Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-19 / 212. szám

(1912. szeptember 19.) 212. szám. SZAMOS 3. oldal. A kőzápor azonban még nem szűnt meg. A csendőrség az attakirozás dacára nagyon vigyázott, hogy véletlenül ártatlan embereket ne bántsanak. Természetes, hogy ez a nagy zűrza­varban szinte lehetetlen volt. Este 8 órakor kivonult a nagy ka­tonai készenlét is és most már a katona­ság is a nép közé vetette magát. Este 8 óráig húsz sebesültet szállítottak el a mentők. Este kilenc óráig, amikor a telefon- jelentést levettük, még mindig nem lehet tiszta képet alkotni a sebesültek teljes szá­máról. Az utcai harc még mindig tart. Félő, hogy éjszaka ezek az események fokozot­tabb mértékben fognak megismétlődni. Talpon van egész Budapest és moz­gósítva van a teljes helyőrség. Az emberek nem mernek az utcára kimenni, a kapuk zárva vannak. A rend­őrség az éj folyamára rendkívüli intézke­déseket tett. A főrendiház ülése, A főrendiház délután ülést tartott, gróf Csáki Albin elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Hadik János gróf emelkedett szólásra. Hadik gróf szemére vetette Lukács László miniszterelnöknek alkotmányellenes ténykedéseit. Heves szavakban kelt ki Tisza István gróf és Lukács miniszterelnök ellen. Hadik gróf tüzes beszédben vádolta a miniszterelnököt és a képviselőházban a mai napon lezajlott csúnya és imparlamen- táris eseményekért Lukács László minisz­terelnököt teszi felelőssé. Hadik gró° be­széde látható izgalmat okozott a főrendiház jelenlevő tagjai között, Lukács miniszter­elnök emelkedett ezután szólásra. Állás­pontja jogosságát hangoztatva. Igen helyes és talpra esett beszédben hárította ei ma­gáról Hadik gróf alaptalan vádjait. A mi niszterelnök szerint az ellenzéket terheli egész Európa közvéleménye előtt a fele­lősség. Jogos és törvényes alapokon áll. A király által inár szentesített- törvényeket megsemmisíteni nem lehet. Ő nyugodt lel­kiismerettel áll a történelem itélőszéke elé. A városházáról. — Saját tudósítónktól. — Szatinár, szeptember 18. Elmaradnak az ellenőrzési szemlék. A honvédelmi miniszter a közö3 had­ügyminiszterrel egyetértőleg elhal ározta, hogy a közös hadsereg és a honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléit ez évben nem tartja meg. A tiszti szemlék azonban a szokott időben meg lesznek tartva. Vízvezeték. A vízvezetéki és csatornázási tervek elkészítésére nézve Zarka Elemér műszaki tanácsossal kötött szerződést, valamint Ko­vács István vizmü igazgatónak az építés tartamára járó pótlékát a belügyminiszter jóváhagyta. A tervezési munkálatok már serényen folynak és egészen bizonyos, hogy a víz­vezetéki tervek a kitűzött határidő előtt ki' szén lesznek. A csatornázási tervek elkészítése azon­ban már több ideig tart a munkálat nagy terjedelménél fogva is, de remélhető, hogy jövő tavaszra azok is elkészülnek. A vízvezetéki gépberendezés tervezé­sébe kívánatos lenne a düsseldorfi Scheven céget is belevonni, első sorban azért, mert műszaki szempontból okvetlenül tökélete­sebb terveket kapnánk, másodszor mert a gépek tervezésének ez a módja pénzügyi szempontból is előnyös. A Scheven-cég ugyanis a terveket haj Indó 500 márkáért a város rendelkezésére bocsátani akkor is, ha a gépeket nem nála rendelik, viszont ha a gépek szállítására is megbízást kap, a tervekért semmit sem kivan. Kovács István vizmü igazgató erre vo­natkozó előterjesztését a tanács áttette a vízvezetéki bizottsághoz. A pályaudvar kibővítése. A vasúti pályaudvar kibővítéséhez szükséges területek kisijátitá3át elrendelő törvényhatósági határozat jogerőre emelke­dett s a kártalanítási eljárás folyamatban van. A királyi törvényszék október 1-én d.e. 9 órára tűzte ki a helyszíni tárgyalást, amelyre hirdetmény utján is meghívja az érdekelteket. Charles-cirkus. A világhírű Charles-cirkus négy napra kéri a Deák-tőr átengedését. A városi ta­nács tudatta a menazserrel, hogy a vásár­teret vagy az uj köskőrház telkét szívesen átengedi, de a Deák-teret nem, mert a cir­kusz nagy területet kíván és a vásárt ki­szorítja, más-részt 500 állatnak a Deák­téren való elhelyezési) közegőszségi szem­pontból sem engedhető meg. A vállalat még nem nyilatkozott, hogy a felajánlott helye­ket elfogadja-e? A szatmári állomás halottja. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, szept. 18. Avatott iró keze gyönyörű drámát tudna írni az alábbi dologról, amelyet a riporter úgy szárazon, sablónszerüen, min den színezés mentesen dolgoz fel. Poéta hangulatos, érzelgős és könyfakasztó költe­ményben emlékeznék meg az anyai szere- tetről és szívről, amely ebben az esetben a főszerepet viszi. Foliánsokat Írtak tele az anya szivéről, kötetek mondanak megható történeteket az anyai önfeláldozásról. De minden költői képzeletnél színe­sebb, meginditóbb az az eset, amelynek második és kétségkívül leghatásosabb fel­vonása a szatmári állomáson játszódott le és, amely drámában egy anya az életével fizette meg a fia bűnös könnyelműségét. Ha a dolognak ez a tragikus háttere nem volna, egy szerény kis hírben emlékez­nék meg a történtekről a napi krónikás. Egy fiatal paraszt fiúról, Lőcsei Rákosi Andrásról lesz szó, aki Rooz Samu szat­mári nagykereskedőnél szolgált, mint hetes. Az alig tizenhateszteudős gyerekember Udvari községből került ide néhány hónap­pal ezelőtt. A romlatlan, naiv és örökóletében csak a faluját látott fiút megcsapta a vá­ros bűzös, szennyes levegője és rossz tár­saságokba keveredett. Lőcsei Rákosi And­rás fiatal barátaival együtt lumpolni, zül- leni járt é3 elitta minden keresetét. Fizeté­sét előlegbe szedte ki, de kevés volt min­den pénz. És a fiatal fiú, hogy szenvedélyét ki­elégítse bűnre vetemedett és lopott. A gazdáját lopta meg. Mindennap ellopott tőle néhány koronát és az idők folyamán ez a lopott pénz tekintélyes összegé nőtte ki magát. Roozék egy napon rájöttek a fiú bűnére és Lőcsei Rákosi András, amikor erről tudomást szerzett, megszökött. Haza­ment az édes anyja falujába, de nem szólt a bűnéről egy szót sem. Ma reggel azután csendőrök jelentek meg a falusi udvarházban és Lőcsei Rákosi András után tudakozódtak. Egy ráncos képű, öreg anyóka fogadta a hatóság em­bereit. Ijedten érdeklődött a csendőröktől, hogy miért keresik a fiát. — Mert lopott — volt a rideg válasz. És az öreg anyóka erre a kijelentésre a földre vetette magát és hangosan, görcsösen zokogott. Folyton azt kiabálta, hogy lehe­tetlen, ki van zárva, hogy az ő becsületben felnevelt gyermeke bűnös útra tévedt. De a fiú bevallotta tettét a csendőrök­nek és azok vitték. Egyenesen kimentek vele az állomásra és hozták be Szatmárra, hogy előállítsák a rendőrségen. A szegény öreg asszony, aki nem hitt a fia bünöségében még akkor sem, amikor a gyerek bevallotta, hogy tényleg lopott, követte a fiát. Egy kis batyuba összekötött mindenféle elemózsiát és vitte a fia után, követte a csendőröket. Egész utón az állomás felé sirt, gör­csösen és nehéz sóhajok szálltak fölfelé a szájából. A vonatban pedig minden utas­nak elpanaszolta, hogy egyetlen gyermekét lopással gyanúsítják. Folyton azt hangoz­tatta, hogy ezt a szégyent nem éli túl. a vonatban ülők vigasztalták, de hasztalan. Az öreg asszony vörösre sirta gyönge szemeit és vastag, piszkos kendőjével töröl- gette lepergő könyeit. És minél közelebb értek Szatmárhoz, annál hevesebben és erő­sebben dobogott a szive. Amikor a vonat befutott a szatmári állomásra a szegény asszony fájdalmasan zokogott. Amikor pedig lefelé igyekezett a kocsi lépcsőjén, hirtelen a szivéhez kapott, felkiáltott és a következő pillanatban holtan rogyott le a földre. Megölte a szive, a gyermeke miatti bánat. Az orvos is csak már a beállott halált konstatálta. Szivszél- hüdés ölte meg öreg, özvegy Lőcsei Rákosi Andrásnéí. A holttestét a halottas házba szállí­tották, a fiát pedig a csendőrsőg átadta az ügyészségnek, amely letartóztatta. HMiásnak colos tölgy deszka KósaB.és Fia fakereskedOknél Szatmáron szerezhető be A mesterdalnoh .. . Cipőm szép és tökéletes, Benne járni élvezetes Mert ha czipőt szegzek, varrók Rejt’ van kauosuk sarok

Next

/
Thumbnails
Contents