Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-05 / 226. szám
// £ */ o wr 7 Megyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 19 2. október 5., szombat. 226 $?c,m *«*;.««nra»attaaaKa«»Baa«scaaaaaBwna«BMas«Ba««aa0B*a**««««a«w*«sxMam«Ka««ca«saRBsaawsa««MSfisaflra9tv*'3<«!K<1!**ft POLITIKAi NAPILAP. *V'*a*»w» »««»****»» «is »«■♦»««*»*■»» a »a»«»«* »a *«i»a«s»aa«a»*®**Ba»*a®««aaaaa»«»aaaaaaaaaaaMmmiBBii8SRWIA A haza minden előtt! Ezt a jelszót irta zászlójára egykoron a 48-as és fügetlenségi párt. Ez akkor volt, araikor halni, a hazáért éhen halni kész Irányi Dáoieleeskék és hozzá hasonlók voltak a vezérek. A jelszó meg van ma is, de csak boinbasztként hat, mikor látjuk, hogy a mai függetlenségi és 48-as párt s az azzal szöveikezett nemzetiségi és szociálist» partok vezérei a hiúságokon ejtett csorbát, a többségi pártnak nem hajlandók megbocsátani. Azt a csorbát, amelyet állítólag a többségi párt ejtett az ellenzéken, jobban mondva az ellenzéki vezéreken, akik azt gondolták, hogy a többségi párt kénytelen lesz helyét az ellenzéki pártoknak átengedni, ha folytonosan technikáznak és zártüiéseznek s ha nem engedik a legfontosabb, a haza jövőjére kiható törvényeket meghozni. Ha a függetlenségi és 48-as párt szeme előtt tartaná az egykor magasan lengett, de most alacsonyan hordott zászlót, nem azt nézné, hogy hiúságán minő csorba esett és hogy azt mi módon torolja meg, fián m nézné azt, hogy ennek a sokat szenvedett nemzetnek és hazának mi válik javára ? Ezzel ? üiönben is önmagának árt legtöbbet. Ugyanis, a ki csak egy kissé is visszaemlékezik a coalitio utolsó korszakára, tudni lógja, hogy az óriási függetlenségi pártol az érvényesülési vágy robbantotta szét; most a kilátás nélkül való érvényesülési vágy a képviselőházat akarja sz1 trobbantani. Hát az nem történhetik meg! — Mert a körülmények sem olyanok, de meg azr a többségi párt nem fogja meg- engengedni és nagyon helyesen. A többségi párt ellenében használt fegyver ismét visszafelé fog elsülni, mint junius 4-én. Ha kell még több a megaláztatásból a függetlenségi- és 48-as pártnak, azt megkaphatja, meg kell kapnia, ha a nemzet, a haza sorsát szivén viseli a többségi pár . És abban ne bizakodjék az ellenzék, hogy majd a nemzet őket támogatni fogja, kiábrándult már belőlük, a kikben ennyit bízott és annyit csalódott. Ha a félrevezetetteknek egy kis töredéke támogatni fogja is őket, az is csakhamar kiábrándul belőlük; mert az országgyü- l 's nem az a hely, ahol gyerekeskedések, hogy ne mondjam duhajkodások, a legegyszerűbb emberek felfogása szerint is megengedhető1* volnának. A képviselőház egy templom, a magyar ág templomi, hova a hely méltóságának megfelelőkig kell menni és a hol uyy kell viselkedni. A legegyszerűbb ember is megbotránkozik azon, hogy az urak, kiket ők képviselőjüknek választottak, úgy duhajkodnak, mint a kiforratlan ifjúság náluk a korcsmában. Azt hiszem, a képviselők maguk fogják egykor restelleni magukat a junius 4 ikí viselkedésükért, ha ugyan már is nem restellik. Ezt azonban nem me- íilr bevallani, nehogy az önval omással ártsanak maguknak, mert akkor be kellene vallaniok azon további kötelességmulasztásukat, hogy junius 4-étől A világrész asszonyai A „SZAMOS" tárcája Szikra (gr. Teleki Sándorné.) Magyarországon még soha se volt olyan érdekes és tanulságos