Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-24 / 242. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szaímár, 1912. október 24., csütörtök. IIIMNIinMiniMIIIIIIMIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIII 242. szám. ■—1■MMMBWig« POLITIKA! NAPILAP. HHWPtA A választói jogról. — Hieronymi Károly könyvének tanulságai. — Szatmár, október 23. A múlt napokban egy nagyórdekü és nagyjelentőségű politikai könyv adatott a magyar közönség kezébe. Hie- ronym> Károly hagyatékából összegyűjtötték és közreadták azokat a tanulmányokat, melyeket a volt kereskedelmi miniszter a választójog kérdéséről irt addig, amig a viszonyok távoltartották az újabb magyar közéletnek ezt az egyik leghatalmasabb alakját az aktiv politikában való közreműködéstől. Mikor Hieronymi. Károly tollat ragadott, hogy leírja a magyar politika legsúlyosabb kérdéseiről táplált gondolatait, kettős cél vezette őt. Egyrészt kiakarta mutatni az eddig felmerült választójogi tervezetet, különösen az An- drássy-féla plurális javaslat hibáit, sőt veszedelmeit. Másrészt pedig megakarta jelölni azt a helyes utat, mely a nagykérdésnek kielégítő és minden fontos közérdeknek megfelelő megoldásához vezet. Egy helyes választójogi reformnak Hieronymi Károly alapelvei szerint három főszempontból kell kibírnia a bírálatot. Először nem szabad veszélyeztetnie az állam egységét olyan elemek megerősítése által, melyeknek bevallott programmja az egység megbontása. Másodszor meg kell őriznie az értelmiség túlsúlyait, nehogy az ország ügyeiben azok döntsenek, akiknek erre semmiféle szellemi hivatottságunk nincs. Harmadszor pedig aránylagós képviselethez kell juttatnia minden társadalmi osztályt, anélkül, hogy akármelyiknek túlsúlyt biztosítson a többiek fölött. Ebből a három főszempontból vizsgálja Hieronymi Károly, Kristóffy és Andrássy választó- jogi javaslatait és megállapítja, hogy a két tervezet közül egyik sem felel meg az általa felállított és a legelemibb közérdek által diktált föltételek egyikének sem. Ami mindenekelőtt a nemzeti szempontot illeti, ki kell emelni, hogy Hieronymi korántsem éri ezalalt nyelvi szempontot. A jogot nem attól kell félteni, akinek nem magyar az anyanyelve, hanem kizárólag csak attól, aki az állami egység megbontására irányuló prog- rammot vall. Hieronymi megállapítja, hogy csak a nemzeti szempontból veszedelmes elemek Kristóffy választójoga alapján 140, Andrássyé alapján 123 mandátummal lennének képviselve a magyar parlamentben Mind a két szám ijesztően magas és lehetetlenné teszi az illető tervezetnek megnyugvással való elfogadását. Az értelmiség túlsúlyának szempontjából sem jut a lelkiismeretes bi- jcáió jobb eredményre. Kristóffy az in- ' Tettigencia túlsúlyát azzal akarja biztosítani, hogy az irás és olvasás tudásához és a 24 éves korhoz köti a választójogot. De Hieronymi kimutatja, hogy miután a* irás és olvasás tudása még távolról sem intelligencia, — Kristóffy tervezete kétségtelen túlsúlyra juttatná az értelmi vezetésre nem hivatott elemeket Még inkább áll ez Andrássy javaslatára. Ez több, nevezetesen kettős szavazatot biztosit annak a munkásnak, aki legalább öt év óta szolgál egy gazdát. Már pedig a munkásoknak ez a kategóriája Magyarországon jobbára uradalmi cselédekből, béresekből áll, tehát olyan elemből, mely kevéssé intelligens, mint a mozgalmasabb életet élő ipari munkáselem. Szóval a pluralitás nem az értelmesebb, hanem a kev^sbbé értelmes emberanyagot részesíti előnyben. Ebben a két birálati pontban már benne foglaltatik a harmadik szempontból felfogott ítélet is. Kristóffy javaslata aránytalan képviseletet és túlsúlyt biztosit az úgynevezett negyedik rendnek és a magyar államegység