak az derült ki, hogy ellenük győzelmes a törvényhozás, hanem az is, hogy nélkülük aránytalanul többet nyom, mint velük. S ez a rájuk oly megsemmisítő tudat még megmaradt híveik előtt is lerombolja tekintélyüket. Hát akármit mondanak, már szívesen abbahagynák eredménytelennek bizonyult taktikájukat. S már kénytelenek az abbahagyással próbálkozni. így a minap a budapesti delegációk ellen tervezett tüntetésektől állottak el. Tegnap és ma pedig a parlament előtti tüntetéseket hagyták abba. S ezt min den értelmes ember csak helyeselhetné, ha nyíltan, őszintén történnék s ha nem csupán az erőtlenség önbeismerése, hanem helyesebb, célravezetőbb politika előjele volna. Ámde most a helyzet csak az, hogy az erőszakos taktikát már nem bírják folytatni, az alkotmányos utat meg nem akarják választani. Hát már nem terrorizálnak úgy, de fenyegetődznek, hogy még terrorizálni fognak. De hiába minden; akarva nem akarva, kénytelenek lesznek az alkot mányosság útjára térni. Minél később történik ez, annál nagyobb lesz vereségük, holott már eddig többször kínálkozott számukra aranyhid, hogy vereség nélkül térhessenek vissza a törvényesség terére. Az elégetett hidak. Akárhogyan végződjék is az a konfliktus, mely most Ausztria és Magyarország és Szerbia között keletkezett, — Magyar országnak a kibontakozás mindenképen csak előnyére válhatik. Mióta a bonyodalom tart, Ausztriában is, nálunk is, olyan megértések keletkeztek, melyekből kiviláglik már, hogy a magyar politikai és gazdasági érdekek sokkal jelen tékenyebbek, mint amilyeneknek azokat ed dik értékelték. Irányadó helyeken megérezték, hogy a monarkia súlypontja nem éppen csak Bécs, sőt éppen nem Bécs, mert az osztrák fővárosban a németség uralma már a legközelebbi jövőben is csak akkor tarthatja fenn magát, ha az a magyarság részéről támogatásban részesülhet. A szláv befolyás, mely Ausztriában túlságosan tudott érvényesülni, — mint a mai viszonyok mutatják, nem szerencsés a monarkiára és mihelyst a politikai nyugtalanság, mely most egész Európát zavarja, megszűnik, nyomban előtérbe lép az a régi gondolat, hogy a monarkiában csak a német és a magyar uralomnak kell érvényesülni. Minden politikai törekvésnek csak a közgazdasági érdek szolgálhat alapul. An nak a politikai érdeknek is, mely most az osztrák-német hegemóniát a magyarság uralma mellé sodorja, közgazdasági érdek lehet csak az igazi fundamentuma. A monarkiában élő szláv áramlatok jogosultsága vagy indokoltsága odáig nem terjeszkedhetnek, hogy az államalkotó nemzetek uralma fölé kerekedhessenek. Ezt bizonyítja a balkáni bonyodalom és az a rokonérzés, mellyel a monarkia szláv lakossága most, már szinte a monarkia létérdeke ellen is, — önkéntelenül és akaratlanul ex ponálódik. Ha a mai aktuális bonyodalmak befejezést nyernek, a német hegemónia Ausztriában csak az által erősítheti meg magát, hogy Magyarország közgazdasági éleiének olyan megerősítést enged, mely a magyar szimpátia és az érdekközösség kifejlesztésére és megerősítésére minden tekintetben alkalmas lesz. A kiegyezési szerződés megkötésében kell ennek az egyesülésnek kifejezésre jutni, — úgy, hogy az a körülmény, hogy most Ausztriában tudatára ébredtek a magyarság nagy erkölcsi erejének, — a magyar kormányt abba a kedvező helyzetbe hozta, hogy már a legközelebbi kiegyezési tárgyalások idején módjában lesz o'yan közgazdasági érdekeket érvényesíteni, melyekről eddig egyetlen magyar kormánynak sem lehetett gondoskodnia. Ha egyéb körülmények nem parancsolnák is, ez az egyetlen körülmény elég arra, hogy az a viszály, mely most a parlamenti pártok között van, megszűnjék. A harcos ellenzéki pártok sem tagadhatják, hogy a Lukács-kormány £gy hatal más lépéssel közeledett már a legfontosabb magyar érdekek megvalósulása felé. Egymás között a legszélsőbb ellenzéki csoportokban is elismerik ezt; de ők abban a ferde helyzetben vannak, hogy nem találják meg a hidat, melyen keresztül a saját politikai céljaik szolgálatához eljuthassanak. Nem találják meg ezt á hidat azért, mert elégették olyan időkben, amikor még igazán nem gondolhattak arra, hogy szükségük lehet reá. Minden politikai célt negligálva, arra a veszélyes útra tértek, mely semmit sem igér ugyan, de a mandátumhoz vezet. Azt gondolták, hogy elég ha mártírokká lesznek. Azt gondolták, hogy ha sikerül nekik a rendőri karhatalmat kiprovokálni, — a közhangulat fellázad a kormány ellen és ők ezzel semmivé tették a kormány- hatalmat. Keservesen csalódtak. A nemzet józan közvéleménye elpusztította az ilyen politikai kombinációk értékét és most, hogy I a kudarc csúfosan bekövetkezett, — nem I tudnak visszatérni önmagukhoz. A hidat, melyet elégettek, nekik kellene felépíteni; de ehhez már nincs erkölcsi erjeük. Az idő és az egymásután következő események azonban kérlelhetlen erővel sürgetik a visszatérést és ez nem is fog elmaradni. Giesswein Sándor már megértette az idők parancsoló szavát. Hisszük, hogy mindazok az ellenzéki képviselők, akikben van politikai kvalitás, megértik Giesswein elhatározásának komoly okait. Hiába mondjuk törvényte’ennek a törvényi, ha az ország lakossága ezt mégis csak törvényesnek fogadja el. Vége a politikai játéknak. A karhatalom megszűnése azon nyomban megszűnik, ha azt provokálni nem fogják. A repará- ciótól pedig, mélyet az ellenzék követel, senki sem idegenkedik. Tessék helyreállítani a parlamenti tanácskozás rendjét, tessék követelni a reparációt és nyomban meg* szűnik minden alkotmánysérelem. Állatorvosok szatmári gyűlése. — Saját tudósitónktól — Szatmár, dec. 2. A magyar országos állatorvosegyesü- let Tiszabaiparti-osztálya szombaton és vasárnap tartotta Szatmáron ezidei közgyűlését és az azzal kapcsolatos szakórte- kezleteit. Szombaton délután Hajdú, Szabolcs, Bihar, Szilágy, Szatmár, Ugocsa és Mára- marosmegyéből mintegy ötven-hatvan állatorvos érkezett Szatmárnémetibe, kik rövid ismerkedési összejövetel után Szatmár város állati hullafeldolgozó telepére hajtattak. BLATM1GZKY ISTVÄW iü a legolcsóbb bevásárlási forrás minden elképzelhető árukban. A volt királyi katholikus főgimnázium mellett Kazinezy- utca 10. szám. Jelen számunk 8 oldal terjedelmű.
