Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-01 / 197. szám

2. oldal. SZAMOS (1912. szeptember 1.) 197. szám. hetetlen. Ebben az engesztelhetetlenség­ben bestiális gyűlölet rejlik. A magyar pártok elvakultságát ki kell használni, — az alkalom, soha fényesebben nem jelentkezhetett volna arra, hogy a sárga, kék és vörös zászlókat előszedjék. Ezek a magyarok az alkotmány- sérelem miatt képesek még arra is, hogy az oláhság féktelen elemével szö­vetkezzenek ; de ha nyíltan nem szövet­keznek is, titokban örülnek majd annak, ha segítünk nekik a kormányt megbuk­tatni. A nyíltan bevallott cél egy: álta­lános titkos és egyenlő választójogot akarnak ők is, mi is azt akarjuk. Nem kell védelmezni a magyarság uralmát, — ezt mondják ők — mi is ezt mond­juk. A látszat olyan, mintha mi segíte­nénk nekik az alkotmány védelemért megindított ostoba csatájukban, — a tény pedig az, hogy ők segítenek min­ket a magyarság ellen indított évszáza­dos küzdelmünkben. Az oláhság nyíltan hívja harcba a többi nemzetiségieket a magyarság ellen, még csak nem is fél attól, hogy erre a riadóra a szövetkezett ellenzék vezérei megtántorodnának, — hiszen ők nem kérnek segítséget, az ő háborújuk győ­zelmes lesz az által, ha győzelemre se­gítik a magyar hazafiakat. Az összes iskolákban használt tankönyvek — papir- és író­szerek — HUSZÁR könyvkereskedésében kaphatók. (Szatmár, Deák-tér 7. szám.) UQYVÉD1 IRODÁMAT Rákóczi-utca 32. szám alatt megnyitottam DR SELYEBY BÉLA ÜGYVÉD. £ HUSZÁR ALADÁR £ könyv- és papirkereskedése Deák-tér 7. sz. a. van a Fógel-házban (volt Halmi-ház). drága áron vásárolnák meg minden sorát. — Csakugyan? — Igen. Egész szenvedélyét vissza­tükrözik. Ha elolvasnád, megtudnád, mi az igaz szerelem. — Azt hiszed, nem tudom? Emlék­szel . . . Andréeről akartam beszólni, de rám se hallgatott, hanem utálatos önző módon fenhangon olvasni kezdett a vörösbőrkö- tósü füzetből. A kíváncsiság végül is el­nyomta haragom. Jaques tegnap későn tért haza — olvasta Lenox — és fáradtnak látszott, Istenem, add, hogy boldog legyen, sose érje bosszúság és meg tudja, mily drága nekem a boldogsága. S ez igy ment oldalokon keresetül, naiv gyerekes intézeti stílusban. Semmi sem volt benne abból a Genevióveből, akit én ismertem. Jaques most kezébe vette a második füzetet és lapozgatni kezdett benne. S ime egyszerre hátrabukik és ájultan hanyatlik le székéről. — Ej, Jaques, csak semmi ostobaság. Hiába ráztam . . . valóságos ájulás . . . a homloka csupa verejték. Valamit Kótay bajos kitüntetése. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, augusztus 31. Szerényen, szürkén, semmit mondóan húzódik meg egy hir a hivatalos lap teg­napi számában. E hir azonban bennünket szatmáriakat igen közelről érint és érdekel, mert benne közélitiink egy kimagasló, köz- becsülásben álló alakját, a szatmári tanítói kar egy, kiváló tagját tüntetett ki a királyi kegy. Őfelsége ugyanis, Kótay Lajos szat­mári elemi iskolai igazgató-tanítónak a tan ügy terén teljesített sok évi buzgó ős ered­ményes működése elismeréséül az arany órdemkeresztet adományozta. Olyan embert ért ez a kitüntetés, aki félszázadon keresztül, kitartó lankadatlan munkaszeretettel, nemes ambícióval szol­gálta a kultúrát, a magyar tanügyet. A ma gyár pedagógia gyermekkora volt az az idő a mikor Kótay Lajos tanítói pályáját meg­kezdette a porcsalmai Gyene családnál. Két évig nevelősködött itt, azután Zsarolyánban, majd Gacsályba és Ököritón tanított, ahol a református egyház akkori lelkésze felis­merte benne a kiváló készültségü tanítót és a legközelebbi 9gyháztanács 1870-ben a szatmári református elemi iskola tanítói ál­lására hívták meg. A város társadalmában mindenütt szi. vesen látták a szerény, de annál tehetsége­sebb tanítót. A „Szamos“ ban megjelent közérdekű tartalmas cikkei általános feltűnést keltet tek. A lap olvasó közönsége valósággal kö­vetelte Kótay Lajos poótikus verseit és gyö­nyörű cikkeit 1884-ben Kótay szerkesztője lett a „Szamos-“nak. Ettől kezdve nagy társadalmi tevékeny séget fejtett ki. Szerényen, minden feltűnés nélkül ott volt a város minden társadalmi mozgalmában. A polgárság általános becsülósót és szeretetét is megnyerte és alig pár évi köz- szereplése után városatyává