Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-15 / 260. szám
2. o!-%\. S Z AM 0 £ (1912. november 15.) 260. *zárn. pusztulást követő önkéntelen buzgalom, a természet tör.énye voltak azok a faktorok, amelyek a tatárdulás után uj alapokra fektették s felépítették a virágzó Magyarországot. A francia forradalom után bekövetkezett nagy események s az esek által felébresztett emberi érzések : a fékevesztett indulatok vitték világhóditásra a francia nemzetet s fürkészve és alkalmazva a mostani hasonló nagy események világrengető hatását, úgy képzeljük előbb, felfordult a világ akkor is s csak később fűződtek azok eiintézései kizárólag csak a nagy Napoleon nevéhez. A nagy eseményeket nem nagy emberek intézik el, hanem még nagyobb események és ezek sorsát sem az emberek intézik, hanem a körülmények egymásra való hatása. Egy r,agy eseményt kell tehát várnunk egy nagy ember helyett s akkor bizonyára meg lesz a rég óhajtott, talán véres elszámolás. 5^ tejről. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 14. A tejet nem hiába tartják a legtökéletesebb táplálékok egyikének, de valóban igen nagy szerepe is van különösen a néptáplálkozás terén. Tudós orvosok azt is megállapították, hogy a városi lakosság nagyobb halandóságának legtöbb oka az, hogy nem igen jut hozzá egészséges, hamisítatlan tejhez. Ennek dacára azt látjuk, hogy nálunk Magyar- országon csak a legritkább esetekben jut eszébe a városoknak olyan intézményeket alkotni, amelyek eleve kizárnák azt, hogy a forgalomba hamisított t-yj jusson. vagyok ? Nem gondolsz rám soha ? Te nem szeretsz. Miért? Egyszer emlékszel? valóban magadhoz vontál és megcsókoltál, akkor plántáltad ártatlan hótiszta lelkembe a szerelmet. Benned a pillanatnyi follobbanó szenvedély, bennem a szűzies, örökkétartó szerelem égett. Akkor kezdődtek a szenvedéseim. Te akkor nem aaartál megismerni; vagy félre ismertél. Lassan, egészen elfeledtél. Miért nem szeretsz ? Szivemben a lemondás fájdalmával járom a Golgothát. Forrón hulló könnyeim párnámat áztatják. Némelykor azt hiszem, meg fogok őrülni, izzó testemről felcsap a láng agyamba; ilyenkor végkép elvesztem az eszemet. Azt hiszem, hogy a pokol ég körülöttem, futnom kell oda hozzád, lábaid elé borulni és könyörögni, hogy szeress — nagyon szeress !... Nem ! egy lépésem sincs hozzád. Bennem is van egy parányi gőg, némi büszkeség és nagyon erős női jeliem. Nem hódolhatok neked, nem. Nem koldulhatok szerelmet, inkább meghalok. Ne feledd el kedvesem azt a sirkoszorut, amit ígértél. Tubarózsa és fehér kamélia a kedvenc virágaim. Ez lesz egyszersmind a mátka koszorúm is. Ott lent megnyugszik fáradt, sokat hánytott életem. Ott nincs szerelem, de ha van — én ott is szoretni foglak. Légy áldva, légy szeretve, légy örökké boldog! Márkus Ilona. Egyetlen városa van Magyarországnak, amelyben az elárusitásra kerülő tejet nem minden nap, de időközönként megvizsgálják, ez a város: Budapest. Budapesten alkothatjuk meg aztán a tiszta képét annak, hogy mennyi hamisított tej kerül forgalomba. Bndapesten kívül azonban nincs egyetlen város sem, ahol a tejvizsgá'at rendszeresítve volna, nincs azért sem, mert hiszen vájjon melyik magyar városnak van még Budapesten kívül vegyvizsgáló intézete, amely nem csak ötletszerűen, hanem rendszeresen foglalkozzék élelmiszer vizsgálatával? Azonban ha valakinek a jóvoltából hamarosan minden város hozzá is jutna ilyen intézményhez, vájjon segítve lenne-e a bajon? Aligha. Tehát az ellenőrzés szigorítása vajmi keveset használna, de a tökéletes ellenőrzés kivihetetlen is. Minálunk is tehát ahhoz a segítséghez kell folyamodni, amit a külföld követ, nevezetesen központivá kell tenni a tejelárusitást. Külföld nagyobb városaiban mindenütt megtaláljuk a központi nagy tejtelepet. Nagyon mindegy akár társadalmi utón, akár hatóságilag hozzák ezt össze, a fŐ- dolog az, hogy a hamisításra könnyen hajlandó kistermelő ne jusson közvetlen érintkezésbe a tojfogyasztóval, úgyszintén a hamisításra még