Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-09 / 179. szám
(1912. augusztus 9.) 179. szám. SZAMOS 3. oldal Végre is senki sem kívánhatja, hogy egy városi tisztviselő zeneakadémiát végzett egyén legyen, mert ha az volna is, még akkor sem volna joga hozzá, hogy felettes hatóságának ügyeibe beleüsse a tollát és kacagni való erőlködéssel artiku- látlan hebegéseit mindenki bosszúságára nyilvánosságra hozza. Különben folytassa, hadd nevessünk rajta jóízűen, szívből. Csak az a kérdés, mit szól mindéhez a Renlow-cirkusz augusztja, akinek ez az ur olyan nagy konkurenciát csinál. Most pedig álljon itt a levél, amely a zeneiskola ügyét a leghívebben tükrözteti vissza : Tek. Szerkesztő ur 1 Bocsánatot kérek alkalmatlcnkodá- somórt, hogy a fennforgó körülmények között a már túlontúl tárgyalt városi zeneiskola, vagy a zeneiskola városiasitá- sának kérdéséhez hozzászólok. Előre is megjegyzem, hogy semmiféle polémiába nem bocsátkozom, személyi dolgokat nem szellőztetek, csak rö viden akarok az általam 8 és fél éven át ellenőrzött zeneiskolai dolgokhoz hozzászólni, hogy mennyiben van vagy nincs igazuk azoknak, akik úgy akarják feltüntetni a dolgot, mintha a zeneiskola nagyon rossz üzlet volna. Hogy miért válik meg a dalegyesület az iskolától, ezt hosszú volna leírni. Röviden csak annyit jegyzek itt meg, hogy először az államsegélyre nem számíthatna biztosan, ami legkisebb összegben évi 2000 korona, másodszor azért, hogy a dalegyesület 22—23 százalék tan dijelengedést adott a 10 százalék he lyett. Különösen ezen utóbbi tétel s a fúvók beállítása évi 4800 korona összeggel volt az ok, ami a dalegyesületi zeneiskolai alapot megingatta. Most pedig, hogy a zeneiskola jövője eldöntésére illetékeseknek világos képet adjak a dolgok állásáról s arról a helyi lapokban megjelent sok fikcióról a valóságra irányítsam becses figyelmű két, im itt adom a zeneiskola jövő gazdasági képét: Tegyük föl, hogy az iskolának van 200 növendéke, ennek 10 százaléka tandíjmentes, tandijat fizet 180 növendék 100—120 koronájával. A számítást egyelőre csak 100 ko ronojával veszem, 18000 korona, beirási dij 200 növendéktől á 12 korona, ösz- szesen 2400 korona, eddig adott városi évi segély 1200 korona és helyiség, minimális államsegély 2000 korona. Összegezve: 18000 K tandíj 2400 K beirási dij 1200 K városi évi segély 2000 K államsegély összesen: 23600 K bevétel. Ezen előirányzott bevétellel szemben kétféle kiadás van. 1. Személyiekre : összfizetés ‘ 1 zongoratanár 8000 K 1 zongoratanárnő 2400 K 1 zongoratanárnő 2400 K 1 zongora óraadó 500 K 1 hegedűtanár 4500 K 1 hegedü-óradó 100Q K 1 cimbalomtanárnő 1000 K 1 zenekarvezetés 4C0 K összesen 20200 K 2. Dologiakra : 1. Fűtés 300 K 2. Világítás 250 K 3. Tisztogatás 100 K 4. Kisebb javítások 200 K 5. Nyomtatványok 500 K 6. Irodai átalány 60 K 7. Zongorahangolás 140 K 8. Hangszerek szállítása stb. 250 K 9. Vegyesek 400 K összesen 2200 K A fúvók félévi díjazása a felső osztályosok 100 koronán felül levő tan- dijösszegéből eszközölhető. S igy a bevétel: 23600 K kiadás a) 20200 K b) 2200 K maradvány: 1200 K Amely többletre — fölfogásom szerint — egy az intézeten teljesen kívül álló, független, ahhoz értő s az itézményért lelkesülni tudó egyénnel betöltendő admi- nisztiativ igazgatói állás szervezendő. Ez az állás volt s lesz a jövőben is az egész, intézmény kardinális pontja. Igénytelen soraimnak szives közléséért fogadja a tek. szerkesztő ur őszinte köszö- netemet. Kiváló tisztelettel maradtam Markos Imre. * Hogy továbbra is érvekkel megdönthetetlen bizonyítékokkal álljunk elő, leközöljük még Bartha Kálmán gazd. tanácsosnak a zeneiskolára vonatkozó költség- vetését, amely alapul szolgáit a városnak az intézet átvételéhez, továbbá az ide vo natkozó beliigy- és kultuszminiszteri rendeletéit, amelyben egyenesen felhívják a várost a zeneiskola átvételére. Szükséglet. A) Személyi kiadások. 