választották. A kitüntetett igazgató-tanitó érdemekben gaz­dag életrajza a következő: Kótay Lajos 1846. született Kunhe­gyesen. Iskoláit Debrecenbe végezte. Rövid látott, felvettem a füzetet a földről és ol­vastam : — Szeptember 18 ... ő is hazudott, csakúgy, mint a többi ... Ej, amúgy is Jaquesot szeretem. Jaquesot akarom sze­retni. Olyan szavakat suttogott a fülembe, aminőket sosem hallottam . . . mámoritó szavakat, amelyek megzavarták ... De hazudott. Nővérem ezt mondá a minap: Jaques nem jól teszi, hogy egyedül hagy itt falun 1 Valaki még megszöktet . . . Na­gyon is szép vagy. Nevettem! Pedig, ha ez akarná ... Ah! minő rút gondolat. . . irok Jaquesnek, jöjjön hamarább . . , Szeptember 19 ... Az imént itt volt. Vállán puska lógott, oldalán tölténytáska. Nem mertem a szemébe nézni. Félek a szemétől. Azt mondta, mindennap erre va- dászgat. Jaques felől is kérdezgetett. Az­tán egyszerre mellém lépett. Menekülni akartam . . . Karjaiba szorított s azt hit­tem a szivem megszűnt dobogni... Selymes bajusza a nyakamat csiklandozta. . . . Azt mondta... mit is mondott ? már nen tudom. De szeret . . . szeret,. . . Ilyen hanggal nem hazudnak . . . És én . . . Szeptember 20. Istenem, nem merem vidéki tanítóskodás után 1870-ben a szat mári református elemi iskola tanítója lett. 1884-ben ipariskolai igazgatóvá választották. Majd a „Szamos“ szerkesztését vette át, miközben tevékeny irodalmi működést fej­tett ki. költeményei a „Szamos“, „Szatmár* és a „Protestáns Egyházi“ lap hasábjain szétszórtan, 1879-ben pedig egykötetben kiadva jelentek meg Szatmáron. Ezeknek jobb részét mesék, vallásos és szatirikus irányú költemények képezik. Tanügyi köz­leményeken kívül, melyek közül kettővel a szatmárvidóki néptanító egyesület pályadiját nyerte meg, irt több népiskolai tankönyvet is „Imakönyv“ 8—14 éves protestáns nö­vendékek számára, „A magyar királyság és osztrák császárság földrajza“, „Általános földrajz“, „Magyarország története“, „Ter­mészetrajz“, „Szatmármegye földrajza“ egy­másután jelentek meg az 1878—88. években s egyik másik könyve több kiadásban is. Hírlapi közleményei tárcacikkei leginkáb a „Szamosában jelentek meg; irt néhány sikerült egyházi éneket is s Dávid király zsoltárai közül többet dolgozott át a ma­gyar verselési rithmus követelményei sze­rint. Kótay Lajos elnöke a szatmármégyei tanitó-egyesületnek, az „Iparos 01 v* sókör“ - nek, melynek egyik alapitója volt. A szat­mári református egyház iskolájának har­mincnégy évig volt tanítója. Mikor a szatmári elemi iskolákat álla­mosították a Rákóci-utcai elemi iskola igaz­gatója lett. Kótay Lajos kitüntetése osztatlan örö­met kelteit az egész városban. K—r. k t szülők és tanulóiijuság figyelmébe. Az összes intézetek nagytekintetü igaz­gatósága által az 1912—13. évre előirt tankönyvek szép tiszta, használt állapotban, uj kemény bekö­téssel ellátva félárban kap­hatok WEISZ IZSÁK könyv­kereskedésében Deák-tér, a Fehér-házzal szembeni igeiglenes köbódóban. — (.) Dj könyvek szintén kaphatók. Tessék előjegyeztetni. leírni, amit gondolok . . . Ma nem láttam és sírok . . . Szeptember 22. Elvesztem. Nyomo­rult vagyok. Megvetem magam ... És mégis érzem, hogy nem ismerem a szerel­mét, mig a kedvesem, — a kedvesem csók­ját nem éreztem ajkamon . . . Nyolc oldalon át folytatódott a ka­land. Aztán következett Jaques visszaté­rése s a szép vadász többé nem jelentke­zett. Felnyitotta a harmadik füzetet. Ah! Ezek őszinte szavak voltak. Geneviéve na­gyon szenvedett, mert oly közel jutott a szerelem perzselő tüzéhez. A léha, hazug kalandhajhász emlékének ólt csupán. Azt hitte, úgy szeretik, mint ahogy ő szerette. Éreztem, hogy a füzetet kiragadják a kezemből. Jaques állt előttem merev tekin­tettel és egy ll,as mozdulattal a lángok közé vetette az Írást. És szelíden szólt: Engem is szeretett. Talán még jobban I Nem tudtam megérteni. Felelni akartam. De a zokogás elfoj­totta hangom. Mert az ismeretlen ... a nyomorult szerető ... én voltam . . . ón 1 Agytoll tisztítás és TTIUI* „ |f> JL 1 Szatmár. Gyári f'őüziet fertőtlenités (•) XUdJ idjul JTdl Kossuth Lajos-utca 10 szám. Felvételi űztetek; Kazinczy-uícs 17. sz. Atíila-uíca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886 I

Next

/
Thumbnails
Contents