Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-05 / 200. szám
es»« POLITIKAI NAPILAP. Falussy Árpád Szatmár, szeptember 4. (She.) a holnapi vármegyei közgyűlés históriájával kezdi meg harci kiáltványát. Falussy Árpád volt főispán a „Szatmár vármegyében“ — és oktalan tülekedésre serkenti azután,megfogyatkozott párthiveit. Legyen hát harc! — irja teljes elhatározottsággal — folytassuk a töaktoi. tett, kizsarolt, elszegényedett ország teljes szétrombolását s ha már erős kezek fogása elhárította ott fent a parlamentben a fejetlenséget: portyázzunk itt a széleken, a nyugodalmas csendes vid< ken, had kóstoljon hazafiaágot a várra gye is s lássa kicsikét, mikép akar érvényesülni egy félretett nagyság. Közönséges sablon szerinti, magyai közéleti kép lenne ez a nagy érvényesülési vágy, — h i az idők bekövetkeztével olyan érdekeket nem érintene, a melyek pártkeretek léikül tisztára közösek. Az országos érdekű, a bekövetkezendő béke útját görörigvösiti meg Falussy Árpád szeles nembánomsággal és a minden oldalról áhítozott kibontakozás tanácskozásaiba igyekszik bekiáltani disz- 8zonáns hangon — hogy lássák, tudják, élvezzék a volt koalíciós főispán létezését is Teljesen adminisztratív kérdés ma már egy kormány bizalmi szavadat, vagy annak az ellenkezője. Igazán nem ez viszi előre, vagy hátráltatja az ország boldogulását’ hanem a nyugodt megértés, a mely belátja, hogy főkép gazdaságilag nagy, nagy bajok vannak, sőt rombolnak az országban, melyek elsimításához pedig eminens feltétel, a politikai hercehurca befejezése is. Szatmárvármegye kormánypárti vármegye, vagyis nagy többséggel azon, a nagy horderejű, de igen egyszerű irányelven halad, hogy bármi áron is dolgozzunk már s ne beszéljünk annyit Itt e vármegyében csak kis csoport halad ellenkező irányban s e kis csoportnak is van józan eleme, mely fentartván tiszteletreméltó elveit, inkább félre áll, mintsem segítsen az országot szóáradatok posványába beleíullasztani. Ebből a vármeg éből igaz bizalom száll a kormány felé, amely akkor is megmarad a kormány erősségének, ha Falussy Árpád nagy hű-hóval leszavaztatja is a bizalmi indítványt, mert ennek a bizalom érzésnek igazán sem nem árt, sem nem haszn.il a forma, amelybe az: bekönteni: más vármegyék indítványára, igyekszik a törvényhatóság. A harc azonban, melyet e köré provokál Falussy Árpád, már egészen más dűlőre megy. Áldatlan szenvedély keltés", oktalan és mellékutak ra sikló pártoskodást szül, melyek felborzolják a lelkek simára higgadt érzéseit s elvakulttá ^teszik a higgadt embert. Az ilyen azután csak jó :dő múltán békithető megint. Szatmárvármegye rendkivüli közgyűlése, ha szavaz is bizalmat a kormánynak, vagy napirendre tér is ez indítvány felett, — ma már keveset lendít e tényekkel a közállapotok megjavításán. Mert a bizalmi kérdés egész egyszerűen elvesztette túlságos fontosságát. A vármegyék és törvényhatóságok június 4 ike utáu közvetlenül —- fölös számban bizalmat szavaztak már a kormánynak s akkor frissiben tényleg nagy jelentőséggel birtok e megnyilatkozások, — melyeknek épen homlokegyenest ellenkezőjét várták az ország felforgatását cé zó leíkiösmeretlen ellenzékiek, — akik mell5, hogy hátul ne maradjon, nagy hűhóval odaáll Falussy Árpád, volt koalíciós főispán, vármegyei bizottsági tag is. Mi célja a harci kiáltványának egyébként, — gyanúsításokkal és erős kifejezésekkel hemzsegő Írásából egyáltalában nem tűnik ki. Frázis frázisra rakva. Dicső múltú vármegye, kormánypénzen vásárolt képviselők, megalázkodás