Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-02 / 223. szám
Negyvennegyedik évfolyam. „ Szalmás', 1312. október 2-, szercfi. 223 szám. .«^iS!^R^S5iS»®BSE!BHS*RBBS««BSBfflaí«aBS>B»BB»B«BSBB»BB«BWH«BBI«BOBBOB»BI»»»SIBBKBBaBI*BBBBBBBaBBSB«BBBBB«®*'*’<*«i'W*IIÍW AiOMGE politikája? Szatmár, október 1. Megint megbizonyosodhattak arról, hogy sem Zichy János gróf, sem Serényi Béla gróf nem helyesli a trombitáló politikát. Ellenkezőleg, mindkét államférliu határozottan visszautasította az ellenzéki hazafiak szerénytelen koketirozását. Megint megbizonyosodhattak arról, hogy a király nagyon meg van elégedve a kormány eddigi eljárásának minden eredményével. Megint megbizonyosodhattak arról, hogy az egész ország közvéleménye helyteleníti eljárásukat és csak a nemzetközi szociáldamokraták azok, akik az ország dulást helyeselni tudják. Megint megbizonyosodhattak arról, hogy az egész müveit világ sajtója kineveti. lemosolyogja azt a gyerekes csíny- tevést, melyről ők azt hiszik, hogy komoly politika. Mindez azonban semmit sem jelent, az egyesült ellenzék még ma is el van szánva arra, hogy: a küzdelmet ott fogja folytatni, ahol azt elhagyta. Semmiféle kapacitációnak nem enged. Világosan meg is mondja, hogy : a karhatalom szakadatlan igénybevételével kormányozni nem lehet és ha az ellenzék hosszú időkig kényszerítheti a kormányt aira, hogy őket a parlamentből rendőrökkel eltávolítsa, — egyszer majd valamikor ők mégis győzni fognak. Győzniük kell, ha igaz, amit Berch- told gróf mondott, hogy a Balkán lángban áll és nem lehetetlen, hogy a hadsereget a balkáni zavarok megszüntetésére kell kivezényelni. Ez a leghazalisabb reménység és a győzelem legközelebbi terminusa Ekkor fog megtörténni, hogy Lukács László és Tisza István gróf elhagyják majd közjogi politikájukat és ha ez megtörténik . . . nos ? És ha ez megtörténik mi lesz azután ? ők nem tudják. És amit nem tudnak, arra azt felelik, hogy majd az evolúció fogja megoldani. Hát ez igaz. Az evolúció minden problémát meg tud oldani. Várjuk hát türelemmel, hogy ezt a problémát hogyan oldja meg. A szociáldemokraták hite : az evolúció. Az OMGE eddig még nem bizta a nagybirtokosok sorsát az evolúcióra. Lehet, hogy már a legközelebbi jövőben az OMGD. gyűlésein is megjelenik Kunfi Zsigmond és elmondja o;t a maga véleményét az állategészségügyi konvencióról és az agrárvámokról és Károlyi Mihály gróf is meg fog jelenni a szakszervezeti gyűléseken és el fogja mondani a maga véleményét az aratók sztrájkjáról és a mezőgazdasági robotról. Az bizony, erre még nem is igen gondoltak a harc hevületében fáradó politikai szövetségestársak. Ha a politikai kérdésekben egymásért élünk, vagy halunk, a gazdasági kérdésekben is meg kell értenünk egymást. Szükséges a megértés, mert hiszen az egész politika, sőt a választójogi kérdés is éppen csak arra való ugyebár, — hogy vele a gazdasági igényeinket kielégítsük. Proletár testvérek, ide vigyázzatok ! A szüret hajdan és most. A modernisták hiába próbálkoznak minden téren megcáfolni azt a régi mondást: A régi jó idők, vannak még igen sok, ma is fennáló intézményeink, amelyek szigorú összehasonlítást pillanatig sem bírnak el a rég elmúlt idők azonos intézményeivel. A szüret kezdete aktuálissá tette ismét ezt a kérdést s bezzeg itt még a leg- ultrább modernista sem állíthatná jólólek- bel, hogy a régi idők