Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-20 / 264. szám
Negyvennegyedik évfolyam, Szatmár, 1912. november 20., szerda. 264 szám POLITIKAI NAPILAP. j.í<iBa®ef?es*BHaBaBawsBH*BSSBaisaa«HH*siBnaiiti«* »»■«*»«? a ■#«■«■■■ IBS! mm Szatmár, nov. 19. Az „ellenparlament“ hősei fizetésüket tudvalevőleg az igazi parlamentben veszik fel, még pedig a „törvénytelen“- ^^~iB£!!sjnondott házelnök utalványozására. Hat mi nem szóljuk meg őket ezért, — hiszen csak az elnök, s a Ház törvényességét ismerik el ezzel, — s ha már semmi másban, legalább a pénz gondos fölvételében tanúsítanak törvényes és lelkiismeretes eljárást. De ők — úgy látszik — szigorúbban ítélnek önmagukról, — maguk restellik a pénzfelvétel dolgát s valamiképen leplezni és szépíteni akarják. Csak ennek tulajdonítható az a különös eljárásuk, a melyet sokan közülök tanúsítanak. A pénzért a parlamentbe menni szégyenkeznek, — de a pénzt mégis sürgősen óhajtanák, — hát az ablakon át nyújtják be a szolgáknak a nyugtákat s aztán várják, míg a szolgák nekik a fizetést elhozzákígy cselekedett többek közt egy koalíciós gróf is. Az ablakon, a kis ablakon ét fogadja el a pénzecskét. így hazafias lelkiismerete is tiszta marad, nem ment a parlamentbe s nem ismerte el annak törvényes voltát: — de egy■ úttal a pénz átvételével nemes kötelességét is híven teljesítette. Ámde ez igazán fölösleges, túlzott skrupulózitás. A derék koalíciós uraknak kár szégyenkezniük, egész nyíltan bemehetnek a Ház kapuján, — lelkiis mereti nyugtalanságra okuk nincs. Ösz- szes ténykedésük között az egyetlen törvényes a fizetésük felvétele, — s éppen ezt az egyet r estein ék? ! Akik az időt meg nem értik. Mindenki azt akarja, hogy Albánia független ország legyen. Ebben egyetért mindenkivel még Andrássy Gyula gróf is, sőt még Apponyi Albert gróf is. Európa tehát nyugodt lehet. Leg- fölebb csak az nyugtalaníthatja most már az európai hatalmakat, hogy a Royal-szállodában magyar urak voltak, akik Szerbiának kikötőt követelnek as Adrián. Nem is követelnek, hanem egyszerűen kimondják, hogy Szerbiának joga van az adriai kikötőhöz, Egész Európa egyetért abban, hogy Szerbiának nincs joga sz Adrián kikötőt követelni, még Oroszország is ezen az állásponton van, csak éppen ők adnak jogot, szembeszállnak egész Európa közvéleményével. Mi ez ? Tudatlanság, vagy fecse- gési betegség ? Mindegy, akármi, de ideje volna már, hogy uémely uraságok visszatérnének a maguk becsületes foglalkozásához és ne akarnának minden áron politikai vezérek lenni. Andrássy Gryula gróí bizonyos ön- tudatosság nélkül, tehát akaratlanul is kimondta rájuk a, legszigorúbb, lesújtó ítéletet. Kimondta, hogy: Hazafias ellenzéktől csak azt lehet követelni, hogy ne foglaljon oly irányban állást, mely kifelé árt a monarkiának s kifelé azt a látszatot ébresztené, hogy az ellenzék a végső leszámolás percében sem képes a monarkia külakcióját támogatni. Ami bűnt ebbc-ii a néhány sorban emlif Andrássy gróf, a magyar ellenzék azt a legsúlyosabb minősítésben kövotte már el. Oly irányban foglalt állást, mely kifelé árt a monarkiának, mert ha jelentősége van a magyar parlamenti ellenzék állásfoglalásának, akkor semmivel sem árthatstt -íolna -jobban a monarkiának, mint azzal, hogy szembe helyezkedett az egész európai közvéleménnyel és olyanokat fecseg, hogy Szerbiának joga van egy adriai kikötőhöz. Továbbá: a magyar ellenzék minden mozdulatával azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a végső leszámolás pillanatában sem iesz képes a monarkia külakcióját támogatni. íme, az egyesült ellenzék már elkövette a két legsúlyosabb bűnt, melyet hazafias ellenzéknek elkövetni nem le- hetott volna, úgy, hogy Andrássy Gtyula gróf akaratlanul is kimondta rá a haza- fiatlanság kegyetlen ítéletét. Senkinek sincs joga azt mordani, hogy a parlamenti többség minden igyekezetével és minden erejével nem törekednék arra, hogy a belső viszálykodást megszüntesse. A nemzeti munkapárt békeajánlatot tett az ellenzéknek, melyben semmi egyebet nem kívánt, csak a parlamenti tanácskozás rendjének helyreállítását követelte. Lukács László és Tisza István gróf kijelentették, hogy ha a parlamenti tanácskozás rendjét biztosítva látják, lemondanak, elhagyják állásaikat. Miért nem akarja ezt elfogadni az egyesült ellenzék ? Tisztán csak azért, mert a teknikai obstrukció jogát akarja visszaállítani. Ehhez azonban a parlamenti többség beleegyezését nem kívánhatja és olyan őrültségre gondolni sem szabad, hogy a nemzeti munkapárt megengedje az obstrukció visszahívását. Mesebeszéd azt mondani, hogy: követeljük a többségtől, hogy fogadja el a kisebbség választójogi akaratát. Ez nem lehet békeföltétel. A kisebbség igy nem oktrojálhat egy fontos javaslatot a többségre. Ha az ellenzék komolyan akarná a békét, meg kellöne nyugodnia abban, hogy a Lukács-kormány távozik helyéről és uj kormány jön, mellyel szemben a rendelkezésre álló törvényes és parlamentáris eszközökkel léphet küzdelemre Ha az ellenzék ezzel meg nem elégszik, akkor nem mondhatja, hogy békét akar. Oktrojálni akar, folytatni akarja a zsarnokságot. Ezt azonban megengedni nem lehet. A városi színház, — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 19. Több évi készülődés után végre rászánta magát a törvényhatóság, hogy a színház nézőterét gyökeres javítás alá veszi. Az elhatározást tett követte. És az ősz folyamán olyan javítás, festés, díszítés és tisztogatás ment végbe a színház belsejében, hogy elfogulatlanul meg lehet állapítani, mikép ma a nézőtér sokkal szebb, Ízlésesebb, mint uj korában. Amint a földszinti előcsarnokból a nézőtérre lépünk, első, ami szembetűnik, a mennyezet és a falak diszkrét világos színe, amellyel kissé ellentétben van az oszlopok és a faldiszek gazdag aranyozása. De ez nem bántó. A földszinti széksorok sötét mahagóni színre lakkozva úgy tűnnek fel, mintha újak lennének. A páholyok egészen újból vannak bevonva bordó posztóval és minden második
