Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-01 / 197. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. szeptember 1.) 197. szám. hetetlen. Ebben az engesztelhetetlenségben bestiális gyűlölet rejlik. A magyar pártok elvakultságát ki kell használni, — az alkalom, soha fényesebben nem jelentkezhetett volna arra, hogy a sárga, kék és vörös zászlókat előszedjék. Ezek a magyarok az alkotmány- sérelem miatt képesek még arra is, hogy az oláhság féktelen elemével szövetkezzenek ; de ha nyíltan nem szövetkeznek is, titokban örülnek majd annak, ha segítünk nekik a kormányt megbuktatni. A nyíltan bevallott cél egy: általános titkos és egyenlő választójogot akarnak ők is, mi is azt akarjuk. Nem kell védelmezni a magyarság uralmát, — ezt mondják ők — mi is ezt mondjuk. A látszat olyan, mintha mi segítenénk nekik az alkotmány védelemért megindított ostoba csatájukban, — a tény pedig az, hogy ők segítenek minket a magyarság ellen indított évszázados küzdelmünkben. Az oláhság nyíltan hívja harcba a többi nemzetiségieket a magyarság ellen, még csak nem is fél attól, hogy erre a riadóra a szövetkezett ellenzék vezérei megtántorodnának, — hiszen ők nem kérnek segítséget, az ő háborújuk győzelmes lesz az által, ha győzelemre segítik a magyar hazafiakat. Az összes iskolákban használt tankönyvek — papir- és írószerek — HUSZÁR könyvkereskedésében kaphatók. (Szatmár, Deák-tér 7. szám.) UQYVÉD1 IRODÁMAT Rákóczi-utca 32. szám alatt megnyitottam DR SELYEBY BÉLA ÜGYVÉD. £ HUSZÁR ALADÁR £ könyv- és papirkereskedése Deák-tér 7. sz. a. van a Fógel-házban (volt Halmi-ház). drága áron vásárolnák meg minden sorát. — Csakugyan? — Igen. Egész szenvedélyét visszatükrözik. Ha elolvasnád, megtudnád, mi az igaz szerelem. — Azt hiszed, nem tudom? Emlékszel . . . Andréeről akartam beszólni, de rám se hallgatott, hanem utálatos önző módon fenhangon olvasni kezdett a vörösbőrkö- tósü füzetből. A kíváncsiság végül is elnyomta haragom. Jaques tegnap későn tért haza — olvasta Lenox — és fáradtnak látszott, Istenem, add, hogy boldog legyen, sose érje bosszúság és meg tudja, mily drága nekem a boldogsága. S ez igy ment oldalokon keresetül, naiv gyerekes intézeti stílusban. Semmi sem volt benne abból a Genevióveből, akit én ismertem. Jaques most kezébe vette a második füzetet és lapozgatni kezdett benne. S ime egyszerre hátrabukik és ájultan hanyatlik le székéről. — Ej, Jaques, csak semmi ostobaság. Hiába ráztam . . . valóságos ájulás . . . a homloka csupa verejték. Valamit Kótay bajos kitüntetése. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, augusztus 31. Szerényen, szürkén, semmit mondóan húzódik meg egy hir a hivatalos lap tegnapi számában. E hir azonban bennünket szatmáriakat igen közelről érint és érdekel, mert benne közélitiink egy kimagasló, köz- becsülásben álló alakját, a szatmári tanítói kar egy, kiváló tagját tüntetett ki a királyi kegy. Őfelsége ugyanis, Kótay Lajos szatmári elemi iskolai igazgató-tanítónak a tan ügy terén teljesített sok évi buzgó ős eredményes működése elismeréséül az arany órdemkeresztet adományozta. Olyan embert ért ez a kitüntetés, aki félszázadon keresztül, kitartó lankadatlan munkaszeretettel, nemes ambícióval szolgálta a kultúrát, a magyar tanügyet. A ma gyár pedagógia gyermekkora volt az az idő a mikor Kótay Lajos tanítói pályáját megkezdette a porcsalmai Gyene családnál. Két évig nevelősködött itt, azután Zsarolyánban, majd Gacsályba és Ököritón tanított, ahol a református egyház akkori lelkésze felismerte benne a kiváló készültségü tanítót és a legközelebbi 9gyháztanács 1870-ben a szatmári református elemi iskola tanítói állására hívták meg. A város társadalmában mindenütt szi. vesen látták a szerény, de annál tehetségesebb tanítót. A „Szamos“ ban megjelent közérdekű tartalmas cikkei általános feltűnést keltet tek. A lap olvasó közönsége valósággal követelte Kótay Lajos poótikus verseit és gyönyörű cikkeit 1884-ben Kótay szerkesztője lett a „Szamos-“nak. Ettől kezdve nagy társadalmi tevékeny séget fejtett ki. Szerényen, minden feltűnés nélkül ott volt a város minden társadalmi mozgalmában. A polgárság általános becsülósót és szeretetét is megnyerte és alig pár évi köz- szereplése