Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-23 / 241. szám

2 I. Idái. SZAMOS (1912 október 23.) 241. szám Országos szövet­kezeti kongresszus. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, október 22. A Magyarul szági Szövetkezetek Szö­vetsége október hó 24 ik »apjára Buda­pestié hívta össze a második országos szö­vetkezeti kongresszust. Miután 5000-nél több hitel és fogyasztási szövetkezet mű­ködik na már az országban, a kongresz- «zu» tárgyalásai meglehetős széles körben tarthatnak érdeklődésre számot. Különösen két tárgy szerepel a kon­gresszuson, amelyekkel kapcsolatos határo­zatok s amelyek körül folyó eszmecseréből leszűrt javaslatok kivétel nélkül sniadenkit érdekelhetnek, aki a mai drágaság meg szüntetését áhitozza s akit az ó elmigzer piac mai helyzete ingjon is érzókeayen érint. , A kongresszus egyik előadója ugyanis „A városi fogyasztók edá ása és a falusi termelők szövetkezése“ cimen azokra a módokra kíván rámutatni, amelyekkel a mai mostoha élelmezési viszonyokon javítani lehet. Az a téves hit élt eddig ugyanis be» nünk, hogy Magyarország földje mindent megterem, mégpedig oIcsód, amire szüksé­günk van. A t pdszlrlat azonban uz ellen kezűjét bizonyitja enne ;, mert hiszen a drágaságot, különösen nagyvárosukban, sok­kal inkább érezzük, mint Európ« bármely országában. A kongresszus másik igen jelentős tárgya a tej- és tejtermékek jobb értékesí­tésére vonatkozó módozatok megbeszélése. Annak idején nagy aparátussal indult meg országszerte a tejszővetkezeti szervez kedés s amint látjuk, ma a tejszövetkeze- tek csak tengődnek. De nem csupán azért, mintha a tejtermékek értékesítésére jó piac nem volna elég bőségesen, hanem leginkább azért, mert a különböző .vidékeken működő tejszövetkezeleknek nincs meg az összekötő szervezetük, nincs meg a központjuk, arr ely hivatva volna a magyar lejkereskedelmet irányítani. Ezen a bajon is segíteni keil már végre-valahára, a kongresszus bizosyára meg is fogja találni és jelölni azokat a mó­dokat, eszközök t, amelyek legalkalmasab­bak a mai tarthatatlan helyzet orvoslására. A protestáns irodalmi tár­saság szatmári vándorgyűlése Szatmár, okt. 22. A Magyar Protestáns Irodalmi Tár­saság szatmári gyűlését előkészítő bizott­sága 1912. október 27-iki vándorgyűlésével kapcsolatosin az alábbiakban állapította meg az ünnepségek sorrendjét. Október £6 án, szombaton este 9 óra 40 perckor az érkező vendégek fogadtatása az állomáson. Október 27-én, vasárnap d. e. 10 óra­kor ünnepélyes istentisztelet a szatmári templomban. Eiöimát mond Dr. Baltazár Dezső, a tiszántúli egyházkerület püspöke, szólóban énekelnek: Naeter Elza opera­énekesnő és Jánosi Antal püspökladányi ónekvezér, prédikál Söröss Béla losouci lelkész. Délelőtt 11 órakor a Társaság rendes évi közgyűlése az Iparos Otthon dísztermé­ben dr. Zsilinszky Mihály v. b. t. t., a M. P. I. T. világi elnöke einöklósével. Érdek­lődői et szívese» Utunk. Közebéd déli 1 órakor a Polgári Tár­saskörben. Részvételi jegy ára 5 koro»a. A Szatmármegye területén kívülről érkező és a Társaság részéről bejelentett részt­vevők a város vendégei lesznek. Délután pontban 5 órakor. Irodalmi est az Iparos Otthon dísztermében. Megnyitó beszédet mond dr. Antii Gábor dunántúli ref. püspök, az egyetemes konvent és a M. P. I. T. lelkész elnöke, előadások tartanak : dr. Antal Géza pápai theol. tanár, orsz. kópvisalő és dr. Pruzsinszky Pál budapesti theol. tanár, szólóban énekelnek : Fröhlich Dóra (Budapest) és Jánosi Antal püspök­ladányi ónekvezér, költeményeiből fölolvas: dr. Gyökössy Eűdre. Belépőjegyek ára: az I—VI sorban és oldal páholy ülések 2 K, a VII—XIII. sorban és hátsó páholy ülések 1. K, a XIV—XVIII. sorban 50 fillér. Jegyek előre Tilthatók Ragályi Kálmán kereskedésében és a Rákóczi-u ci 8. sz. lelkószi hivatalban. Vacsora este V« 8 órakor a Polgári Társaskörben. Részvételi jegy ára 4 K A Szatmármegye területén kívülről érkezők az egyház vendégei lesznek. Közebódre és vacsorára szóló jegyek Kováéi Lijo-t nóm ;ti-i lelkésznél válthatók. A Társaság tagjai október 28-án reg­gel 6 óra 18 perckor Nagybányára utaznak. Hálátlan vendég — Saját tudósítónktól. — Szatmár, okt. 22. A tolvaj furfangnak kacagtatóan érde­kes két esetét szolgáltatta a tegnapi rend- őii krónika. Az egyik egy hálátlan vendégről szól, ki a szives vendéglátást lopással viszonozta, a má-ük pedig egy egyszerű cseládleácy hi-zékenysegót használ a ki. Egy nagyon ismeri s;.at ónönel tegnap