derűs szüreteit akár csak még összehasonlítani is lehetne, az uj módi eszem-iszom s dáridókkal, melyeket már jórészt nem is a szüret területén, hanem a városban, a ház kertjében, avagy pláne termeiben szoktak megtartani. Kisfaludy Sándor korában bezzeg másképen festett a badacsonyi szüret, mint fest manapság s aki a költészet barátja, bizony fájó szívvel gondolhat a régi szüretek finoman kicsipkézett poetismusára, amely ma a bérharcok csúnya s komor köntösét öltötte magára., A régi jó időkben a szüretelők egy családot képeztek a gazdával. Annak örömében épenugy, mint fájdalmában osztoztak. Ha jó volt a termés, éppen olyan nagy örömmel szüreteltek, mintha a magukét szednék. Ha gyöngén hajtott a • szőlő ők is busább nótával szedték a gerézdeket. Hej hol van ma már ez a patriár chalis viszony? Hol képeznek gazda s mun kásái egy nagy családot 1 Bizony-bizony még okuláréval is nehezen ak dnánk egy- egy visszamaradt ilyenforma őslényre. Ma fődolog a szervezet 1 S ha a szüretelő munkások még nem lennének szervezve, majd goadoskodik arról a mindenható párt, hogy mielőbb meglegyen ez is. S ahová a szervezet betette lábát, onnan futvást menekül a poezis, hogy he lyet engedjen a rideg reálismusnak, natura lismusnak. Az,élet kemény küzdelmei talán nékik adnak igazat, akik azt tartják, hogy a két kézi munkás főfeladata s életcélja csupán az lehet, keze munkájának s ügyességének mentői nagyobb értékesítése, de akik visszasírják a múlt idők patriarchalismusát, azok sem holdsugár lovagok, akik feláldozzák ez egyéni érvényesülést, holmi költői frázisok kedvéért, mert tudott dolog, hogy dacára minden szervezetnek s minden reálisaménak, több keresete s jobb dolga volt a földműves munkásnak azokban a lesaj nélt, régi jó időkben, mint manapság, az agyonszervezett, organisált világban. sző'őmunkások, — mert a szüreteiőkoek ez a hivatalos elnevezése, — szinten bérharcot hirdetnek és sutba vág^a minden régi hagyományt, kötészetet, amivel e gyönyörű aratás egybekötve, C3ak annyiért vállalja a dús gerézdek leszedését, amennyiért azt nekik a szervezet, mint minimumot engedélye/. Da akkor azután irtsuk ki a cigányok m mes faját is, minek a muzsika, a zene a zö de ő hegyoldalokra. Minek busitsa amúgy is s-jgó szivünké' a cigány iriélabus nótája. Minek perdüljön vidám táncra a szüretelők vig serege, ha a szervezet csa* munkaadót s munkást ismer. Dobjunk el minden h-sgyományt, hiszen ez ok a szocia. listák tanai szerint cs-k gát'ó akadályait képezik a haladásnak. Od szokás s rozsdás fringia a múzeumba való, egyetlen üdvös dolog a törtetés, haladás az egyenlőség, egyformaság, szürke unalom felé De szerencsénk, e, még nem a mindenható szervezet ur Íja mindenütt a helyzetet. Lesznek még egyes helyek, ahol vig danáját hallhatjuk a megelégedett szüretelőknek, ahol pisztolydurrogtatas s a fiatal leányok si ongatása teszi hangossá a határt Ahol a cigánymuzsikája három nap s három éjszaka egyfajtában huzza a ropogós talpalá valót s a magyar konyha remekei kerülnek az édes must elöntötte asztalra. Hiszen rövidesen megérthetjük, hogy a nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevőc««o közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellet. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron lévő nyári áruk az eddigi árnál jóval olsóbban szerezhetők be Jelen saémiink 10 oldal terjedeimil.