a kormány lábai előtt, gyenge főispán — ezek és csak ezek, a kizárólagos indokok a bizalmi javaslat ellen, — de szó sincs az írásban arról, hogy elérkezvén az idők teljessége, legyünk mindnyájan igaz haza fiák s vessünk szét arról, mikép lehetne segíteni békességgel a feltornyosult bajokon Bizalmi szavazatért, — ami ma már egyszerűen elintézetlen akta,—harcot kezdeni nem egyébb, oktalan érvényesülési vágynál, — ellenben a vezér szerepében az okvetetlenkedés örve alatt tétlenül elsiklani a cselekvések kényszere felett, ez már lelkiösmeretbe vágó dolog. Igaz, hogy csak hazafiui lelkiösmeretbe. Szatmárvármegye bizalmát a kormány iránt nem ingatja meg Falussy Árpád harci riadója s ha sikerül a vármegyének bizalmát, kellő formában a kormány tudomására hozni, ebből bizonyára nem következnek olyan nagy bajok, mint abból az oktalan harcból, melyet hirdetni — kizárólag csak önérvé- nyesü.ési vágyból — soha sein szűnik meg Falussy Árpád. Bukfenc a Turulmadggp. Kiváló ellenzéki vetési- fA&RQoyi, Károlyi Mihály gróf, Mezotey^BőlÁiíyilat- koztak vasárnap — SomofeöjA.'i'f ;Tt ««lökön — az ellenzék jövendő SúgiUártá^áró!. az uj parlamenti ülés-szak ketefeigdő megnyitása c<ak fokozza a neveze t politikusok szavának a súlyát és igy azért érint bennünket fájdalmasan, hogy a különben köz- becsillésben levő urak ezt a nemes súlyt nem a higgadt megfontolás mérlegébe tették bele, hanem elkeseredésükben nagyon magasra hajitották ellenfelüknek a koponyája felé. Tudjuk, sőt nem is csodálkozunk rajta, hogy az eiieazék gyűlöli Tiszát és Lukácsot s valóban senki sem kívánhatja olyan előkelő fourlól, mint Károlyi Mihály gróf, h g/ baráti jobbot nyújtson annak a képviselőházi ein éknek, aki rendőrrel veze.e.te ki az üléstereiből. Le- heteileoséget senki sem akarhat és az egyik oka, amiért megdöbbenve ke l tekintenünk a somorjai s tiszalöki vezérszónokokra, hogy miért kívánnak ők mindenáron csupa lehetetlenséget? Folyvást resti- tucio ia integrum-ot, vagy Apponyí finom nyelvén reparációt sürgetnek, még pedig olyképen, hogy mindent megcsiná’nak, megszavaznak óa elfogadnak, de csuk úgy, ha előbb Lukécs és Tisza — pusztul a helyéről. „A reparációt“ -— mondj i Apponyi — „nem eszközölhetik azok, akik a jogrend megsértésének a vezértényezői voltak “ „Az egyesült ellenzék“ — szólt Károlyi Mihály — „addig békét nem nem fog kötni, addig meg nem nyugszik, mig Tisza I tván és Lukács Lészló a helyükön vannak“ „A választói reformnak becsületes megoldása lehet a kibontakozás alapja. De erre a szerepre Lukács László nem alkalmas. Uj intakt emberekre van szükség, akikben bíznak fönt és akiknek- Ígéretei komolyságában, következetes irányában hinni tud az ellenzék is,“ — fejezi be a hármast Mezőssy Béla. Óvakodunk a személyeskedéstől, mert akkor ugyanabba a hibába esnénk, amiben az ellenzék vergődik, de Mezőssy uj, intakt embereinek at e n égetésére önkénytelenül és tárgyi valósággal juttatja eszünkbe a koalíciós kormányzat idejéről ugyancsak Mezőssy Bálának egy vezércikkét, amelyikben akkurát ezzel a határozottsággal követelte a saját kormányától az uj, intakt őrszemek -et, mint most az uj, intakt embereket. És aligha téves az a feltevésünk, hogy MezŐssyt kitűnő egyéni képess^geia felül Modern ruhafestésc yg * ym 4 TI7T> 13 4 T Modern és tartós bármily divatszinre. X Ali plissézés és goovlérozás. Fßttslet: Szatmár, Kossutly ß-u.10. felíételi üslet: Kazinczyj-u. 17. (Httila-u. 2. Nag^árol?: Szédtonpi'U. 34* Alapittatott 1886. Jelen számunk 8 oldal tepjedelmtt.