kongresszus, mint amilyen 1913. junius havában Budapesten készül. A nők választójogi világszövetségének VII ik kongresszusa ez. Érdekes, mert öt világrész társadalminak szine-javát gyűjti össze fővárosunkba és tanulságos, mert egészen uj lát kör: van hivatva a magyar társadalom gondolko zásaban megnyitni. A magyar ember ugyanis eddig (tisztelet a kivételnek !) a nőt csak úgy : — népdal szempontokból tekintette, értékelte. A szerelmes ifjú mu sikaszó mellett dicsór- gette »a barna kis Í ny csókra termett száját“ s őszintén elbusuita magát, ha alkalma jött f.dsóhajtani„ hogy „szép asz- szonynak jónak, j járá-u lónak, kár meg öregedni..De már a férj, ha szóval tréfásan is, de akaratban nagyon is komolyan erősítette „nekem olyan asszony kell, ha beteg is keljen fel, stb. stb. Eeész mulat ságos szemelvényeket, lehetne ilyen dalba kikristályosodott \ilág, — nem háztájoózet- röl összeróni. Mind azt bizonyítaná külön ben, hogy rálunk a nagy átlag felfogásában — a nő csak mint szerelmi objeetum, mint házi bútor, mint szükséges rossz, vagy pedi.? — jobban mondva: tehát — mint családtag bír létjogo ultsággal. De zokon veszik tőle, ha eldiferezenciázódott egyéni ó etet mer élni. ügy tartják helyénvalónak, ha megelégszik önfeláldozó jó anya ; önfeláldozó derék feleség; önfeláldozó gyermeke szüleinek, vagy pedig: igénytelen, szorgal m s és háromszor önfeláldozó szegény rokon marad. Csak az Istenért! ne jusson eszébe önáilóskodni !. .. Akik azonban az 1913-iki kongresz- szuu-a jönnek, azok már egytől egyig tovább mentek követeléseikben s azt mondják : a nő, ha körülményei úgy hoz ák, ösztön- szerüleg lesz önfeláldozó — és: családtag, de kell, hogy egyéb is legyen, még pedig és mindenekelőtt: teljes értékű egész ember. Ne csak kötelességtudó, hanem felelősségérzettel, öntud <tusan, célirányosan a közém eket is átértő, átérző, szolgáló s igy a tökéletesedés felé törekvő egyéb. Hogy ezt mind a választójoggal reméljük megvalósítani ?.. • — Hát igen. Mert nem azon múlik, hogy a nőnek nincs választójoga, hanem azon, hogy azt a választójogom megtagadják tőle. Maradiságból ? Csökönyösségből ? Eiő- itéLtből ? Félelembő ? Indolenciából ? Irigységtől? Bosszúból? vagy rosszul alkalmazott gyámkodásból teszik-e ? nem kérdem, de tudom, hogy ma már mesterséges és mesterkól, es azért napról-napra kegyetlenebbé válik az a gát, amit a nők politikai felszabadulá-a útjába tesznek. Mert mivel lehet felnőtt, iskolát végzett, józan embertől megtagadni azt, hogy hazáj i törvényeiben — azokba a törvényekbe, melyeket neki s tisztelni kell, melyek adott esetben őt is éppen úgy sújtják (> ár soha sem védik úgy, mint honfitársait) — ha azokba beleszólást követel ? Mivel lehet azt tőle megtagadni ? Azzal, csakis azza1, hogy odautalják, odasorozzák, oda kényszerítik a nőt, a hüyék, a gonosztevők és a kiskorúak szégyencsoportjához ... És tényleg ez az a gát, amelyet a férfiak valószínűleg hálából mindazért az óvsz ízezredes hűségért, odaadásért, lelkes bátorításért. amelyet asszonytól kaptak, — a nő felfelé törekvő haladásának útjára vetnek. a UH A FECT, — IfEGYIUEG TISZTIT HÄJTAJER PÁL szatmáR. m _______________________Alapíthatott 1886-baii ty ar főiizlet: Szalmát-, Kossuth ßajos-u. 10. Felvételi üzlet Kcizinczy-uíca IF-, @tlila»uica 2. Hagyká-ol? : Széchenyit. 4Jelen Baíimunk 8 oldal tepjssÄwixsat».