Paksi Izabella u iuő három blu-.t rendelt és arra kérte a szabó őt, hogy a megren­delt árut küldje a vasúti állomásra, olt majd ő átveszi. A szabónő cselédjével, Tóth Erzsivel küldie ki a csomagot. Amint a oseledleány az állomásra kiért, elébe állt egy ismeretlen, elegáns öltözetű ember és azt kérdezte tőle: — Kinek viszi a csomagot ? — Paksi Izabella őnagyságának, — felelte a cseléd. — Na akkor éppen jó, mert őnagy sága engem bízott meg az átvétellel. Adja csak ide ! A cseléd gyanútlanul átadta. Csak később, mikor Paksyné reklamálta a blú­zokat, derült ki az ismeretlen tolvaj fur- fangja. A mánk eset még érdekesebb. Here Kálmán mészárossegéd meghívta Csokonai- utcai lakására ebédre kollegáját, U. M. mészárossegódet. Hercnek a fogason függött szép vadonatúj raglánkabátja. Azt mondta naki a barátja: — Átszaladok szivarért, a dd kölcsön a kabátot. — Nagyon szívesen. A trafik a közelben volt, de a hűtlen barát még most sem tért vissza. A rendőr­ség most keresi. Flaubert-fegyver 9 mm. olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. Egy nagy ruhaszekrény azon nal eladó. Cim a kiadóban. Jó karban levő Schunda-féle pe- dálos cimbalmot megvételre keresek. Cim a kiadóban. ________________________ Jé gszekrény teljesen uj állapot­ban eladó. Cim a kiadóhivatalban. Szatmári riportok. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, október 22. Skarlát és kangaró. A hűvös idő beálltával a* idén is je­lentkezik a gyermekek veszedelmes és ra­gályos betegsége a skarlát. Egyelő a ugyan még nincs ok külö­nösebb aggodalomra, mert eleddig a meg­betegedései! száma normális, de sajnos, a jelekből ítélve, a betegség ismét a tavalyi arányokban fog grassaálni. Épp ezért fokozottabban vigyázzanak a szülők a gyermekeikre s általában min­den téren a legnagyobb tisztaságra töre­kedjenek. Ezekkel ugyan elejét lehet venni a bajnak. De sokkal nagyobb baj, hogy sokan egyszerűen eltitkolják, ha a családban skarlátbeteg van és orvost sem hivatnak csak azért, nehogy a beteget a kórházba vigyék. A ragály izolálásának és a gyógyulás­nak pedig ez az egyetlen módja, a nagy­városban. S ilyen körülmények között az­után hiábavaló a tiszti orvosok minden fá­radozása a veszély elhárítására. Hasztalan a legradikálisabb fe> tölteni- tés is, ha meg — ahogy megtörtént — intelligens, jómódú családoknál is előfor­dulhat, bogy a skarlátbeteg gyermek idegeu egyénnel érintkezik, aki azután a ragályi szetburcolja, a merre megfordul, a gyer­mekek között. Ismételjük tehát, ügyelni a tisztaságra, s ha mégis előfordul u baj, nyomban or­vosi segítséget igénybe venni. A skarláttal egyidőben egy sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé veszedelmes gyermekbetegség, a kanyaró is felütötte a fejét az idén. A betegségek lefolyása eddig szeren­csére minden esetben enyhe lefolyásúnak mutatkozik. Szabadságolják a kétéves katonákat. A hadügyminiszter elrendelte, hogy az 1910 ik évben a közös hadsereghez há­rom evre b.sorozo t katonákat egyszerű ké­rés alapjáu sz*badságolják, azzal a föltétel­lel, hogy a jövő év április hó 1-éig bár­mikor behivhatók s erre a legénységet figyelmeztetni kell. Katonai körökben azzal okolják meg a hadügyminiszter rendelke­zését, hogy sok az újonc, a kaszárnyák nem képsses befogadni őket. Megbízható­nak vélt inas infsrmáeió szerint a szabad­ságolás azért történik, mert a hadseregnek szüksége van arra, hogy minél több kikép­zett katonája legyen. A rendelet Szatmárra is megérkezett. Veszedelmes kaland. Szatmáry Dániel gazdálkodó sertése­ket vásárolt Avasfalun, amelyeket éjjel kőt szekeren hozott Szatmár felé. Útközben egy 160 koronás sertés leugrott a szekér rőt és nyoma vesze t. Másnap másodmagá­val keresni ment a jószágot, és útközben bizalmasan azt az értesítést vette, hogy siessen, mert egy közeli tanyán már hozzá készültek a sertósöléshez. Szatmáry meg is találta a jószágo. egy kamarába csukva, de a gazda háznépével együtt vasvillával űzte ki őket. A gazdálkodó ekkor csendőr fedezettel ment ki és tanuk jelenlétében el­kobozták a sertést. A tettest behozták, de annyira ellentmondásba van, hogy még h tuisjdonképponi nevet sem tudták kivenni I belőle. Különleges csip kefe s~ □ AZf ^-J/*** ~pA | Sssaímár. s= Gyári főűzlet tés, hűen minta után -tldjldjul JL it* Kossuth Lajos-utca 10- szám Felvét# üíistek: Kazinczy-utca 17. sz. Áítita-uics 2. sz. Nagykároly; Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatotí 1886

Next

/
Thumbnails
Contents