Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-10 / 256. szám
Nsgyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. november 10.. vajarnap. 256. szám. POLITIKAI NAPILAP. ^3C'«ss«nw»!RaaB«v3^K».c8issr’<aRa«ar«>«eaisawaiciiaiaaiciiKiaaisania<i«ai*aBa»iitss«ai ■■«•a Szatmár, nov. 9. Szerbiának tenger kell, — Páris- ban pesszimisztikusan ítélik meg a nemzetközi helyzetet, — Oroszországban négyszázezer tartalékost visszatartottak, — Anglia figyelmezteti a bolgárokat, hogy saját érdekükben tartózkodjanak a bevonulástól Konstantinápolyba, — Olaszország tiltakozik a Monarchia albán tengeri igényei ellen s idehaza mozgósítás szellője lendült valamerről, talán a világtájak valamelyike felől. Kardesörtetés, harci zaj, nehéz ágyuk tompa gördülése morajlik a messze távolokból s a világ boldogság, az emberiség, a világosság eszméit teremtő és hirdető ember, mint a barom, tülekedik, marja egymást, ontja vérét. Hol vannak most a nagy apostolok a békében forradalmakat provokáló vezérek, kik után tömegek özönlenek vakon, világosságot szomjuhozva ? Mit ér ma a tudás, a látás, a lét és nem lét elemzése s hogy dőlhet romba nagy, világot rengető bölcsességek sikere máról holnapra. ügy tetszik, nagyképűség minden a világon s az életben egy ur s egy szolga van csak az emberi test. Az éhség, a vágyak hamarabb csinálnak véres eseményeket, mint az okosság szelíd békét. Népiroda. Irta: Figus Albert városi főszámvevő. Yau a közigazgatásra egy nagyon régi, elcsépelt közmondás, melynek csak az egyik részét idézem: . . . „hanem a tisztviselő van a közönségért /“ Soha nem volt olyan szükség ennek a mondásnak a betartására, mint m■ két legfőbb polgári kötelezettség teljesítését a pénz és véradót uj alapokra fektették. Újak az adótör vényeink, uj a véderő törvény. Mind- keltőnek hatálya megkezdődött s bátran állíthatom, nagyon kevesen ismerik. Pedig itt vár már a küszöbön teljesítésre a sok honpolgári kötelezettség ; s télek, nagyon sokszor fogjuk hallani a megdönthetien elvet: „törvény nem tudás semmi alól nem mentesít.“ Ennek az ellenkezőjét kivánni nem is lehet, de ha ez igy van, gondoskodni kellene arról, hogy ne legyen szükség valakinél is alkalmazni, legalább általánosságban ne. Ha pedig megtörtént a jogsérelem, legyen könnyen hozzáférhető mód a reparálásra. Ennek pedig csak egy módja van, azokkal. — kiktől remélni lehet, hogy a törvényes re delkezé-óseket meg akarják ismerni s igy anyagi érdekeik megvédését önmaguk teljesíthetik, — könnyen hozzáférhető módon meg kell ismertetni. Azon nóposztály részére pedig, mely saját érdekeinek megvédésére kellő értelmiséggel nem bir, találni kell módot, hogy polgári kötelezettségének teljesítése közben ahhoz értő hivatott gyámolitók álljanak rendelkezésükre. Mindkét feladat meglehetős nehéz, de semmi egyéb nem kell hozzá, mint ügyszereretet és igazi kötelességtudás azok részéről kik hivatva vannak cikkem bevezető idézete szerint „a közönségért lenni. “ Tehát a közönség értelmiségét, azokat, kiket a megélhetés nehéz napi munkája nem enged a törvények tömkelegébe behatolni, meg kell tanítani a törvények ismeretére. A törvényeink, kü- önöson az adótörvényeink, terjengősek, bonyolódottak, megértésükhöz sokoldalú előképzettség, gyakorlat kell, itt nincs egyéb teendő a mai uj helyzet küszöbén, mint ebből a tömkelegből helyes érzékkel kiválogatni azt, amire az adózó polgárságnak szüksége van s azt olyan formában közvetíteni, .hogy meg is értsék. Budapesten és más városokban erre vállalkoztak a kereskedelmi és iparkamarák és háztulajdonosok szövetségei. Sajnos, ezek egyike sincsen Szatmárit, tehát más tényezőknek kellene a közökbe venni az ügyet s meg vagyok győződve róla, hogy akár a pénzHarctéri hazugságok. Hogy a hazugságok milyen szerepet játszanak a közéletben, azt nekünk itt Magyar- országon nem kell sokat magyarázni. Nálunk nincsen nap hazugság nélkül, nálunk hazudnak az újságok, hazudnak a politikusok, nemes grófok és züllött múltú prókátorok egyformán szabadon, a maguk érdekei szerint interpretálják az igazságot és egy kis hozzá- toldástól, vagy egy kis elhagyástól nem riadnak vissza, hogyha politikai érdekeik és kombinációik igy parancsolják. Belföldön már megszoktuk, hogy ha az újságban valami szenzációs dolgot olvastunk, valami megsemmisítő vádat e kormány és a többség ellen, előbb ntánna ne_ nb a do ograk, hogy mit szabad elhinni belőle? Többször egy betűt sem, azonban a mi hazugságaink még mindig csak ártatlan füllentések azokhoz a hírekhez képest, amelyek most a Balkánról érkeztek. Minden háborúban megszokott történni az, hogy a hazug hírek egész légiója kerül forgalomba. Legutóbb az orosz-japán háborúban is tapasztaltuk ezt, ahol egy kinai kikötőváros: Csifu ezen a réven némi hírhedtségre is tett szert. Az olvasók hamar rájöttek arra, bogy azoknak a híreknek, amelyeknek a homlokán csifui keltezés van, nem lehet hinni. Mellesleg megjegyezve ezek a hírek, mialatt a japánok folytonosan páholták az oroszokat, egyre az orosz seregek győzelmeit hirdették. Az a titokzatos hazug, aki Gsifuban működött csakhamar rájött, hogy már nem hisznek neki és attól kezdve a hangzatos Vej-Haj-Vej-ből keltezte a hazugságokat. Ismét hosszú időbe került, amig Európában rájöttek arra, hogy Csifu, vagy Vej- Hej-Vej ugyanazt a földrajzi fogalmat jelentik, csakhogy két különböző nyelven. Ez a balkáni háború azonban túltett a hires csifui hazugon, ebben a négy hetes háborús kampányban igazán balkáni stílusban hazudtak. Kezdték a hazugságot a monteneg- róiak, akik már négy héttel ezelőtt telekürtöl- ték a világot azzal a hírrel, hogy Skutarit bevették, pedig ez a város még ma is hősiesen tartja magát, sőt éppen a napokban érzékeny veszteséget szerzett az ostromló monte- negróiaknak. A másik hazugság-orkán a Tarabos hegy körül támadt, montenegrói jelentések ezt a hegyet legalább tízszer vették be, holott még ma is ostromolják és napról- napra véres fejjel szaladnak vissza a hegy sziklás lejtőiről. Legmulatságosabb az, hogy a montenegrói sajtóirodának nagyon rövid az emlékező tehetsége; egyik nap azt jelenti, hogy bevették a Tarabos hegyet, a másik nap beéri azzal, hogy a hegyet a montenegróiak erősen bombázzák. A görögök nem kevésbbó tóditották sikereiket, ők is nagyon szívesen előlegezték maguknak egy két napra előre a győzelmet. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő* r'-o közönségnek, mint legolcsóbb bevásá f > mst, Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK I az őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb d: ■ r : női f r*- ennek lábbeliek. Hg- A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kiválói; yos raktam ^-3 Jelen saámonk 12 oldal terjedelmű.
