Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-06 / 201. szám
(1912. szeptember 6.) 201. szám. SZAMOS 3. oidtil a néger, aki csak akkor van kint igazán a vízből, ha beleesik, mert ilyenkor külön borravalót kap a boldog szerencsésen célzótól. Pál is is sok különös keresetforrással dicsekedhetik és amint a párisi ember az utcán él, az utcán költi a pénzét, úgy az utca ád egynéhány fiának kenyeret. A boulevardokon sétálók többször megfigyeltek embereket, akik az utat szegélyező fák tövén keresgéltek. Kiderült, hogy az illetők gombákat, ehető gombákat szednek, mely csodálatos módon megterem azon a kis kerek földterületen, mely a fák törzse és az aszfalt között szinte észrevétlenül terül el. A párisi utcáknak közismert alakjai a dohányszedők, akiknek nem is a földből, hanem ez aszfaltból nő ki a dohány. Hosszú bottal járnak, melynek végén hegyével kiálló tü van megerősítve. Ha megíátnas egy eldobott szivár- vagy cigarettavéget, hősies gesztussal szúrják bele a tüt és a másik pillanatban már a zsebükben van. Állítólag egész nagy vállalatok foglalkoznak az igy összegyűjtött dohány tisztításával és feldolgozásával, melyet aztán a legszegényebb osztálybelieknek eladnak. Egy pár példája ez csak annak a sok különös foglalkozásnak, amelyet nagy városokban gyakran és bőven találhatunk, a termékei a megélhetésért való nagy küzdelemnek, a kenyérért való kemény és ádáz harcnak. Szép tűzijátékok nagy választékban ... Szabó Gézánál Szatmáron. ffidiásnak ^ cojog ^jjgy deszka KósaB.és Fia fakereskedőknél Szatmáron szerezhető be I |v \Tí | mérnöki irodáj a Bercsényi-u 33. Aktuális strófák Az. élet lázas küzdelmei közt minden értékünket, minden erőnket bele kell vinnünk a megélhetésért való harcba, ha el nem akarunk terülni a porondon. Ez a mohó tülekedés azonban már nemcsak a küzdelemre érett embereket rántja be a maga forgatagába, hanem már a fejlődő zsenge korúakból, suhaacokból, serdülő lányokból is kipréseli azt a fizikai- és életenergiát, a melyiknek tulajdonképpen még éveken át kellene izmosodnia a modern kornak ez újabb fajtájú szánalomra és minden védelemre szói aló kis harcosaiban, hogy majd aztán az egész életen át bízvást állni tudja a csatát. Nem, az élet nem válogat és besoroz a küzködésbe mindenkit, kijátsza a kiskorúak foglalkoztatására vonatkozó törvényeket és halálba ugró gyermeken, nyakát tört öklömnyi zsokón, tréfával agyonzaklatOE pöttömnyi borfiun, inasiskolás visszakergetett rikkancson keresztül kegyetlenül gázol végig a sápadt gyermekhadon. A mai szegény gyermeknek, kivált nagyvárosokon, már nincs gyerasekkora, nincsenek játékai, a mai vézna, sápadt városi gyermekre már szörnyű tekintetével rámered az élet, a nyomorúság, az éhség és ártatlan, fehér képzelőtehetségén végig karmol véres karmával a rét tentő jövő: mi lesz belőlem, a kis testvéreimből, hogy tartom el a beteg anyámat, ha már nem bir többé mosni és miből szerzek pénzt pálinkára az apámnak, ha majd végképp nem akar már dolgozni ? Ez az az ijesztő távlat borzalmas rombolást vihet végbe azokban a gyátongó különbséget, ami közöttük volt és köztem. Nem láttam, hogy ők a puha belét kapták a kenyérnek, én a hóját. Ők a hust, ón a csontot, ők a finom batisztot, én elnyűtt kartont. Ök édes mosolyt, ra gyogó pillantást, óa olnyelt szitkot, dühös tekintetet. A két Csík lány közelebb húzódott hozzá, szinte a vállára borultak, nem látták, hogy a szája szólón gyülnek-szaporodnak a ráncok, hogy hiányzik sok sok foga, hogy beszéd közben megmozdul az orrán a szemölcs, a jótékony este mindezt elfödte és csak szomorú, könnyes hangja szállt, mint a harangszó. — Egyszer egy este valami rettenetes dolog történt, elveszett a fiókból pénz, talán öt forint, talán tiz, nem emlékszem 1 Elővették a cselédet, a gyermekeket, en gern. Sorra faggattak valamennyiünket; hol van, idegen nem vihette el, adjuk eiö; a pénz nem volt sehol! Másnap a nőném soká sugdosott a bátyámmal és reggelinél gyanúsan néztek rám és behívtak a másik szobába. Megmondták, hogy kegyelemből tartanak, hogy ingyen pusztítom a kenyerüket, hogy semmi hasznomat nem veszik. Ezt a néni mondta, azután a bácsi szólt: — Most pedig rögtön add elő a pénzt 1 Tudjuk, hogy nálad van. Hord ide! Mars 1 Sirtam. Olyan keservesen, ahogy csak egy utszélre dobott árva madárfiók sirhat. Esküdtem, hogy színét sem láttam a pénznek, nem hitték. — Nálad van 1 — mondta kegyetlenül a néném. — Idegen nem vihette el 1 Ekkor hirtelen, mint a villámlás, át