Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-20 / 264. szám

Negyvennegyedik évfolyam, Szatmár, 1912. november 20., szerda. 264 szám POLITIKAI NAPILAP. j.í<iBa®ef?es*BHaBaBawsBH*BSSBaisaa«HH*siBnaiiti«* »»■«*»«? a ■#«■«■■■ IBS! mm Szatmár, nov. 19. Az „ellenparlament“ hősei fizetésü­ket tudvalevőleg az igazi parlamentben veszik fel, még pedig a „törvénytelen“- ^^~iB£!!sjnondott házelnök utalványozására. Hat mi nem szóljuk meg őket ezért, — hiszen csak az elnök, s a Ház törvé­nyességét ismerik el ezzel, — s ha már semmi másban, legalább a pénz gondos fölvételében tanúsítanak törvényes és lelkiismeretes eljárást. De ők — úgy látszik — szigorúb­ban ítélnek önmagukról, — maguk res­tellik a pénzfelvétel dolgát s valamiké­pen leplezni és szépíteni akarják. Csak ennek tulajdonítható az a különös eljárásuk, a melyet sokan kö­zülök tanúsítanak. A pénzért a parla­mentbe menni szégyenkeznek, — de a pénzt mégis sürgősen óhajtanák, — hát az ablakon át nyújtják be a szolgáknak a nyugtákat s aztán várják, míg a szolgák nekik a fizetést elhozzák­így cselekedett többek közt egy koalíciós gróf is. Az ablakon, a kis ab­lakon ét fogadja el a pénzecskét. így hazafias lelkiismerete is tiszta marad, nem ment a parlamentbe s nem ismerte el annak törvényes voltát: — de egy■ úttal a pénz átvételével nemes köteles­ségét is híven teljesítette. Ámde ez igazán fölösleges, túlzott skrupulózitás. A derék koalíciós urak­nak kár szégyenkezniük, egész nyíltan bemehetnek a Ház kapuján, — lelkiis mereti nyugtalanságra okuk nincs. Ösz- szes ténykedésük között az egyetlen törvényes a fizetésük felvétele, — s ép­pen ezt az egyet r estein ék? ! Akik az időt meg nem értik. Mindenki azt akarja, hogy Albánia független ország legyen. Ebben egyet­ért mindenkivel még Andrássy Gyula gróf is, sőt még Apponyi Albert gróf is. Európa tehát nyugodt lehet. Leg- fölebb csak az nyugtalaníthatja most már az európai hatalmakat, hogy a Royal-szállodában magyar urak voltak, akik Szerbiának kikötőt követelnek as Adrián. Nem is követelnek, hanem egy­szerűen kimondják, hogy Szerbiának joga van az adriai kikötőhöz, Egész Európa egyetért abban, hogy Szerbiának nincs joga sz Adrián ki­kötőt követelni, még Oroszország is ezen az állásponton van, csak éppen ők ad­nak jogot, szembeszállnak egész Európa közvéleményével. Mi ez ? Tudatlanság, vagy fecse- gési betegség ? Mindegy, akármi, de ideje volna már, hogy uémely uraságok visszatérnének a maguk becsületes fog­lalkozásához és ne akarnának minden áron politikai vezérek lenni. Andrássy Gryula gróí bizonyos ön- tudatosság nélkül, tehát akaratlanul is kimondta rájuk a, legszigorúbb, lesújtó ítéletet. Kimondta, hogy: Hazafias ellenzéktől csak azt lehet követelni, hogy ne foglaljon oly irányban állást, mely kifelé árt a monarkiának s kifelé azt a látszatot ébresztené, hogy az ellen­zék a végső leszámolás percében sem képes a monarkia külakcióját támogatni. Ami bűnt ebbc-ii a néhány sorban emlif Andrássy gróf, a magyar ellen­zék azt a legsúlyosabb minősítésben kövotte már el. Oly irányban foglalt állást, mely kifelé árt a monarkiának, mert ha jelentősége van a magyar par­lamenti ellenzék állásfoglalásának, akkor semmivel sem árthatstt -íolna -jobban a monarkiának, mint azzal, hogy szembe helyezkedett az egész európai közvéle­ménnyel és olyanokat fecseg, hogy Szerbiának joga van egy adriai kikö­tőhöz. Továbbá: a magyar ellenzék minden mozdulatával azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a végső leszá­molás pillanatában sem iesz képes a monarkia külakcióját támogatni. íme, az egyesült ellenzék már el­követte a két legsúlyosabb bűnt, melyet hazafias ellenzéknek elkövetni nem le- hetott volna, úgy, hogy Andrássy Gtyula gróf akaratlanul is kimondta rá a haza- fiatlanság kegyetlen ítéletét. Senkinek sincs joga azt mordani, hogy a parlamenti többség minden igyekezetével és minden erejével nem törekednék arra, hogy a belső viszály­kodást megszüntesse. A nemzeti munkapárt békeajánla­tot tett az ellenzéknek, melyben semmi egyebet nem kívánt, csak a parlamenti tanácskozás rendjének helyreállítását kö­vetelte. Lukács László és Tisza István gróf kijelentették, hogy ha a parlamenti ta­nácskozás rendjét biztosítva látják, le­mondanak, elhagyják állásaikat. Miért nem akarja ezt elfogadni az egyesült ellenzék ? Tisztán csak azért, mert a teknikai obstrukció jogát akarja visszaállítani. Ehhez azonban a parla­menti többség beleegyezését nem kíván­hatja és olyan őrültségre gondolni sem szabad, hogy a nemzeti munkapárt meg­engedje az obstrukció visszahívását. Mesebeszéd azt mondani, hogy: követeljük a többségtől, hogy fogadja el a kisebbség választójogi akaratát. Ez nem lehet békeföltétel. A kisebbség igy nem oktrojálhat egy fontos javaslatot a többségre. Ha az ellenzék komolyan akarná a békét, meg kellöne nyugodnia abban, hogy a Lukács-kormány távozik helyé­ről és uj kormány jön, mellyel szem­ben a rendelkezésre álló törvényes és parlamentáris eszközökkel léphet küz­delemre Ha az ellenzék ezzel meg nem elégszik, akkor nem mondhatja, hogy békét akar. Oktrojálni akar, folytatni akarja a zsarnokságot. Ezt azonban megengedni nem lehet. A városi színház, — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 19. Több évi készülődés után végre rá­szánta magát a törvényhatóság, hogy a színház nézőterét gyökeres javítás alá veszi. Az elhatározást tett követte. És az ősz folyamán olyan javítás, festés, díszítés és tisztogatás ment végbe a színház belsejé­ben, hogy elfogulatlanul meg lehet állapítani, mikép ma a nézőtér sokkal szebb, Ízlésesebb, mint uj korában. Amint a földszinti előcsarnokból a nézőtérre lépünk, első, ami szembetűnik, a mennyezet és a falak diszkrét világos színe, amellyel kissé ellentétben van az oszlopok és a faldiszek gazdag aranyozása. De ez nem bántó. A földszinti széksorok sötét mahagóni színre lakkozva úgy tűnnek fel, mintha újak lennének. A páholyok egészen újból vannak be­vonva bordó posztóval és minden második

Next

/
Thumbnails
Contents