szempontjából aggályos elemeknek. Andrássy javaslata az utóbbiakra nézve szintén kedvező, másrészt azonban az őstermelő Máról holnapra. — Megint földrajzot tanulunk. — Azért irom, hogy megint, mert már egypárszor tanultunk földrajzot s ón azt már konstatáltam neháuyszor Tripoliszkor is. Porth Arthurkor is. Lady Smithkor is csak azért nem konstatáltam, mert nem értem rá. Mikor a burok az angolokkal játszadoztak, én akkor sokkal nagyobb harcot vívtam. Akkor maturáztam. Tudómé nyom összes katapultáival ostromoltam n3. és főtiszt Franesits Norbert tankerületi főigazgató ur bölcs belátását. Ezt nem azért jegyeztem fel, hogy életrajzíróimnak ezzel is kevesebb dolguk legyen. Csak azt akarom mondani, hogy én velem Herkulesnak mind a tizenkét munkáját elmondatták az érettségin, de azt senki sem kérdezte meg tőlem, tudom-e, merre van az a Graecia. A földrajz akkor se volt érettségi tárgy, ma se az. A magyar akkor is az újságból tanulta a földrajzot, akárcsak ma. No igen, ki az ördög tudott bizonyo sat például Szamosz szigetéről ezelőtt egy héttel ? A kis gimnázista igen, mert az most tanulja, de a nagy deák már úgy elfelejtette az egész Balkánt, akár az anyaszentegyház öt parancsolatát. Az apákról nem is beszelek. Azoktól igazán nem lehet rossz néven venn:, hogy nem a Balbi-Cir- busz Egyetemes földrajzát teszD éjszakára a vánkosuk alá, hogy szebbeket álmodja nak. Csodálatosan ostoba dolog még ebben az országban is, hogy a gimnáziumban két esztendő alatt intézik el a világ leiró fold rajzát, holott nyolc éven kérész ül tömkö dik a gyerek fejét miudenté’e bolondériá- val. A viiagismerettel csak a másodikban, meg a harmadikban tömködik. Attól fogva a mayar gyerek még ember korában se találkozik többet földrajzzal, ha csak igy háborús időben az újságok meg nem szánják. A hetedikben van ugyan — vagy tán már az sincs — valami ostoba nóm8t találmány, amit politikai földrajznak hivnak, de attól senki meg nem okoskodik. Azt meg lehet belőle tanulni, hogy hány liba van Németországban és hány púd teát isznak meg a muszkák, de még e tekintetben is hiányos, mert például az nincs b nne, hogy hány szamár van a magyar szent korona országainak területén. Nem ér az semmit, ha szegény istenadta gyerek megtanulja, hogy a norvég storthingnak 114 tagja van s ezek közül 38 at a városok, 76-ot a vidék választ, — de abban nem bizonyos, hogy Norvégiának Bombay e a fővárosa, vagy Dublin. Ezért van aztán, hogy a magyar intelligencia a földrajzban még tájékozatlanabb, mint az úgynevezett s minálunk igen sokszor emlegetett általános műveltség más tartományaiban. S ezért merek én a kultuszminiszter ur fejében fogadni, hogy mikor az újságok véres komolysággal jelentik, hogy Abó ban megöltek egy Jack nevű angolt, Magyarországon nincsea száz ember, aki emlékezne rá, hogy hol találkozott ő ezzel a névvel. Amit kü önben egy-két eszesebb pesti kollégánk Abonyra változtatott, mert igy mégis csak jobban sejt hozzá az ember. A mi tanügyi vezérkarunk állandóan bujtatja az ö:dögöt a sajtóba s lehet, hogy ez attól gyarapszik olyan szépen, — de mellékesen a földrajznak is csinálhatna már egy kis helyet a középiskolában. Lesz ott hely, csak tessék kidobni a latin nyelvet. S azt se bánom, ha a sti isztikát is utána hajitják azzal a buffoni szentenciával egyetemben, hogy: ami yen a stilus, olyan az ember. Nem hiszem én azt, hogy olyan sok rossz ember volna a világon. CSIPKE. Agytoll tisztítás és |1 P*í 1 8zatmáp* Gyári főüzlet fertőtlenítés o JZi Ct J 1 Cl Ji. I JTctl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi üzletek: Kazínczy-utca 17. sz. Attila-utca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886 Jelen iiámank 4 oldal terjedelmű.
