Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-10 / 256. szám

Nsgyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. november 10.. vajarnap. 256. szám. POLITIKAI NAPILAP. ^3C'«ss«nw»!RaaB«v3^K».c8issr’<aRa«ar«>«eaisawaiciiaiaaiciiKiaaisania<i«ai*aBa»iitss«ai ■■«•a Szatmár, nov. 9. Szerbiának tenger kell, — Páris- ban pesszimisztikusan ítélik meg a nem­zetközi helyzetet, — Oroszországban négyszázezer tartalékost visszatartottak, — Anglia figyelmezteti a bolgárokat, hogy saját érdekükben tartózkodjanak a bevonulástól Konstantinápolyba, — Olaszország tiltakozik a Monarchia al­bán tengeri igényei ellen s idehaza mozgósítás szellője lendült valamerről, talán a világtájak valamelyike felől. Kardesörtetés, harci zaj, nehéz ágyuk tompa gördülése morajlik a messze távolokból s a világ boldogság, az emberiség, a világosság eszméit te­remtő és hirdető ember, mint a barom, tülekedik, marja egymást, ontja vérét. Hol vannak most a nagy apostolok a békében forradalmakat provokáló ve­zérek, kik után tömegek özönlenek va­kon, világosságot szomjuhozva ? Mit ér ma a tudás, a látás, a lét és nem lét elemzése s hogy dőlhet romba nagy, világot rengető bölcsességek si­kere máról holnapra. ügy tetszik, nagyképűség minden a világon s az életben egy ur s egy szolga van csak az emberi test. Az éh­ség, a vágyak hamarabb csinálnak vé­res eseményeket, mint az okosság szelíd békét. Népiroda. Irta: Figus Albert városi főszámvevő. Yau a közigazgatásra egy nagyon régi, elcsépelt közmondás, melynek csak az egyik részét idézem: . . . „hanem a tisztviselő van a közönségért /“ Soha nem volt olyan szükség ennek a mondásnak a betartására, mint m■ két legfőbb polgári kötele­zettség teljesítését a pénz és véradót uj alapokra fektették. Újak az adótör vényeink, uj a véderő törvény. Mind- keltőnek hatálya megkezdődött s bátran állíthatom, nagyon kevesen ismerik. Pe­dig itt vár már a küszöbön teljesítésre a sok honpolgári kötelezettség ; s télek, nagyon sokszor fogjuk hallani a meg­dönthetien elvet: „törvény nem tudás semmi alól nem mentesít.“ Ennek az ellenkezőjét kivánni nem is lehet, de ha ez igy van, gondoskodni kellene arról, hogy ne legyen szükség valakinél is al­kalmazni, legalább általánosságban ne. Ha pedig megtörtént a jogsérelem, le­gyen könnyen hozzáférhető mód a repa­rálásra. Ennek pedig csak egy módja van, azokkal. — kiktől remélni lehet, hogy a törvényes re delkezé-óseket meg akarják ismerni s igy anyagi érdekeik megvédé­sét önmaguk teljesíthetik, — könnyen hozzáférhető módon meg kell ismertetni. Azon nóposztály részére pedig, mely sa­ját érdekeinek megvédésére kellő értel­miséggel nem bir, találni kell módot, hogy polgári kötelezettségének teljesítése közben ahhoz értő hivatott gyámolitók álljanak rendelkezésükre. Mindkét feladat meglehetős nehéz, de semmi egyéb nem kell hozzá, mint ügyszereretet és igazi kötelességtudás azok részéről kik hivatva vannak cikkem bevezető idézete szerint „a közönségért lenni. “ Tehát a közönség értelmiségét, azo­kat, kiket a megélhetés nehéz napi mun­kája nem enged a törvények tömkele­gébe behatolni, meg kell tanítani a tör­vények ismeretére. A törvényeink, kü- önöson az adótörvényeink, terjengősek, bonyolódottak, megértésükhöz sokoldalú előképzettség, gyakorlat kell, itt nincs egyéb teendő a mai uj helyzet küszö­bén, mint ebből a tömkelegből helyes érzékkel kiválogatni