Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-13 / 258. szám
r Z AM © 5 (19i£. november 13.) 2&8, teám. mint ez ma már is pontosan megállapítható, Ausztria és Magyarország politikai és gazdasági jogait védik a Balkánon. Semmi komoly jelentősége sincs tehát annak, hogy a »«erb nép közhangulata Adriai tengerpartot követel, mert Ausztria és Magyarországgal szemben Szerbia nem léphet föl követelő módon ; de ea a kis incidens mégis kellemetlen nekünk, mert nélküle olyan viszonyba juthattunk volna Szerbiával, moly minden ellentét nélkül maradt volna. így ez a kis tüszurás szakadatlanul sajogni fog a szerb nép lelkületén ós állandó nyugtalanság magja lesz. Pedig a kölcsönös megértésre és a testvéries szomszédságra Szerbiának vau szüksége, mert Ausztria és Magyarország jóindulatú barátsága becsesebb ós értékesebb lehet neki, mint egy darab tengerpart az Adrián. Ezt 9 kis differenciát azonban részünkről való engedékenységgel eloszlatni képtelenség, mert ha mi a balkáni hódított országokból területet nem igénylünk, arra már még sem leszünk kapa- citálhatók, hogy az Adria tengerpartjából területet engedjünk át. Nem szabad elfelejteni, hogy a nagy fegyverdicsőség nem Ausztria és Magyarországgal szemben, hanem Törökországgal szemben történt. , Nem is gondolunk arra, hogy a történtek utáu Ausztria és Magyarország fegyverrel legyen kénytelen a balkán félszigeten álló gazdasági ós politikai jogait megvédeni; arra gondolunk csupán, hogy azokban a nemzetközi v konferenciákban, melyek most már a hódított területek felosztásával foglalkoznak. Szerbia olyan kielégítéshez jusson, mely elégületlenséget ébreszteni nem fog a szerb nép lelkületében. Talán ha ez sikerül, — akkor igazán megtörténhetik neki. Szerettem volna, nagyon szerettem volna csak egy szót is szólani hozzá. Mentem utána, mint az árnyék a nap után s Iluci sokszor vissanózelt ós mindig mosolygott; nem tudom rám-e . . . vagy rajtam. Fával beültetett léiségre értünk, nem láttam egy lelket se. ügy örültem I Hozzá akartam menni: lecsukni forró csókkal pici piros száját, ha kiabálni akarna; vagy hogy megrepedjen szivem az örömtől, ha sirva hallgatna. 1 yen erőszakos, lehetetlen dolgok jutottak eszembe. Képzeletem egy pillanatra a rég eltűnt, csodás, mes8világu lovagkorba repült. Csak néztem Iiucit egy darabig s nem bántam volna, ha igy mű ik el világom. Egyszerre csak tiszti uiformist látok. Az uuiformis mindig közelebb s egyenesen Ilucinak tartott. Még jól láttam, hogy hadnagy volt s hallottam amint mondta: — Oly sokáig váratott maga édes, csúnya Iluci! Ekkor tudtam meg, hogy Ilucinak hívják. Ö megint mosolygott 6a ón most már tudtam, hogy nem rám, hanem rajtam mosolyog . . . Még egyszer ránéztem, még egyszar belemélyedtem az ibolya szemekbe, azután elpirultam én is és mosolyogtam én is . . . magamon. a Balkán félszigeten az a csoda, hogy ott civilizáció keletkezik és az a sok görbeország is, modern fogyasztó piaccá fejlődik át. A szláv fegyverdicsőség következménye igy volna áldásos, az a vértenger, mely most megáztatta a csatateret, igy termékenyítené meg a Balkánnak eddigigazán sivár és terméketlen területét. A modern fejlődésnek ezen folyamatában a jólet és bőség, talán megértetné a magyar földön lakó szláv nemzetiségekkel is azt, hogy ostoba politika volt az, mely a kettős monarchia területét, három részre tagolni törekedett. Festékés kefeáínkban | a legjobb beszerzési forrás Linóleum padlólakk Mmos, ! 