Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)

1912-12-15 / 286. szám

(1912. december 15.) 286. szám. SZAMOS 5. oldal. A szatmári nők ápolótanfolyama. — Saját tudósítónktól — Szatmár, dec. 14. Megírtuk tegnap, hogy Szetmáron a nők belegápolőtanfolyíima f. hó 16-án, hétfő délután 5 órakor veszi kezdetét. Ek­kor tartja a tűzoltólaktanya mentőállomá­sán első előadást dr. Vajay Imre kér. or­vos, aki az elméleti alapismeretékről fogja tájékoztatni a tanfolyam hallgatóit. Az el­méleti kiképzés után, természetesen gye körlati kiképzés következik, amelyben a közkórházban részesülnek a hallgatók. A tegnapi nap folyamán a tanfolyamra beirat keztak Tombory Virgilnó, Örményi Béláné, dr. Barna Jánoané, Puskás Rózsika, Páskuj Veronka, Márkovits Salamonná, Kiéin Ilus, Winter Györgyné, Bánffi Jolán, özv. Jakab Jánosné, özv. Groza Istvanné, Szép Juliska Goldberger Szeréna. Spitz Sári, Flecken- steiu Irma, Fiala Tihamérné, Pék Anna, Suti: Mariska, Friedmann Sárika, Selmeczy Jánosáé, Tímár Berta, Radűnszky Józsefem Bernit Rózsika, Bernit Tériké, Kovács Emma, Király Ida, Terek Gizella, Bükköd Eszter. Ezen újabb tagokkal a tanfolyamnak eddig 75 hallgatója van, ami azt jelenti, hogy a szatmári nők hivatásuk magaslatán állanak, tudnak lelkesedni a nemes célo­kért és megértik a kor intő szózatát. HÍREK Szerkesztői üzenetek; amelyek mindenkit illetnek. Elvhü polgártársam, aki­ről véletlenül egész biztosan tudom, hogy a legutóbbi választáson har­minc koronáért szavazott le az egyik jelöltre, miután a másik jelölttől csak húsz koronát vágott zsebre, gyöngéd, atyai hangú leve­let intézett hozzám, amelyben kímé­lettel, tapintatosan kérdi tőlem : nem sül-é ki a szemem a lejemből ekkora politikai árulásra, hogy rö­vid egy esztendő lejárta alatt két­szer változtattam frontot, elmenvén a Szamostól az ellenkező pártállásu Uj Szatmárhoz és onnan vissza a a Szamoshoz. A képemre fér-e, kérdezi fino­man, a képemre fér-e ez a politikai züllöttség ? Ráfér, polgártárs, ha nagyon érdekli a dolog, kimondom őszintén, ápertén: ráfér. Megérti Ön is, polgártárs, meg­érti más is, ha nyájas kérdésére nem fogok pikáns politikai nyilat­kozatokkal magyarázatokkal telelni. Nem lenne úri dolog vissza­ugatni a régi elvekre és nem is merném kívánni, hogy komolyan vegyék, ha most az újakat kezde­ném el itt dicsérni. Annál kevéshbé teszem ezt, mert egész biztos forrásból győződ­tem meg arról, hogy a drága hon­nak jelenlegi nehéz helyzetében teljesen egyremegy, hogy tiszte­lettel aluljegyzett melyik politikai oldalon szolgálja a bajban levő ér­dekeit. Sőt azt sem fogom bővebben fejtegetni — kinek mi köze hozzá — hogy az újságírás tudománya megszűnt akkor, ha az embernek a zsebébe csúszik a szive és ha az esze örökösen lenntanyázik az üres berzlijében. Elismerem, polgártársam, akár elvhii Ön, akár nem az, hogy fen­séges és gyönyörű dolog a mártír­halál. És ha Ön ott esik majd el a hare mezején és fúvó paripák szá­guldanak keresztül kihűlt tetemén, én egy igen gyönyörű cikkben fo­gom méltatni az Ön martiromságát. De éhen halni hazáért, leugrani Nándorfehérvárnak magas faláról, mikor ez a fal adósságok téglájá­ból van felépítve, magával rántani a törököt, aki hitelezett és akit megfogtam, de most nem enged el — semmit a követeléséből, in- zolvens halált halni, nem tetszetős halál és mivel a történelemben nem vezetnek erre megfelelő rova­tot, még az az elégtételem sem marad meg, hogy gyönyörű esete­met tanítani fogják az iskolában, hogy ártatlan iskolásgyermekek megbukjanak belőlem. Nem lehet ma Mucius Scaevo- lát játszani, mikor a hős nem a balkezét, hanem a kezesét tartja a tűz fölé martirságában. És mivel olyan nagyon táj Önnek, kedves polgártárs, hogy ilyenmód renegáttá lettem, elmon­dok magának — ha jól emlékszem, elmondtam már egyszer Írásaimban valahol — elmondok Önnek egy jellemző kis anekdotát. Három ember beszélget együtt, három kikeresztelkedett izraelita. — Én azért lettem hűtlen Mózes hitéhez, meséli az első mert kitűnő álláshoz jutottam általa — Én a feleségem kedvéért, hogy elvehessení, Így a második. — un, komolyodik a harmadik, én azért hagytam el őseim hitét, azért hagytam el . . . én meg­győződésből keresztelkedtem ki. — Mboh, kacag rá a másik kettő, meggyőződésből ? Barátom, ezt mesélje be egy született ke­reszténynek, nem nekünk. Vagy itt van egy másik. Haldoklóit az agg izraelita. Miután nagy ájtatosan végig imád­kozott vagy hatvan esztendőt ezen a keserű földön anélkül, hogy anti- rituális eledel járt volna a szájá­ban, készült befelé adni az ipart. — Hívjátok el a papot, gyor­san, mielőtt meghalok, gyónni aka­rok, hívjátok el a katholikus papot. — Megbolondultál, életem párja, bist du mesuge? kérdi tőle szere­tettel aggódó családja. — Fiam, én leéltem hatvan esztendőt a zsidó isten félelmében. Most nemsokára számoltatni lógnak a túlvilágon. El akarok készülni minden eshetőségre. Hátha mégis a katholikus isten az igazi. Jó lesz WT Legújabb játékok I IBT Jtóérséb élt szolid árak I Megnyílt a karácsonyi és m,;„ minden elképzelhető Q^nimnni Rq jánh'lll újévi szenzációs olcsóságu Mgjf VdöGl árukban a Ö/CHiildl I DdMIUtll «Sazinesy-uSea 10. Diaboló és turuljátékok. Óriási választék francia babákban. Gyermekkocsik nagy választékban. Sürgönyeim: BYAT BimLYY ALBERT központi irodája Szatmär, Kazinczy-u. 1. Telefon-inter. 8—99. Nagyban szállít Számos-kavicsot és homo­kot, tatai cementi»f, erdélyi gip­szet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karczagi agyagárut és minden­féle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb miitrágyákat, valamint s»ézgálicot, stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents