Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-22 / 266. szám
1812 Bovessbef 22) 266. szám. 5 Z A M 0 8 3. ölési Az országút banditái. — EsMldtsséhi tárgyalás. — — Saját tudósítónktól — Szatmár, nov. 21. Két •ivetemüit gonosztévő fölöst Ítél keíott ma a »zatmári kir. törvényszék es- kiidtbirósága Rablás bűntettével vádolva állott a hiróság előtt Várom György és DoÜd* Mihály. £« a két vakmerő ember úgy, amint r ponyvairodalomból ismert Rózsa Sándor történatébsn olvadták, félrehuzódtak az országút mentén és 3z első arra jövő embert megtámadták. A szerencsétlen véletlen augusztus 28 án, egy gyönyörű nyári esthajnalon úgy hozta magával, hogy Balázs István verécei gazdálkodó napi fáradtságos munkája után az országúton egymagában bandukolt hazafelé. Amikor az ut kanyarultához ért, egy vastag fa törzse mögül hirtelen két ember ujrott elő és rátámadtak a meglepett gazdára. Nem szögeztek ugyan revolvert a méhének, hanem az egyik a kezében lévő l'urkóibotot félelmetesen suhintotta meg Balázs István fiilo me let. A másik meg csak annyit mondott, hogy : — id# a pénzzel! A szegény gazdálkodó engedelmeskedett és örült, hogy ilyen olcsón szabadulhat. Benyúlt a mellénye zsebébe és elővette néhány koronányi pénzét. Odaadta a zsivá- nyoknak, akik előbb kibogozták a zacskót és megolvadták a tartalmát. Ugylíltszik, hogy nem nagyon leheltek megelégedne az eredménnyel, mert az egyik r#b!ó nagyot bökött Balázs István oldalába. Akkor azután sietve elmenekültek. Balázs István, amint beért a faluba, az volt az első dolga, hogy az esetről jelentőst telt a csendőrségnek, amely nyomban hozzáfogott a nyomozáshoz A rablókat hmarosao elfogták és letartóztatták. Ügyük ma került főtárgyalásra. Az esküd: szék a következőképpen alakult meg. Elnök Nómethy József, szavazó bírák Visky Károly dr., és Füzessy Árpád dr. törvényszéki bírák. A vádhatóságot Leilner Emil királyi ügyész képviselte. A vádló'tak a tárgyalás folyamán tagadták a terbükre révet bűncselekményt és azzal védekeztek, hogy mindketten be voltak rúgva. Á tanuk vallomás* azonban homlok- egyenest ellenkezőt mondott és a rablást a két emberre rábizonyította. Az esküdtek Varom Györgyöt és Doüda Mihályt bűnös nek mondották ki, mely verdikt alapján a bíróság a vádlottakat egyenkint hat hat hónapi börtönre ítélte. Rablás lóhátról. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, nov. 21. Mátészalkai tudóritónk írja: Ma dél ben, »mikor az országút tele van a vásárosok szekereivel és amikor csendőrök is cirkálnak az utakon vakmerő rablást követett el egy lovas ember, aki a pénzváltás űrügyével közelített egy mátészalkai g« dá- hoz és annak kótszrz koronájál^elrabolta Simon Ferenc mátészalkai gf-zd*ember ma Insjrndb'in elindult a nyirFgvházi hati- vásá’Ta, ahol nehány szavasmarhát akart eladni. A felhajtás ügyen elég nagy volt és a/ ár«k alacsonyak, de mivel Simonnak szüksége volt a pénzre, túladott a jó szágon. Még vásárlásokat is telt a vásárban, aztán beült egyik vásártéri korcsmába, ott evett is, ivott is és ott időzése alatt össze- számlálta a pénsét. A ezomszédos asztaloknál is ültek vidéki emberek, akik közül bármelyik láthatta a bankókat. Déltájban aatáu Simon befogott és elindult *iek«rével a nagykállói utón, hogy Mátéazalkára hajtson Már a város alatt volt, amikor egy- sasrre a szekere mellé lovagol egy közép- termstü, lócsiszár kinézésű ember és arra kori, váltson föl neki kétszáz koronát, mert itt a közsli csárdában ki kell fizetnie a vatt lovak árát óa nincs száz koronásnál kiaebb bankója. Mivel az idegen embernek kezében volt & két darab azázkoroná3, Simoa megállóit a szekérre*, előkereste a bugyellári- sát és egyenkót számolta a húsa- és tizko ronás bankókat az idegen kezébe, aki a gyeplőt tarló kezében fogta ezalatt a két darab százkoronást. Mikor Simon kiolvasta a pénzt, az idegen zsebregyürte a bangókat, megrántott# a gyeplőt és őrült száguldássvl ello- vsgolt. A meglepett gazda csak akkor tért msvához, mikor a vakmerő r#bló már messze száguld-tt. Az utón hajtó vásárosokkal üldözni próbálta a menekülő rablót, de annak olyan gyorsjárásu