1 kg. 130 K. Rdkócíi-ufca, a kjr. íöruínvszékkel szembe. Telefon 358. o ! GÁL JENö mérnöki irodája Seresényi-a 33. J Vérszegények fáradtak, gyengék, idegesek szedjenek Brünu-féle vas-mangan-pep - ton elixirt. Kellemes izénél fogva gyermekeknek különösen alkalmas. !; asználaú ulasitás: orvosi rendelés szerint. Ára 2 kor. üvegenként. Gyomorbajosoknak pár nap alatt rendbehozza gyomrát a kiváló összetételű „REGULAT1N“ emésztőpor. Tökéletesen pótolja a különböző keserű vizeket. Különösen ajánlható :: állandó székrekedés esetében. :: Ára 2 kor. Próbadoboz 1.20 kor. Törvényesen védve. — Készitő: Brünn Ssndcr gyógyszerész Szatmár, „MEGVÁLTÓ“ jjyógyssei'tár. pénze nincs, úgy menjen SPITZ BÉLA áráházába. Ott elsőrendű árut harisnyát, keztyüt, fehérneműt a legdivatosabb blúzokat igen olcsó ár ;nel- — lett szerezhet be. — Kékre festett kirakat. Műtrágyagyárat Szatmárnak. Szatmár, novembar 12. A főídmive’ósügyi miniszter költségvetés« bizottsági tárgyalásánál kinyilatkoztatta, hogy az ország különböző részein műtrágyagyárakat óhajt falálliUni. A műtrágyázás általi tsrmésfokozás ma már minden intenzív gazdas ágnak egyik legfőbb célja. A folyton fokozódó drágaság, a nagy napszárabérek, ez emelkedő adók 6a na- gyobbmérvü fogyasztás arra a törekvésre indítják a gazdákat, hogy termésüket növelve, nagyobb hasznot produkáljanak. Talajunk folytonos használata következtében íernvísmennyiságünk fokozását csakis a tápláló anyagok nagyobbmér vü pótlása által érjük el. E tápanyagpótlás eddig istállói s kis részben fekáltrágyával törtéit s mivel köztudomású, hogy a magyar gazda birtokán még mindig a búza viszi a főszerepet, az állatállomány a föld nagyságához mérten kicsiny, tehát uz istállói trágyával való talajjavítás szűk határra szorítkozik. Ennek természetes követ kezmőnye a termés csekélyebb mennyisége s a jövedelem apadása. A hiányzó legfontosabb tápanyagokat minden növénynél pótolhatjuk műtrágyával. Ennek használatára kell rászoktatnunk gazdáinkat. Akik nsm hisznek a mütrágyáz s föltótien hasznában, azok nem is próbálták azt soha, vagy nem helyesen alkalmazták. S akik panaszkodnak a gazdasági termények, a szőlő, gyümölcs és más termények csekély hozamáról, jövedelmezőtlen- ségóröl, azok se sajnálják a műtrágyázáshoz szükséges befektetést A föidmivelésügyi miniszter bizonyosan azt célozza a műtrágyagyárak felállitá- sával, hogy e táp myagokhoz minél olcsóbban hozzájusson a gazda. Nem tudom, hogy Szalmái- városa vagy a vármegyei G zdasági Egyesület lelt-e lépést, hogy Szatmár kapjon egy állami műtrágya gyárat, de kivan ttos volna, hogy hazank északkeleti részének o központja megkapja azt s ezáltal a gazdaságok jövedelmező séga az olcsóbb műtrágya használata által fokoztasíók. A nagyobb jövedelem amúgy is ráfér orré az időjárás mosto haságai által is eléggé sújtott vidékre. Vrcinnay Kálmán, gazd, szaktanító. A vármegyei utak, — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 12. A vármegye területének nagy részén rosszak az utak. Meg lehet azonban róla győződve mindenki, hogy az egó3z országban ilyenek most az állapotok. S nincs igazuk azoknak, akik a rossz utak miatt akár a hatóságot, akár a közúti személyzetet okolják. A legjobb utmestor az idő. Ili ősszel szép az időjárás és száraz időben teríthetik be az utakat kaviccsal, akkor egész télen jók az utak. Ellenben amikor ősszel folytonosan szakad az eső, az utak át meg átáznak és a kavicsot sárba terítik, akkor hiába erőlködnek a közigazgatási hatóságok, hiába jó az utmester : az ut rossz marfcd egész télen, tavasszal s csak nyáron hozhatják rendbe. Kétségtelen, hogy Szatmármegyében egyáltalán azért rosszak az utak, vagy legalább is nem olyan jó, mint a minők lehetnének s mint a minő utakat a fokozódó igények mellett kiváa a közönség, i T
