Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-01 / 249. szám
SZAMOS (1912. november 1.) 249. szám 2. oldal. gróf és Apponyi Albert gróf meg Kossuth Ferenc, nagyon is nyílt eszű emberek, akik sokszor egészen magas államférfim színvonalra tudnak emelke ni. A második figyelésre azt gondolja az ember, hogy a hatalomért való féktelen törtetés vad érzése vezeti ezeket az urakat eble a lelkiismereti anarkiába. Ez nem lehet igaz. Hiszen ezek az urak voltak már kormányon és ha kormányon nincsenek is, mindig a hatalom élvezetében élnek. Hevük, állásuk, vagyonuk és befolyásuk olyan, hogy minden hatalmi erő velük jár. A harmadik pillanatban arra gondoltunk, hogy ezek az urak a népszerűségre lettek éhesek. Hiúságukat, dicsö- ségszomjukat nem elégíti már az a kegy, mely felülről sugárzott feléjük, a tömegek demonstrációját kergetik és ettől szeretnének megittasodni. Nem. Ez a perverz élvezet sem elég indok arra, hogy komoly, nagyképzottségíl egyének beszennyezzék a saját életük múltját és megtagadják a legnagyobb szentségeket, melyeknek eddig imádkoztak. A negyedik figyelésre szinte hajlandó volna az ember azt gondolni, hogy ezek az urak a népjogok hatalmas igazságainak az igájába dőltek és belső meggyőződéssel küzdenek a szabadság, egyenlőség, testvériség megvalósításáért. Nem. Ezek az urak nőm demokraták, még csak nem is liberális gondolkozásuak. Ezek az urak a vérszerinti konzervatívok, ezeket az urakat nem hódította meg a proletariátus jogkövetolése. Az ötödik pillanatban arra gondolok, hogy talán a hazaszeretet, a nemzeti jogokhoz és hagyományokhoz való görcsös ragaszkodás kényszeríti ezeket az urakat arra az erkölcsi harakirire, melyet itt mindnyájunk szemeláttárs véghez visznek. Nem. Ez sem indok. Ezeknek az uraknak a lelkében forrongó érzések nincsenek. A hazaszeretet, a nemzeti jogokhoz és hagyományokhoz való ragaszkodás érzései mást parancsolnak, nem azt, amit ők cselekszenek. Hát mi ? Vájjon mi hát a rugója, az indító oka annak a megérthetetlen politikának, melyben ezek az urak bűnösöknek találtatnak ? Valami nagy titok ez, amiről még nem lehetett eddig lerántani a leplet. Azt látjuk, csupán, hogy valamiért, ami mindnyájunk előtt ismeretlen, ezek az urak rideg számítással, kegyetlen következetességgel, Istent és embereket keresztülgázolva törteinek. Érdek nélkül nem teszik. Rettenetes céljaik lehetnek, ha már még a proletáriátushoz is dör- gölőznek érette. A küzdelem inditó oka alighanem az udvar intrikáiból folyik. A legmagasabb grácia, mely a közeinek vélt jövő napsugarából fog melegíteni, — lehet talán a «ól; vagy a kegy vesztés kegyetlen megtorlása lehet talán az ok, molyért ez az érthetetlen küsdelem folyik. Ott kell lenni a láthatatlan titkos forrásnak, melyből ez a mi belső parlamenti viszályunk táplálkozik, — mert egyetlen ismeretes cél, egyetlen közismert ok nincs, melybői megérteni lehetne, hogy ezek a nagyon előkelő urak miért tagadják meg önmagukat és miért lettek rendíthetetlenek ebben az erkölcsi öngyilkosságban ? Ha igy nem volna, lehetne-e elképzelni, hogy egy békeajánlatot, mely a legnagyobb erkölcsi győzelmet adja nekik és nyugalmat biztosit a nemzetnek, — visszautasítanak ? Törvényjavaslat a lóverseny fogadd sokról. A képviselőhöz tavaly december 12-én határozatban utasította a kormányt, hogy terjesszen elő törvóuyjav>u!atoí, a meiyíyel a lóversenyekkel kapcsolatos nyilvános és kölcsönös, valamint a konyvfoga- dásokat közvetítő és elfogadó vállalatoknak forgalmából a testnevelés és testedzés esi- jainik előmozdítására megfelelő Ö3*zeg legyen fordítható. A kormáay rrust eleget tett a Híz utasításának, amennyiben törvényjavaslatot terjesztett elő „a lóversenyeknél az Üzletszerű, vagy nyilvános fogadásokat és a kölcsönös fogadások kö/.vati- tósót szabályozó 1894. éri XXIX. törvénycikk módosításáról“. A főrendiház uj elnöksége. A főrendiház tegnapi ülésén a főrendek őszinte megilletődéssel vették tudomásul, hogy kiváló elnökük: Csáky Albiu gróf betegeskedne miatt és érdemekben guzdsg alelnökük: Széchenyi Sándor gróf pedig k rára való tekintettel lemondott díszes móhó-ágáról. A király méltányolta is kiváló és érdemes hi- vei alattvalói kérelmét 6s igen meleghangú kézirattal vette tudomásul lemondásukat. Helyettük az uralkodói bölcseség igazba érdemes és kiváló férfiakat nev#a?ii ki e rendkívül előkelő méltóságra. Elnökké : Jósika Samu bárót. Alelnökkó: Vavrik Bélát és Széchenyi Bsrisdaa grófot. Három népszerű név, húrom érdemes múlt, három kiváló elme, kipróbált jellem és ragyogó hazafiig. GÁh JESÓ mérnöki irodáj t Barcsé*ji-a 83. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, púba bőr és fehér teáit elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a vilbghirtt ..Steckenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye .Steckenpferd*, késziti Bergmann et Co. cég Tetsehon a|B. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertér s minden e szakmába vágó üzletbe«. Darabja 80 fillér. Hasonlókópon caoftátatosnn bevélik aBsrgmamv- féle „Manera" liliomtejkrém fehér és finom női ksisek megóvására, ennek tubusa 70 f.-ért mindenütt kan ható. 1 Néhány szó a papválasztáshoz. Őszintén mondva, nem akartam ebbe a darázsfészekbe belenyúlni, de azt az embert, aki ennek ez egybázuak igaz szolgája, mégis bántja a lelkiisrnerete, hogy egyesek emellett az igaz ügy mellett milyen nem illő munkálatokat végeznek. Mi, akik nem vagyunk ezxel a párttal egy nézeten, azért hogy csendben maradunk, mégsem az egyháznak a kárára uol- gozuuk, hanem éppen ellenkezőképpen a javát akarjuk. Mi nem jcortaskqdóssel és rábeszólé sokkel igyekszünk a szavazó egyháztagokat a mi részünkre megnyerni, hanem a tiszta egyéni meggyőződésre támaszkodunk, amit az egyház érdeke tőlünk megérdemel és meg is követel. A mi eé'unk az, hogy Szaímárnak oiyau papot válasszunk, akiben minden kelléket megtaláljunk erre és aki büszkesége legyen úgy az egyházunknak, mint a társadalomnak. Csakis ekkor fog megnyugtatni a lelkiismeretűnk arra nézve, hogy ennek az egyháznak igaz szolgálatot tétiünk. Egyetértéssel keli ezt az ügyei, kezelni, csak úgy fogunk célt érni. És eppsn kz a baj, hogy mi köztünk nines meg az egyetértés, nincs meg az összetartás és sokakban nincs mag az értelmiség. A mi emberein^ nem a vezetők szíván indulnak el, hanem a nenavezetőkén, és mig ez mi közöttünk igy lesz, addig a mi nagy szatmári parókiánk mindég kicsinynek marad. Ezt akartam a közérdek tekintetében a nyilvánosság elé terjeszteni. Ilérmán István a szatmári ref. egyház presbitere. A bűnözés atavizmusa. — Saját tudósitónktól — Szatmár, október 31. Akiknek jó emlékező tehetségük van is évek múltán is vissza tudást e «alékezm hírhedt bünte tesskre és vérfagyasztó, lel kektle* gonosztevőkre, ások bizonyára emlékesnek mag Gabányi Lászlónéra. Hírhedt •lak volt Szatmárira, vérmes szemű, kiálló caonUi és minden gonosztettra képes nímfcér, akivel a gyermekeket ijesztették. Nébáuy év előd Meghalt, de még most is élóak emlékezetében ven «okiknak. Az emberiség és minden erkölcsi érzé kből teljesen kiöitözött asszony volt, — anya volt. Anya, aki ez utou-u.fóleQ hajkor aszott szerelmeinek gyümölcseit a legáliali asaLb módon pusztította el. Ne.» volt benne egy parányi érzék ve n. Gyermekeit részint a Ssamoa folyóba ólle, vigyorgó állntiasaág- gai fojtva őket a vízbe, részint kövezeten zuala szét fejőket. Gyermekei közül az egyik megmenekült. Talán nem volt már ereje az anyá nak ezt is megölni, vagy talán megunta már a gyilkosságokat. — e ég az hozzá, hogy a László nevű üa éie’.bea mára dí. Az utcán találták meg jószirü emberek es elésegitették az emberpalánta felserdülését. Kárára ő neki magának is és kárára sz egész társadalomnak. A legteljesebben beigazolódott rajta néhai jó öreg Lombrosóaak a született Modern ruhafestés j TrP 4 1 Tf> £ "¥‘ Legszebbruhatiwstitás bármily^ divatszinre. -1- A.O ají-LÍ 1. AL vegyileg száraz utón, Gyári ÍSMet &;zaímár, Kossuth 10. Felvételi fatot: Kazincz^-u. IV-, {Effila*u. 2- Hagv^drol^Szöctt^nvi'U. 34. AkpitMöU 1886 i
