Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-18 / 211. szám

Negyvennegyedik évfolyam. Szaís/ar, 1912. szeptember 18., szerda. &3«a«*;ss«iEiBacQBa»BBaeeBagiBBBB 211 szám. Megkezdődött. Szatmár, szeptember 17. Amit mindenki tadott, amit min­denki várt, csakugyan bekövetkezett. A szövetkezett ellenzék hozzá fogott a nemzeti munkához. Barabás Béla solo elénekelte a „Jaj de huncut a német“ kezdetű nlí^ tát. Justh János tülkön harsogtatta a tüdejét. Szluha Pál egy trombitán a Grenerálmarsot fújta. Fráter Loráud lo­vassági kürtön méla Fráter-nótákat pro­dukált. S hogy tévedés ne essék, mindez nem a debreceni nagyvásár bódésorában esett ilyenformán, hanem a magyer or­szággyűlés mai megnyitó ülésen. Szentelt falak közt, a törvényhozás templomában, Magyarországon, 1912. év szeptember 17-én. Az ellenzéki urak ott fent, mit sem változtak két hónap leforgása alatt sem. Ma is éretlen, ostoba trükkök zsonglőrjei, mint voltak kezdettől fogva s az eseményeknél inkább a naiv hiedelem a csodálatra méltóbb, amit a kormány előlegez' tt, hogy ezekkel talán lehetne mégis valamit kezdeni. Haszontalan, gyerkőc-tempókat az országgyűlés házába bevinni, tisztára negligálása annak a tisztes állásnak, amit országgyűlési képviselők betöltenek. Az ülések komoly méltóságát le­alacsonyítani a nyilvános házak orgiáira, olyan fokú duhajság, amit itt, erre mi­felénk a megvetés, a megundorodás Ítéletével szoktunk sújtani. És lám, mégis türelmes próbát ad a nemzet képviselőinek, hátha megpró­bálnák, szemtől szemben kiegyenlíteni a differenciákat, szóvátenni a kívánságo­kat, az ország dolgát, a már nőm is fenyegető, de bekövetkezett nagy ba­jokat. Ehelyett az ellenzékiek ismét tanú­bizonyságot tettek magukról De meg Ijg indokolták erős, kétségbevonhatatlan tettekkel a következményeket, hogy mint az országgyűlés szentelt házába érdé- | metlen, illetlen elemet egy szálig ki kell őket onnan dobni s karhatalommal aka­dályozni őket abban, hogy még csak közelébe is férkőzhessenek a komoly ta­nácskozásoknak. A mai nap eseményeiről tudósítónk a a következőkben számol be: Az ülés megnyitása. Valamivel tiz óra előtt az ellenzék be vonul a ülésterembe és elfoglalja helyét. Százhármán vannak jeled*, eljöttek a vezé­rek majdnem kivétel nélkül. Az első sorok ban ülnek: gróf Apponyi Aiborf, Kossuth Ferenc, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Aladár, gróf Batthyány Tivadar, Rakovszky István, Holló Lajos. A munkapártiak még odakint vannak és csak tiz órakor kezdenek befelé szállin­gózni, előbb szórványosan, aztán megtelnek az első padsorok. A miniszterek közül gróf Serényi Béla és Székely Ferenc jöttek be o'sőknek. A karzatok rogyásig megteltek, az el­nöki ernelvénynyel szemben az első emele­ten ismét gróf Tisza Istvánné f ,gtalt helyet fiával, mig az elnöki emelvény fölött szintén az első emeleti karzaton Lukúcr Liszlóné jelent meg ezúttal először. Tiz óra elmúlt tiz perccel. Feketéllika Ház minden padsora s ogyszerre csak fel­tűnik a jobboldalon az ajtóban gróf Tisza István. Az egész ellenzék fölugráí, mint egy ember, a padok tetején teremnek vala­mennyien : előkerülnek a trombiták, a fütyülök, az automobil-szirének, a ke­replők s egy perc múltán olyan fülsiketítő a zene bona, mint a'juniusi emlékezetes na­pokon. Recsegnek a trombiták, süvítenek a szirének, a fütyölők a fület hasogatják és a . kerepelők kattognak. Rettenetes a lárma. Mintha ágyuk bömbölnének és húsz fúvós zenekar egyszerre mást-mást játszanék a legkülönbözőbb hangszereken. A munkapárt a megdöbbentő zsivajra orkánszerü tapssal fe el. A jobboldalon is felugróinak helyeik­ről, mire az ellenzék még veszettebbül fújja a harsonákat, a sípokat, a szii éneket és forgatja e kerepLket. így tart az percekig, gróf Tisza István meg sem szódaihat, a jobboldalon fáradha­tatlanul tapsolnak és éljeneznek. Gróf Tisza István helyet foglal az e’nöki szikben és a csengő után nyúl. A csengettyű hangja nem is hallatszik. Az elnöki emelvényen gróf Tisza István mögött 30—40 f iatal munkapárti képviselő áll őrseget, hogy minden eshetőségre az elnöknek kéznél ér védelmére legyenek. Gróf Tisza István most ivet vesz elő és Kiss Ern > diktálni kezdi a zajongók ne­veit. Tisza néhány név följegyzése után megint megragadja a csöngött}-üt és egy hosszú iratot vesz elő, nyilván a királyi . ézbatot, amely a inai napig olnapoüa a Ház üléseit. De nem képes felöl-ásni, mert az ellenzék, valahányszor az elnök a csön- gettyühöz nyúl, fokozza a iármá, és lehe­tetlenné teszi az elnöknek, hogy egy szót is kiejtsen Nagy Sándor az elnöki emelvényre rohan föl és onnan tapsol föl Tiszának. Ekkor az egész munkapárt ismét föi- ugrál helyéről és újból orkánszerü tapssal ünnepli TnzáL A munkapárti képviselők erre előre tódulnak, ki a padsorokból a terein köze­pére, körülfogják a miniszterelnököt és za­josan éljenzik, tapsolnak, Tisza újból előveszi a nagy iv papi­rost a látszik, hogy a gyors róknak akar diktálni. Azok föláilanak, az elnöki emel­vény felé fordulnak és jegyezni próbáinak, de mindjárt intenek is, hogy egy szót sem hallanak. Tisza leteszi a papirost s meg­rázza a csengőt. Ekko ‘ az ellenzék még kétségbeesettebben fújja a trombitákat. A lárma feneketlen, még a maga szavát sem érti az ember. Lukács László miniszterelnök nyugod­tan ül helyén s arc:zmának rándulása nél­kül szemléli a kavargást Gróf Andrássy Gyula a karzatokat látcsövezi, Kossuth Fe­renc és Apponyi mozdulatlanul ülnek he­lyükön. Tisza István megint előveszi a papi­rost és löl akarja olvasni, de ekkor fölugrik gróf Batthyány Tivadar és harsogva tom­bol : Nem hallgatjuk meg ! Az ellenzék mintegy adóit jelre megint nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­o«o közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellet. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron lévő nyári áruk az eddigi árnál jóval olsóbban szerezhetők be Jelen számunk ÍO oldal terjedelmű.

Next

/
Thumbnails
Contents