Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-03 / 250. szám

*2. olda*. 8 Z 4M 0 a (1S12. parember 3.) 250. ggtro. a mi politikai viszonyainkat zavarni nem lógják. 4. Ha Törökország gyengének bizo­nyul, akkor ez azt jelenti, hogy a szláv gyűrűnek elválasztására többé nem volna alkalmas fedezet s hogy: ha van abban veszedelem, hogy az európai Törökország a szláv hatalom birtokába kerül, — ezen veszedelemtől nem ment meg bennünket az, ha most mi a törökök segítségére sietünk, Hiszen, ha megmentjük is őke”, — a szláv fegyverek ellenében jövőre is a magunk fegyverével kellene szemtve- száliani. 5. Nekünk a török uralom csak addig ér valamit, mig ez az uralom a saját erejével képes önmzgát fentartani. Ha csak a mi erőnkkel tudná Török­ország fentartani a saját uralmát, — e* nekünk nem előny volna, hanem örökös nyűg, melynél könnyebb volna még a szláv gyűrű szorítását is elviselni. 6. Feltéve, hogy a szláv győzelem esetén az erépai diplomácia nekünk a békekötésben kedvező garanciákat nyúj­tani nem tudna is, — semmi különös okunk nincs arra, hogy a szláv gyűrű szorítása ellen már ma siessünk véde­kezni, mert feltehető, sőt valószinü, hogy ez a »zláv gyűrű nem is szoritási szándékkal közeledik felénk. Es nem is érdeke, sőt inkább minden érdeke az, hogy, velünk élénk közgazdasági ősz- szeköttetést keressen és általunk minden közművelődési vágyát és szomjúságát kielégittesse. 7. Ne fájlaljuk, sőt örüljünk annak, ha az európai diplomácia nőisünk köte­lességünkké nem t szí a ststuskvó fen- tartását. Nekünk mindegy az, hogy Al­bánia területén szlávok-e az urak, vagy törökök. Nekünk az az érdekünk, hogy ezen a területen civilizáció legyen, fo­gyasztó, igények kielégítését váró társa­dalmi élet fejlődjék, mert éppen azzal, hogy nálunk sok a szláv elem, élénk terén megvont kiszélesítéséért egy nemzet nyújtson neki ma babérkoszorút. Mig idegen nemzet zenei felségei meghajtják Előtte — hódolatul koszorús fejüket, — mi a diadalmas hadvezért ujjongva követő katonák lelkesedé­sével, büszkeségével rajongjuk körül s o lel­kesedéssel lelkesítsük uj alkotásokra, uj hó­dításokra — a nagy zenei honfoglalót. Ennek a harcnak kivívott sikereit nem semmisiti meg a jövő, ennek eredményeit nem teszi illuzórinssá a diplomába radirozáea. Hubay neve örök, babérja nem hervad el soha, művészi, tanári és zeneszerzői eredmé­nyei egy nemzet sokszor lebecsült zeue-zsé- nijónek mindmegannyi diadaljelei. Ma egy nemzet megértő fiai kiáltják feléje — fohászszerüen — a diadalmak útját járt vezér dicsősége ragyogjon örökké ! . . . üzleti összeköttetést tudunk fejleszteni és fentzrtani a Balkánon, ha lezz ott fogyasztás, ha lesz ott civilizáció. íme, ezsk az okok birkóznak e pillanatban egymással ás mi nyugodtan reméljük, hogy nem a mozgósítás indo­kai, harr Ji a passzivitás indokai fognak győzni a döntő elhatározásban. Mi terület foglalni nem akarunk. Egyetlen kötelességünk az volna, hogy Európa megbízatását kellene végrehaj­tanunk, a statuskvót kellene fenntarta­nunk a Balkánon, ha ezt Európa köve­telné. Ez esetben az összes nagyhatalmak nevében és erejével indulnánk harcba. A győzelem igy kétségtelen volna; de a vér- s pénzveszteség is kétségtelen volna örüljük, ha Európa tőlünk ezt az áldozatot nem kívánja. Ha a mi terüle­tünket éri majd támadás, ami e pilla­natban kizártnak látszik, — ráérünk akkor védekezni. A király Budapesten. Az a hir, hogv a gödöllői királyi