Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-23 / 241. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szalmái", 1912. október 23., szerda. 241. 5zám. »»98ssstia8eis«iiBiBB«aMssBBBi>aasa»8eíiiaKviaBga*««*aaa*H«M««M«RaB*B**ie«Raii»iR*iiaa«iiiaH‘n>»VRn>!V Azídegenajku magyarok Mindnyájan a török seregek győzelmét óhajtjuk. A mi rokonszenvünket nem a mi országunk éi’deke ébreszti fel, hanem az a felháborító gondolat, hogy az ököljog alapján akarják elszedni a szultán birodalmának európai részét. A legegyszerűbb és legközvetlenebb emberi érzés vezet bennünket a török szimpátiához és magyarázatát sem tudnánk adni annak, hogy miért nem rokonszenvezünk mi az európai Törökországban elnyomott keresztény lekosság sorsával ? Úgy kell lenni, hogy az az elnyomatás, melyről a szövetkezett négy balkáni állam beszél, nem is lehet olyan vérlázitó, mint amilyennek mondják. Tény hogy az elnyomatottak nem is panaszkodnak, az ö hangjuk nem is igen vegyül bele a panaszos lármába, sőt inkább az történik, hogy egyik-másik helyen ők fegyvert fogntrk; de nem a zsarnok törökök ellen, hanem a felszabadító hadseregek ellen. Lehet, hogy azért szeretjük remélni a török hadsereg győzelmét. Lehet azonban az is, hogy azért, m rt Magyarországon szerb lakosság él, mely szintén elnyomatásról panaszkodik Európa előtt és minket, magyarokat tirannusoknak nevez, holott Isten és emberek tanúskodhatnak amellett, hogy a magyarországi szerb lakosság sorsa éppen nem sajnálatra való, mert ebben az országban minden nemzetiség egyeniőjogu a neinzet- fentartó magyarsággal. Lehet, hogy arra gondolunk, hogy ha Szerbia, Bulgária Montenegró és Görögország elfoglalhatnák az Európai Törökországot, egyszerre csak az jutDa eszébe ennek a balkáni szövetségnek, hogy: most pedig induljunk Magyarország ellen és szabadítsuk fel elnyomott szláv testvéreinket. Ezek a gondolatok is benne vannak a szimpátiába, melyet e török hadsereg iránt érzünk; pedig ha csakugyan megeshetnék az, hogy a balkáni szláv szövetség fel akarná szabadítani a magyar szláv nemzetiségeket a magyarok n'dnyomatása" alul, — a magyar szlávok tiltakoznának az ellen legjobban, mert ők tudják azt, hogy nem érhetné őket nagyobb szerencsébe.is 5g, mint az, ha a magyarság uralma alól el kellene távoz- niok és a szláv uralom alatt kellene élniök. Nincä Magyországon szláv ember, aki erre vágyakoznék. Nincs Magyarországon szláv ember, aki ettől a lehetőségtől meg ne borzadna; mert minden szláv ember tudja, hogy a szláv uralom alatt élő lakosság sorsa közönséges nyomor ahhoz a sorshoz viszonyítva, melyben a magyarországi szláv lakosság ól. És itt nemcsak az anyagi jólétről beszélünk, hanem a kulturális fejlődésről éppen úgy, mint az egyéni szabadságról. Az a forrongás is, mely az utóbbi időkben Horvátországban tapasztalható, olyan rész gitő forrásból táplálkozik, — mely megszéditi és józanságától foszjta meg a horváíokat. Ám még ez a forrongás is megszűnnék nyomban, ha közelségével fenyegetné a* a győzelem, hogy Horvátország elszakad Magyarországtól. Hiszeu oz, a lakosság anyagi és kulturális romlását jelenteni, a végső pusztulás szele érintené ig, a zágrábbi forradalmat, mely ettől a szellőtől egyszerre békés hangulatra kelne H-t a magyarországon élő szláv nemzetiségek politikai mozgolódásai nem a szenvedélye8ség indula aibóí táplálkoznának, hanem az okos körültekintés és megfontolás alapjaira épülnének föl, — akkor most nem volna lehetséges az, hogy a mikor a szláv államok Törökország ellen harcolnak, — a magyar nemzet nem a magyar-szláv lakosság vérrokonainak fegyverdicsőségét áhitja, — Önkéntelenül is megérezvén azt, hogy Magyarország ellenségei nem a törökök, hanem a szlávok inkább és ezért szive, ebben látjuk Albániában és Macedóniában a török uralmat, mint a szláv sző eíséges államok uralmát. Ez az érzés önkéntelenül támad és ma abszolúte semmiféle tényező jelentősége nincs is; mert hiszen a balkáni háborúnak területváltozás nem lesz az eredménye. A török területeket elfoglalni ne u is engedik a nagyhatalmak; de különben is, még ha a tei Qletfoglalás lehetséges volna is, — Ausztria és Magyar- ország hadereje és európai hatalma akkora, hogy nekünk egészen mindegy, vájjon a szláv egyesülésnek, avagy a törökök szomszédságában élünk-e. Bizonyltja azonban ez az érzósbeli megnyilatkozás azt, hogy a magyarországi szlávok politikája rövidlátó politika és rossz és hogy nemcsak a Magyarországon élő nemzetiségi lakosság érdekeivel ellenkezik, hanem a balkáni szláv államok érdekeinek sem megfelelő. Ma persze csak egy jelentőség nélkül való érzésbeli megnyilatkozásról egy szembeötlő szimptomíról van itt szó; de mivé fejlődhetik egy üyen szimptóma olyankor, amidőn aktuális formában vetődnek tel, fontos perdöntő súlyú kérdések ? Erről tessék gondolkozni azoknak a magyarországi nemzetiségi vezéreknek, akik szigorúan ragaszkodnak ahoz a gondolathoz, hogy ők a magyar parlamentben csők inin" nemzetiségi párt akarnak jelen lenni. Erről gondolkozzanak azok, akik nem akarják megérteni, hogy a magyar n-inzet parlamentje és kormánya, minden időket illető kérdésben híj'andók velők tanácskozni és a legnagyobb előzékenységgel kész velők megértésre jutni; de csík akkor, ha ők mint idegen ajkú magyarok jeientkez ek és nem mint a magyarságtól különálló nemzetiségek. A tény az, hogy a Magyarországon élő idegen ajkú lakosság nem keresi a szakadást, nemcsak a lakosság, Innern a vezéreknek egy tekintélyes része is elfogadja és elismeri a magyar hegemónia jogosultságát, annak magát készséggel alárendeli. Csak néhány ábrándozó és néhány hatalomra vágyó nemzetiségi vezér van ebben az országban, akik demagóg fegyverekkel szédítik meg és terrorizálják: az idegen aj u lakosság egy részét, — ezek azok az urak, — akik rossz, nagyon rossz szolgálatot tesznek a nemzetiségi lakosságnak, akik megtévesztik az idegen ajka népet és akik akadályozói annak, hogy ebben az országban minden nemzetiség testvéri szeretetben éljen a magyarsággal. Róth Simon 11 agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t, vevőc*«o közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb ciporaktára. MEGÉRKEZTEK I az őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. J«l«i 8 oMal terjedelmű.