1. Hermann László összfizatése 5400 K 2. Bendiner Nándor 8000 K 3. Szőnyi Margit n 2400 K 4. Jónás Bélárié 2400 K 5. Tar Ella 1200 K 6. Páncél Ella 700 K 7. Szarukán Zoltán 200 K 8. Veres Lajos 1200 K 9. Iskola szolga n 480 K 21.980 K 5.660 K B) Dologi kiadások. 1. Fűtés 300 K 2. Világítás 250 K 3. Házbór 3000 K 4. Tisztogatás 100 K 5. Hangszerjavitás 300 K 6. Nyomtatvány 470 K 7. Irodai átalány 40 K 8. Hangszerek, hangjegyek 600 K 9. Vegyesek, épületfenntartás 600 K 5660 K 27.640 K Fedezet. 1. Beirási dij 215 növendék után á 12 korona 2580 K 2. Tandíj á 100 K, 10 százalék tandíjmentesség levonásával 19350 K 22930 K 3. Pótlás városi pénztárból 4610 K Együtt 27640 K A szükségletnél fel van véve 3000 K lakbér, ami effektiv kiadást nem képez. Viszont a fedezetnél nincs felvéve az állami segély, mely ez évben is 2000 K volt, azonkívül a város eddig is hozzájárult az iskola fentartási költségeihez, évi 1200 Kval. Ezek figyelembevételével a szükséglet tulajdonkópen csak 24640 korona a fedezet pedig 26130 korona. így a városi pénztárból még arra az 1200 korona pótlásra sincs szükség, amit a város eddig a zeneiskolának évi segélykópen adott, sőt 290 korona tiszta haszon marad. A tandíj a felső osztályokban nem 100 hanem 120 korona, ami 46 felső oszt. növendéknél már 920 korona különbséget tesz. Éhez számítva a fentebb említett 290 koronát, a bevételi többlet vagy tiszta maradvány 1210 korona. 78716/1911. számú Belügyminiszteri rendelet szószerint ezt mondja : A vallás- ős közoktatásügyi Miniszter Ur meghallgatása után tudatom a város közönségével, hogy a zeneiskola átvétele ellen elvben észrevételem nincsen. Vallás- és közoktatásügyi Miniszter. 138668—1911. A Szatmár Németi dal- és zenegyesület zeneiskolájának támogatásául folyó tanévre kétezer korona államsegélyt engedélyezvén a Szatmár-Németi m. kir. adóhivatalhoz a másolatban idemellékelt rendeletet intéztem. A most utalványozoítnál nagyobb államsegély folyósítását az e célra rendelkezésemre álló eszközök korlátái közt csak akkor helyezhetem kilátásba, ha a város közönsége az első sorban a városi közönség érdekeit szolgáló zeneiskolát saját kezelésébe veszi át. Füredi Sándor a szatmári zenede igazgatója szintén állami támogatásért folyamodott kérését teljesíthetőnek nem találtam, mert egy városban két zeneiskola állami támogatásban, sem elvi, sem fedezeti szempontból nem részesíthető. Budapest, 1911 december 14. Zichy s. k. Most már tetszik éíteni, hogy miért nem kell a zeneiskolát városi kezelésbe venni ? Reformok a megyei közigazgatásban — Saját tudósítónktól — Szatmár, augusztus 8. A vármegyék pénzügyi adminisztrációjának, a vármegyei vagyon, alapok kezeléseinek ellenőrzését nemrég a pénzügyigazgatóságok számvevőségeire bízták. A megyei költségvetésnek azonban annyi tetele van, az alapok, alapítványok kezelése annyira bonyolult, hogy ezek a teendők túlságosan megszaporitották a pénzügyigazgatóságok munkáját, annyira nehézkessé tették az ügyvitelt, hogy már most reformra gondol a pénzügyminisztérium. A vármegyei számvevőség államosítása, mert hisz voltaképp ebben állt a legutóbbi reform, nem vált be. A pénzügyigazgatóságok nem győzik a kettős munkát, nem tudják a vármegye és a minisztérium számára elkészíteni a zárszámadások felülvizsgálását. A pénzügyminisztérium — amint biz' tos helyről értesülünk — elrendelte a vármegyei számvevőségek visszaállítását, még pedig olykópp, hogy a számvevőségeket a belügyi tárca körébe utalják. Megreformálják egyúttal a járási számvevőségek intézményét is, és egyszerűsítik a közigazgatási számvevői szolgálatot. Ősszel aktuális lesz már ez a reform, amely egyik legklasszikusabb példája an-