azt, amire az adózó polgárságnak szüksége van s azt olyan formában közvetíteni, .hogy meg is értsék. Budapesten és más városokban erre vállalkoztak a kereskedelmi és iparkamarák és háztulajdonosok szövet­ségei. Sajnos, ezek egyike sincsen Szat­márit, tehát más tényezőknek kellene a közökbe venni az ügyet s meg va­gyok győződve róla, hogy akár a pénz­Harctéri hazugságok. Hogy a hazugságok milyen szerepet játszanak a közéletben, azt nekünk itt Magyar- országon nem kell sokat magyarázni. Nálunk nincsen nap hazugság nélkül, nálunk hazud­nak az újságok, hazudnak a politikusok, ne­mes grófok és züllött múltú prókátorok egy­formán szabadon, a maguk érdekei szerint interpretálják az igazságot és egy kis hozzá- toldástól, vagy egy kis elhagyástól nem riad­nak vissza, hogyha politikai érdekeik és kom­binációik igy parancsolják. Belföldön már megszoktuk, hogy ha az újságban valami szenzációs dolgot olvastunk, valami megsem­misítő vádat e kormány és a többség ellen, előbb ntánna ne_ nb a do ograk, hogy mit szabad elhinni belőle? Többször egy betűt sem, azonban a mi hazugságaink még mindig csak ártatlan füllentések azokhoz a hírekhez képest, amelyek most a Balkánról érkeztek. Minden háborúban megszokott történni az, hogy a hazug hírek egész légiója kerül forgalomba. Legutóbb az orosz-japán háború­ban is tapasztaltuk ezt, ahol egy kinai kikötő­város: Csifu ezen a réven némi hírhedtségre is tett szert. Az olvasók hamar rájöttek arra, bogy azoknak a híreknek, amelyeknek a homlokán csifui keltezés van, nem lehet hinni. Mellesleg megjegyezve ezek a hírek, mialatt a japánok folytonosan páholták az oroszokat, egyre az orosz seregek győzelmeit hirdették. Az a titokzatos hazug, aki Gsifuban működött csakhamar rájött, hogy már nem hisznek neki és attól kezdve a hangzatos Vej-Haj-Vej-ből keltezte a hazugságokat. Ismét hosszú időbe került, amig Euró­pában rájöttek arra, hogy Csifu, vagy Vej- Hej-Vej ugyanazt a földrajzi fogalmat jelentik, csakhogy két különböző nyelven. Ez a balkáni háború azonban túltett a hires csifui hazugon, ebben a négy hetes há­borús kampányban igazán balkáni stílusban hazudtak. Kezdték a hazugságot a monteneg- róiak, akik már négy héttel ezelőtt telekürtöl- ték a világot azzal a hírrel, hogy Skutarit bevették, pedig ez a város még ma is hősie­sen tartja magát, sőt éppen a napokban érzé­keny veszteséget szerzett az ostromló monte- negróiaknak. A másik hazugság-orkán a Tarabos hegy körül támadt, montenegrói je­lentések ezt a hegyet legalább tízszer vették be, holott még ma is ostromolják és napról- napra véres fejjel szaladnak vissza a hegy sziklás lejtőiről. Legmulatságosabb az, hogy a montenegrói sajtóirodának nagyon rövid az emlékező tehetsége; egyik nap azt jelenti, hogy bevették a Tarabos hegyet, a másik nap beéri azzal, hogy a hegyet a montenegróiak erősen bombázzák. A görögök nem kevésbbó tóditották si­kereiket, ők is nagyon szívesen előlegezték maguknak egy két napra előre a győzelmet. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­* r'-o közönségnek, mint legolcsóbb bevásá f > mst, Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK I az őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb d: ■ r : női f r*- ennek lábbeliek. Hg- A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kiválói; yos raktam ^-3 Jelen saámonk 12 oldal terjedelmű.

Next

/
Thumbnails
Contents