kastélyban előkészülteket tesznek őfoiség« fogadására, téves, msrt a a király iegközsBbbi budapesti tertózkodá- sáseak idej.1 alatt a Bcd^pssti Tudósitó-nsk irányadó helyen szerzett értesülése szerint, Gödöllőre való látogatás nincs tervbe, Ne­palleck Vilmos udvari tanárnőé, udvari sz«r- tartási igazgató tegnap este Budapestre ér­keze-! A tanítók; fizetébrendezése. A kul­tuszminiszieriumbsn most fejezték be a ta­nítók íizetásrendetegére von*tkozó munká­latokat. Értesülésünk szerint a fizetésrende- zésre vonatkozó törvényjavaslat, amelyet Z chy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniäster legközelebb a képviselőház «lé terjssst, három fokozatba osztja az állami tanítóságot és igy bizonyos időközökben biztosi ja előmenetelüket. A három fokoz*! körűibe ül megfelel az állami tisztviselők XL, X. és IX. ruogositályának. A nem ái látni taailókió! is gondoskodott r miniszter e törvényjavaslatban, a mennyiben az ő fizetésükét is rendezi állami hozzájárulással, azonban természetesen különbséget tess az stiUnii <5s nem állami tanítók közölt. anatómiai cipőgyár cipőüzletében } (Deák-tér 7.', a >agy drágaság dacára | nt eddigi szolid árakon bephatók az í ö*szes cipók, vadász vi*hatlan csizmái. Talpba vésett szabott ár. Hornyolt és hódfarkú kitűnő minőségű cserép bármily meny- nyiségben kapható a Szatmári első cse­rép- és téglagyár telepén Batizi ut. Ma megindulnak sötét betiitárnák mé­lyeiből a világosság bányászai : Hogy a világosság íényeskedjék nekik. Fülledt levegőjű, dobos üregek mé­lyén, búgó gépek zakatolása mellett őrlik az éjszakákat, hogy a reggel jöttével világosság legyen. Az álomnak nehéz uszálya kavarog termeikben, Moríeus nyújtogatja karjait utánuk, s ők hajlonganak egyik éjszaka, mint a másikon; szekrények lölé görnyedve állítják egyik fényvillanást a másik mellé. Gépeik dübörgése elnyúlik az éj­szakában és ráül a hallgatag házak tetejére, — messze-mély sötétsé­gekben aluszik minden . . . csak ők éberek fülledtséggel melegített odúikban, hogy szembe-szembe né­zegetve a halállal, imádkozó haj- Iongással vessék egyik ércpontocs­kát a másik után. Mindmegannyi parányát a más­napi világításnak. A világításnak, mely életet Önt álomtól butult reggeli koponyákba s az ösztönöket verve, szellemi előrehaladásra serkent . , . És hetek lebegnek el leiettük, hó­napok nyomják vállaikat s az év­nek vaskalapácsa készül már-már ráütni a semmibe múlás üllőjére, — inig erőt bir venni rajtuk is a világosság démona. Játékos-bus vágyás indul el közöt­tük, meglengeti szárnyát és kajá­nul szemeikbe kacsintva, halkan dudorászik füleikbe meséket a vi­lágosság örömeiről. S vérük lassú pezsgésével elindul­nak hát. Programm, zene, készülé­sek, — majd a reményektől itta- sodva sietnek előre, előre és ma este, miként a világosság bányá­szaitól illik, meglesz a kiváncsi bál: elsőnek. Estére kelve elnyujtóznak és szi­veik vágyával, elméjük büszke dobbanásával mennek keresni a világosságot. A világosságot, amelynek önérzetes rabszolgáiként gyúrják az éjszakák kovászos sötétjét. Mennek, hogy a világosság íényes­i| grow 1 koczka Vi liier £ $ leves részére •» használj*. Ez épp oly kitűnő gyeng« levesek, mártások, főzelékek stb. megjobbitáséra, mint húslevesnek tésztaneműekkel való készítésé1-0, boulllonok előállításéra, valamint főzelékek, ragouk stb. főzéséhez' oovr' „,«,íjönk MAG6I névre és a keresztcsillag védjegyre.

Next

/
Thumbnails
Contents