Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-11 / 231. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. október 11., péntek. 23i. *zám. Idegen érdekek miatt A balkáni államok királyai nem nagyon lelkesülnek a háborúért. Az egész világ tudja, hogy a balkáni népek közhangulata sodorja megával a szláv álla- mocekák királyait és diplomatáit és ez a közhangulat kényszeríti őket a fegyver- csörgetésre. A nép közhangulata nem keletkezik önmagától. A néplelkületet erre preparálják : az ország politikusai és az ország sajtója. Sem az ország politikusai, sem az ország sajtója, í.em foglalkoznék ezzel a preparáló munkával, ha nem volna valahol, valami nagy érdek, melynek ez a két nemzetvezető tényező szolgálatot tenni óhajtana. Világos, hogy az ilyen nagy és radikális megnyilatkozásoknak egy érdek a mozgatója, mely pénzzel, hatalommal, tekintéllyel és befolyással dolgozik. E pillanatban mi nem is akarjuk kutatni azt az érdeket, melynek szüksége volt arra, hogy a balkáni népei lelkülete az eksztázisig preparáltalak, mert ez az irás nem a balkáni eseményekről akar be-zélni, — azt kutatjuk itt csupán, bogy hol keletkeznek az ilyen érdekek és hogy méltók-e azok arra, hogy a néplelkület érettük megnyilatkozzék ? Ha megfigyeljük az úgynevezett közéleti mozgásokat és élesen belelátunk azok eredetébe, forrásába, — megállaA határon. (Történet háborús időkből.) táf°éia __ Pálflfy József. Sz erbiának szegzett szuronyerdők vették körül Boszniát. Minden legutolsó, lapos tetejű, piszkos házakkal telt bosnyák falu tömve volt katonasággal. Olykor-olykor az utcákon tovasurranó tőrök nők titokban fólrelebbentették a nappali fényességtől el titkolt szép, ápolt husu buja arcukról a szent fátyolt, mellyel Mohamed, a nagy, takarta el Allah nevében szépségüket a hitetlenek vágyó pillantásaitól. Kereszténynek nem szabad a török nő arcát látni De asért Mohamed lányai is kiváncsiak; kiváncsiak a fülzengető kardcsörtetósre, a deli magyar huszárra, bakára. Keskeny folyó a határ. Túl rajta már gyülöletbtn égő vad szerbek. A parton feltűnőit szuronyu baka áll őrt. Úgy fest ott, mint egy óriási csucsivnek legutolsó pontja. Mögötte egy nagyhatalom milliónyi haderepitlratjuk, bog/ minden érdek, mely keletkezik és elindul, hogy érvényesülést keressen, — útjában egy másik érdekkel, — az ellenségével fog találkozni. Az érdekellentétek játéka szakasztotton olyan természetű, mint a legközönségesebb kártyajáték. Ila valaki nyer, másvalakinek okvetlenül veszítenie kellett. Ha az egyik érdek érvényesül, a vele szemben álló másik érdeknek okvetlenül pusztulnia kell. Ha a néplelkület igazán öntudatos volna, könnyen felismerhetné mindig a saját érdekeit amazokkal szemben, melyek a uépérdt'kksl mindig szembeszálinak; de a néplelkület sohasem lehet öntudatot és ezért legtöbbször megengedi, hogy saját érdeke is befolyásoltassék. Rendkívül szembeötlő példa erre a balkáni tűzfészek, melyben a tömeghangulat ma már olyan rettenetesen feszült, hogy a legborzasztóbb öngyilkosságra is el van szánva. A* embereket valami érdek, medy tőlük teljesen távol áll, valósággal a saját igájába hajtotta éa az emberek ennek e tőlük idegen érdekeknek az érvényesüléséért, bármely pillanatban készek a saját legközvetlenebb érdeküket megsemmisíteni. Ismerjük ezt a közhangulatot egészen közelről. Nálunk is az történt, hogy a nemzeti küzdelem jelszavaitól, — a magyar vezényszó követelésétől megré- szegült a néplélek és a köztisztviselők elhagyták ekszisztenciáikat, nem törődtek gyöngéden szeretett családjaik anyagi sorsával, nem törődtek sok évi szolgálataik erkölcsi és anyagi eredményeinek jóvei, ezernyi ágyúival, de ő csak egyedül áll ott a veszélyben, ellenséges népek céltáblájának. Jó két kilométernyire táborozik a határőrszolgálatra kirendelt század. A görbe eikcakkos hegyekről fantasztikusan verődik vissza hozzá bajtársainak lelkesült nótája: „Megállj, megállj te kutya Szerbia Nem lesz tied soh’sem Bosznia“ Ömaga nem sokat ért abból, miért áll ott, miért van fegyvere ó:esre töltve. Nem igen érti azt a szót sem : annekszió. Az az urak dolga odafönt. Visszagondol arra az ör- g asszonyra, ki hazájában, odahaza talán éppen most ejti érette legsűrűbben könnnyeit. De még is úgy érzi, hogy nem sajnálná, ha nem látná többé őszhaju anyját; ha itt kellene hagyni ifjú életét ezen a kopár földön. Leereszkedik az alkonyat. Ugtr terül el a hegyek fölé, mint egy óriási fekete palást. Ezüst himzéit sző bele a hold. Onnan túlról a szerb kecskepásztorok fura tülkölése hallszik. Azoknak is fontosabb lehet, mennyi tejet ad egyetlen kecskéjük, rombadőlésével, — nem törődtek semmivel, — gyilkolni tudtak volna a vezényszóért, — és ma már tudjuk, hogy nem volt indokok ez a határt nem ismerő önfeláldozás, ma már tudjuk, hogy hol volt az az érdek, mely a magyar néplelkületet tervszerűen preparálta arra a szörnyű eksztázisra, mely kis hijja, hogy a legnagyobb nemzeti katasztrófához nem vezetett mindnyájunkat. Pontosan meg lehetne állapítani a történelemből is azt, hogy a néplelkület mindig csak olyan érdekekért'’ jutott ekszaltált állapotba, melyek tőle távol állottak. Vagy úgy tör ént ez, hogy á tömegek egyetlen ugrássá! akartak el-' jutni oda, ahova csak hosszú, fáradságos' munkával lehet eljutni, — vagy úgy,' hogy egyenesen a saját érdekeik ellen, mások érdekeinek szolgálatába engedték magukat sodor. atni. Az, ami most Bulgáriában történik, hogy t. i. a szláv népek háborút követeinek, holott vezéreik nem is nagyon akarják a háborút, — müveit nemzeteknél már leheíetlennek látszik. Még a francia népet sem tudná már a reváns gondolata belesodorni a háborúba, p dig a francia polgárság lobbanékony és minden eksztázisra kész. Csak öntudatlan, kulturátian népnél érthető meg az, ami most a Balkán államocskákban történik. Ma már csak egyetlen érdeke van, melyért a tömegek háborús hangulatba sodorhatók és ez: a gazdasági érdek. Minden müveit ország politikájának az lehet a célja csupán, hogy a lakosság ■ ■ i■■■■ ■■ ..................... ......... i|. ■■ !■■■■ iiLHiM.ÉB mi nt az egész belgrádi őrjöngés. De gondolják, még is szép lenne, ha át lehetne hajtani a kecskéket a folyón, hol kövérebb a fö d, hol a hegyek közölt fü is sűrűbben akad. Hát gyűlölik a kék mundért, a csillogó szuronyu Mannlicheit, mely hetek óta kisérti, fenyegeti reménységüket. A padó billen a vizen Facipős leány tipeg át rajta. A katona nézi. Színes prusz- lijáról látj i, hogy szerb. Bizonyosan pásztorleány, Vagy száz lépésnyire megáll tőle, Látszik rajta, hogy fél. A katona gondolkozik. A szigorított őrszolgálat szabálya? kavarognak fejében. Nem szabad a szerb partról át-ngedni senkit, legyen az angyal vagy ördög. Lekapja fegyverét; ahold bágyadt fénye csillámlik a hegyeköv.zte sötét árnyékban szuronyán: — Halt wer da? A leány e.lig érti a német szót, mert nem mozdul. Sót közeledik feléje. Rsngő- ringó jarása csiklandozza a katona szemét Meg asztán eszébe vágódik a magyar virtus : nőt nem bántani. Összekulcsolt kézzel mintegy kegyelmet kérve ér melléje. Erősen mutogat, integet, beszól is, de szavát Gallérok gőzmosása = AJÁ URA 1FR pÁ I ^Sézimunkák, glacé keztgük tükörfénynyel hófehérre i V"* 8, i\ i tlu bútorok, szőnyegek íisziiiása. Syár főüzlet: Szatmár, Kossuth C.»u. 10. T*Iif«telí üzlet: Kazinczp-u. 17«. &ítila*u. 2. Nagpl^árolp: Széchenpi-u. 34- Hlapitíafotf 188S« Jelen saÉinunk 8 oldal tepjedoisxsü.