több hajlandóságot mutató kiskereskedő csakis zárt palackokban és más egyéb edényekben hozhassa forgalomba a tejet. A központi és a vele szoros kapcsolatban álló kisebb tejcsarnokokat jóval könnyebb ellenőrizni, mint a házaló tejárüst. És viszont ha sikerül minden nagyobb városban egy ilyen központi szervezetet létrehozni, könnyű megalkotni azokat a falusi szervezeteket, tejszövetkezeteket, vagy tejcsarnokokat, amelyek a városi központokkal összeköttetésbe léphetnek s részükre biztosítani tudják azt a tej- mennyiséget, amire egy-egy város lakós- ságáűak szüksége van. Tej bőségtől tartani soha nem lehet. Ha sok a tej, feldolgozzák vajjá, annyi vajat pedig sem ezidőszerint, sem pedig a jövőben nem tudunk termelni, hogy azt jó áron, még a tejtermelés szempontjából is igen jó áron, ne tudnánk értékesiteni. A legérdekesebb a dologban mégis az, hogy ilyesmivel éppen azok foglalkoznak a legkevésbé, akiknek tulajdonképpen foglalkoztok kell. Még eddig csak nagyon kevés városról hallottuk ezt, hogy a tejkereskedelraet a föntebb említett módok valamelyikén szabályozni akarnák. Az ilyesmivel is a tisztultabb gondolkozásul gazdaközönségnek kell foglalkoznia, ő neki kell a városi fogyasztó közönség segítésére sietnie. Szatmári riportok. — Saját tudósítónktól. — Szairnár, nov. 14. A háború előszele még csak gyengén fujdogál és van remény arra, hogy a balkáni háború nem fogja fegyveres konfliktus!) i keverni a monarchiái, azonban a katonaságnál már is megtesznek mindent, hogy a haderőt készületlenül ne találja semmiféle várat an esemény. Ezekhez tartozik a hadteslparancs- nokságoknak az az intézkedése, mely a kerületébe tartozó iskolákat tábori kórházaknak osztja be. Ez a megkeresés megkü detett minden város főisko’ájának ig zhatóságához. A h-d’estparancsnokság ebben a megkeresésben felszólítja az igazgatókat, hogy háború esetén az iskolai tantermeket katonai kórházi célokra engedjék ős a berendezéshez nyújtsanak módot. Remélhetőleg at'ie nem lesz szükség. A vasúti állomás váróterméből tegnap este l'~> óra tájban nagy lárma és kiabálás hallatszott ki. A lármára f gyeimessó lett a vasúti csendőri kirendeltség egyik őrszeme és bement a harmadosztályú váróterembe. Nem volt ott más senki, mint egy garázda részeg ember, aki a saját maga szórakoztatására a váróteremben lévő székeket csapkodta egymáshoz és közben hangosakat kurjongatott. A csendőr a rakoncátlan részeg embert bekísérte a laktanyába, ahol kiderült, hogy a neve Fehér Gyula és foglalkozására nézve napszámos. Fehér a csendőrségen kissé kijózanodott és elmondotta, hogy jókedvében garázdálkodott. Miután alig tudott a lábán m^gállani, a ösendőrség fogva tartotta, legalább is addig, araig a mámorát kialussza. Azután megindítják ellene az eljárást. Két kis csavargó került ma a csendőrségre. Két csenovész cigánypurdó, akiket ma reggel a piacról kisért be a csendőrőrszem. Az volt a bűnük, hogy a piacon apró cseprő dolgok; t lop:ak el a kofáktól. Leginkább gyümölcsöket és zöldségféléket emellek el. A csendőrök éppen akkor ütöttek raj'uk, amikor az eg\ik kofától almát csentek. A csor.dőrsó- gen azt vallották, hogy abból élnek, amit igy a piacon Összelopkodnak. Fogva tartották ökot. Egy gyermek -----ti tokzatos eltűnései, — Saját tudósítónktól — Szatmár, nov. 14. Rejtélyes eset tsrtja izgalomban Mátészalka város lakósságát. A városok fertője készül eltemetni egy tiz éves gyerma két, aki zsenge korával teljesen ellentmondóan, az erkölcsi pusztulásnak és romlottságnak prototípusa. A gyermek már több alkalommal rémületbe ejtette szüleit (apja egy tiszteletben megöszült köztisztviselő) eltűnésével. Eltűnései eddig nem terjedtek bosszú időre. A gyermek, midőn távollóte alatt, tartózko dási helyére vonatkozólag faggatni kezdték, a legképtelenebb meséket találta ki. Á héten aztán komoly aggodalmakat okozott a gyermek eltűnése. Hétfőn reggel eltávozott szülei lakásáról iskolába. Délben hiába várták haza a gyermeküket, aki este sem mutatkozott. Az