lova volt, hogy nem sikerült utólórni. A msgr'-boU ember most a csendőrökhöz fordult panaszával és moat a csendőrség ksrasi a vakmerő utonállőt. Színház és Művészet. Színházi krónika. • 5# öl - . Sok próbn van raosíantbsn a színháznál, ami természetes is. Az uj tagokkal mindín régi darabot is újra kell próbálni, hogy jó összevágó előadást lehessen produkálni. Elképzelhetik tehát Szalóki Dezsőt, a rendezőt, aki mostanában még álmában is rendez. Reggel 9 órától este 11-ig le som kukkanthat a színpadról. Nem c>od\ tehát, ha ideges egy kicsit és ilyen idegeskedő pillanatában el elszólja magát. Az egyik uj tag még nem tudta a szerepét és a sze repébőt olvasta a szövege1 ó- amin hpozza- lapjrzs, ez a folytonos lapozás idegesítette a kis örr g8t, végre nem allja meg, hogy rá ne szóljon az illetőre: — Kérem, én nem bánom, ha olvassa a szerepét, de hogy lapozza is, azt már igazán nem tűrhetem tovább. ♦ Nem tudni, miért és mi okból, Ross Jenő n. gyón idegesen jött be a kávéházba. Dúlt fűlt, de csak uiagaban. Udv-.ri saneg, kávét rendelt, de a kávé o-ak nem akart megérkezni. Végre elveszt tte türelmét és eunek keresése közben türelmetlenül, végül haraggal n»g\ot ütött az asztalra és elíent osond st nem tűrő haeg#n a kávéházi panaszkönyvet követi lie. A fizetőpincér vészt- jósló arcc-il jelent meg <s bele yut a ka báija belső zs bébe, mintha onnan akarná a panaszkónyvét kivenni. Ehelyett azonban egy csomó fizetöcádula került ki onnan, színházbarátunk muU évi ad'tsi nyilváu valóan, mert mindegyik alján ott diszelog az f-zu tál oly keveset jelen* ) és még kevesebbet igarö n«v : R. Jenő. Szinószünk Megfogadta, hogy többet nem kér káviházban panaszkönyvet. mérnöki irodája Bvr*^sji-n 33. Táviratok. A balkáni háború. Bariin, nov. 21. A berlini külügyminiszteri hivatal megbízható forrásból tudósítást kapott, hogy Monastir még ma is török kézen van. Belgrád, nov. 21. Edl Tivadar konzul ma Bolgrádba érkezik. Edl ma Prisrand felé folytatja útját. A szerb kormtny ma külön vonlot bocsátott Edl rendelkezésére, aki előbb Üszkübbe érkezik és onnan fo yUtjn tovább útját lóháton. Edi Tivad-r kedden érkezik Pris- readhe. Pélervár, nor’. 21. Szaszanov oio^z külügyminiszter ma kihallgatássá volt « cárnál, a ki nagy kegyesen fogadta Szaszunovot, kinek békepo- lbikáját nagyon helyesli. Bécs, uov. 21. A Neu8 Freue Pres3« ma 17-iki kelettel táviratot kapott Prisrendböl, Prohászka Oszkár ottani konzultól. Prohászka e táviratban jelzi, hogy eddig még semmi kellemetlensége nem volt és a közöli napokban Üszkübbe fog utazni. Budapest, nov. 21. Félhivatalosan jelentik, hogy őfelsége holnrp Bécsbe utazik egész udvari kíséretével együtt. Budapest, nov. 21. A „N p“ munkatársa ma beszélgetést folytatott Neu dovics szerb államférfivel, volt ko staatinápolyi szerb követtel. Neua- dovic3 úgy nyilatkozott, hogy Szerbia szívesen átengedi Albániát Ausztria Magyar- O'szágnak, mert Albániát csupa rablóbanda lakja, i*y népre pedig nincs szüksége Szerbiának. Belgrád, nov. 21. A szerb csapatok végleg megszállották és birtokukba vették Alessiót és San Giovanüi di Meduát. Róma, nov. 21. A hármasszövetség belgrádi képviselői a szerb kormány előtt határozottan kijelentették, bogy a három nagyhatalom sz albán partvidék hovatartozandóságának rendezését fentartja magának. Durazzó, nov. 21. A montenegróiak Ale-sióból Durazzó felé nyomulnak. A durazzói mohamed mok ps a katholikusok megesküdtok, hogy a montenegróiak és a szerbek uralmát nem tűrik. Belgrad, nov. 21. A szerb konfliktus oka a következő : Prohászka konzul csak tizenhárom nappal »zután, hegy a szerb sereg elfoglalta Priz- rendsl, ment el hivatalos tisztelgésre a szerb főparancsnokhoz, «mit méltán lehetőit sértésnek venni. Most Prohászka szabadságot kért és kapott kormányától, a szerb katonai hatóságok pedig ellátták Írásos okmányokká, katonai fedezetet is adtok »aki és nmgesgsdték, hogy katonai vonaton utazzék Ützkübbe. A prizrendi szerb katonai b«tóságoknak állítólag kézzel fogható bizonyítékaik vannak arról, hogy a prizrendi o^ztrák-mngyar konzul megsértette a semlegességet.