után városatyává választották. A kitüntetett igazgató-tanitó érdemekben gazdag életrajza a következő: Kótay Lajos 1846. született Kunhegyesen. Iskoláit Debrecenbe végezte. Rövid látott, felvettem a füzetet a földről és olvastam : — Szeptember 18 ... ő is hazudott, csakúgy, mint a többi ... Ej, amúgy is Jaquesot szeretem. Jaquesot akarom szeretni. Olyan szavakat suttogott a fülembe, aminőket sosem hallottam . . . mámoritó szavakat, amelyek megzavarták ... De hazudott. Nővérem ezt mondá a minap: Jaques nem jól teszi, hogy egyedül hagy itt falun 1 Valaki még megszöktet . . . Nagyon is szép vagy. Nevettem! Pedig, ha ez akarná ... Ah! minő rút gondolat. . . irok Jaquesnek, jöjjön hamarább . . , Szeptember 19 ... Az imént itt volt. Vállán puska lógott, oldalán tölténytáska. Nem mertem a szemébe nézni. Félek a szemétől. Azt mondta, mindennap erre va- dászgat. Jaques felől is kérdezgetett. Aztán egyszerre mellém lépett. Menekülni akartam . . . Karjaiba szorított s azt hittem a szivem megszűnt dobogni... Selymes bajusza a nyakamat csiklandozta. . . . Azt mondta... mit is mondott ? már nen tudom. De szeret . . . szeret,. . . Ilyen hanggal nem hazudnak . . . És én . . . Szeptember 20. Istenem, nem merem vidéki tanítóskodás után 1870-ben a szat mári református elemi iskola tanítója lett. 1884-ben ipariskolai igazgatóvá választották. Majd a „Szamos“ szerkesztését vette át, miközben tevékeny irodalmi működést fejtett ki. költeményei a „Szamos“, „Szatmár* és a „Protestáns Egyházi“ lap hasábjain szétszórtan, 1879-ben pedig egykötetben kiadva jelentek meg Szatmáron. Ezeknek jobb részét mesék, vallásos és szatirikus irányú költemények képezik. Tanügyi közleményeken kívül, melyek közül kettővel a szatmárvidóki néptanító egyesület pályadiját nyerte meg, irt több népiskolai tankönyvet is „Imakönyv“ 8—14 éves protestáns növendékek számára, „A magyar királyság és osztrák császárság földrajza“, „Általános földrajz“, „Magyarország története“, „Természetrajz“, „Szatmármegye földrajza“ egymásután jelentek meg az 1878—88. években s egyik másik könyve több kiadásban is. Hírlapi közleményei tárcacikkei leginkáb a „Szamosában jelentek meg; irt néhány sikerült egyházi éneket is s Dávid király zsoltárai közül többet dolgozott át a magyar verselési rithmus követelményei szerint. Kótay Lajos elnöke a szatmármégyei tanitó-egyesületnek, az „Iparos 01 v* sókör“ - nek, melynek egyik alapitója volt. A szatmári református egyház iskolájának harmincnégy évig volt tanítója. Mikor a szatmári elemi iskolákat államosították a Rákóci-utcai elemi iskola igazgatója lett. Kótay Lajos kitüntetése osztatlan örömet kelteit az egész városban. K—r. k t szülők és tanulóiijuság figyelmébe. Az összes intézetek nagytekintetü igazgatósága által az 1912—13. évre előirt tankönyvek szép tiszta, használt állapotban, uj kemény bekötéssel ellátva félárban kaphatok WEISZ IZSÁK könyvkereskedésében Deák-tér, a Fehér-házzal szembeni igeiglenes köbódóban. — (.) Dj könyvek szintén kaphatók. Tessék előjegyeztetni. leírni, amit gondolok . . . Ma nem láttam és sírok . . . Szeptember 22. Elvesztem. Nyomorult vagyok. Megvetem magam ... És mégis érzem, hogy nem ismerem a szerelmét, mig a kedvesem, — a kedvesem csókját nem éreztem ajkamon . . . Nyolc oldalon át folytatódott a kaland. Aztán következett Jaques visszatérése s a szép vadász többé nem jelentkezett. Felnyitotta a harmadik füzetet. Ah! Ezek őszinte szavak voltak. Geneviéve nagyon szenvedett, mert oly közel jutott a szerelem perzselő tüzéhez. A léha, hazug kalandhajhász emlékének ólt csupán. Azt hitte, úgy szeretik, mint ahogy ő szerette. Éreztem, hogy a füzetet kiragadják a kezemből. Jaques állt előttem merev tekintettel és egy ll,as mozdulattal a lángok közé vetette az Írást. És szelíden szólt: Engem is szeretett. Talán még jobban I Nem tudtam megérteni. Felelni akartam. De a zokogás elfojtotta hangom. Mert az ismeretlen ... a nyomorult szerető ... én voltam . . . ón 1 Agytoll tisztítás és TTIUI* „ |f> JL 1 Szatmár. Gyári f'őüziet fertőtlenités (•) XUdJ idjul JTdl Kossuth Lajos-utca 10 szám. Felvételi űztetek; Kazinczy-uícs 17. sz. Atíila-uíca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886 I