suhant az agyamon valami. — Azt a pénzt — szóltam bátran — csak Janka vehette el. Láttam, mikor tegnap síiyemcukomü kínálta a lányokat az iskolában 1 Kimondtam nyíltan, becsületesen, úgy, ahogy hitiem. A néném nekem rohant, a hajamat a kezére csavarta, úgy húzott végig a szobán. — Az én gyermekemet meri gyanusi tani 1 A gyalázatos, a zsivány, a jöttment 1 Egész éjszaka nem aludtam; az első éj, amit sírva virrasztottam át. Hajnalban megszöktem és gyalog, éhesen, egy fillér nélkül kóboroltam, amig el nem értem a szomszéd falut. Elhallgatott és a halántékára szorította a kezét. Az ég olyan volt, mint egy vég gyönyörű hamvaskék selyem, kis csillag-pettyei fénylettek a messzeségben. — Tovább 1 — kérte Klárika halkan. — Nincs tovább 1 Mikor a pár forin- toeskám együtt volt, vettem itt ezt a boltot és most boldog vagyok, elégedett vagyok, mert magamnak dolgozom 1 Es ha megöregedtem is, ha kicsufolnak, ha kinevetnek, mégis boldog vagyok, mert az örök séghez, a békéhez, a ráncokhoz és ehez a frizurához nagyon drágán jutottam: a fiatalságom árán 1 A homályban is látszott a villanó köny, amint legurult a szeme pilláján, azután hirtelen feláll, elsimította a gyűrött ruháját, oda nyújtotta Nacának a megmaradt cukros mandulát és egy kicsit szégyenkezve mondotta: — Mese voltl Menjünk aludni. Jó éjszakát. moltalan, fejletlen agyvelőkben s tiz esztendős korukban már öreggé, szinte vénné, betegkedvüvé és cinikussá teszi a szánalomra és jobb sorsra, rendes, normális, természetes fejlődésre méltó gyermeket. Hála Istennek, nem minden gyermeknek van ilyen elszomorító sorsa, de csak végig kell tekinteni a nagyváros vendéglőin, kávéházain, műhelyein, utcasarkain és zuglakásain s egész megható kis hadseregét láthatjuk ezeknek az élet korai gondjaitól terhes, halvány gyermekar- «coknak. És ezen nem segít sem belügyminiszteri, sem közoktatásügyi rendelet, sem pedig ipartörvény: a vézna gyermek ott ül halványan a nyomorúság kuckójában és rémülten néz a jövőbe. Mert csúfolták — Saját tudósítónktól. — Szatmár, szeptember 5. A minap jelentették a csendőrségnek, hogy Tury János harkai birtokos tanyáján annak hét éves Péter nevű fiacskáját valaki megölte. A holttestét a szobában találták meg, nyakán öt szúrás és hót vágás volt, amelyek közül négy seb föltétlenül halálos volt. Gyanúsítottak két sertéskupe- cet, Csáky Istvánt és Fcrcsák G. Antali, akik előtte való nap a tanyán jártak, sertést vásároltak, majd négy órával a gyilkosság élőit szintén arra jártak és betértek ennivalóért. A kőt kupecet azért gyanúsítottak, mert a sertések árát kifizették és tudták, hogy az asszony elmegy az urának ebédet vinni, a pénzt pedig otthon hagyja. Miután sejtették, hogy a tanyán senki som nir.rad, visszamentek a pénzt elrabolni. A két kupecet hamarosan előkeritette a rendőrség. Csáki keze kissé véres is volt, de azzal igazolta magát, hogy egy galagonya- bokorról vágott botot és igy lett véres a keze. Mindketten rövidesen alapos alibit bizonyítottak, mire szabadon bocsátottak eket s most uj irányban folyik a nyomozás. Kiderült, hogy az egyik szomszéd, Köti Sándor a gyermekek miatt már öt éve haragban van Turyékkal, Kohóknál megjelentek a csendőrök és az asszonyt és az egyik gyermeket az ágyban fekve találták. Egy hót előtt a villám súlyos égési sebeket ejtett rajtuk. A másik serdült korában levő fiú éppen a malacokat etette és nagyon izgatottan v;selkedett. Az inge nagyon nedves volt és araikor levétették vele, látták, hogy frissen mosott vórnyomok vannak rajta. A fiút bekísérték a községházára. Itt jól bántak vele és ennek meg is volt a hatása. A fiú kijelentette a csendőr- őrmesternek, hogy valami nyomja a lelkiismeretét, vallani akar. Kivitték a helyszínre, ahol a vizsgálóbírónak bevallotta, hogy ő ölte meg a Tury-gyereket, mikor Turynó és 11 éves leánya az ebédet elvitték. Ö átiopódzott, beosont a szobába és az ágyon heverésző Pétert néhány szúrással megölte. Otthon volt a másfél éves kis Margit is, do ezt nem bántotta. Amikor hazament, igyekezett eltüntetni a nyomokat, de jöttek a csendőrök és megakadályozták. Mentségére azt hozta fel, hogy a Tury- gyerekek őt folytonosan csúfolták és ezért bosszút forralt ellenünk. Szüleit a felbuj- tásra vonatkozólag kihallgatták, de ezek semmit sem akarnak tudni arról, hogy fiukat biztatták volna. A tanulóif júság kényelmére és szükségletére az uj kir. kath. főgimnázium közvetlen közelében REIZEli JANOS — cég fióküzletét megnyitotta. —
