Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-03 / 174. szám
v'1912. augusztus 3.) 174. szám. SZAMOS ekkor közbejött a nemzeti ellentállás és a tárgyalások megszakadtak. Három év előtt ismét felirt a város a helyőrség megerősítése iránt, amikor a közös hadügyminisztertől az a válasz érkezett, hogy kérelmünket előjegyzésbe vette. Most volna tehát kedvező alkalom ezt az előjegyzést valóra váltani. S «menynyiben a város időközben magasabb katonai lakbérosztályba jutott, talán a laktanya épitósre sem fizetne rá a város. A polgármester javaslatát tehát abban foglalja össze, hogy írjon fel a város közönsége a közös hadügyminiszterhez helyőrségünknek újabb csapatokkal való megerősítése iránt, a honvédelmi miniszterhez pedig honvéd tüzérségnek városunkba helyezése végett. A kivételes nősüiési engedélyek. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 2 Az uj véderőtörvény a szerelmesekről sem feledkezik meg. Eddig, ha valaki kivételes nősüiési engedélyt akart szerezni a honvédelmi minisztertől, egész csomó köz- igazgatási hatóság véleményét volt kénytelen kérelméhez mellékelni. Ezentúl a kivételes nősüiési engedély megszerzése sokkal egyszerűbb lesz. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet, amely tegnap érkezett le Szaímárvármegye közönségéhez, igy intéz kcdik * Az 1912. évi XXX. törvénycikk 87. §-a hatályon kívül helyezte az 1876. évi VI. törvénycikk 35. §-ában foglalt ama rendelkezést, amely szerint a kivételes nősüiési engedély elnyerése iránt banyuj tott kérvényeknek elsőfokú elbírálása és véleményezése a közigazgatási bizottsá gok hatáskörébe tartozott. Ennek folytán a kivételes nősüiési engedélyek tárgyában most már - a magyar királyi honvédelmi miniszter a köz- igazgatási bizottságok véleményének meghallgatása nélkül intézkedik. Fölhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy minél szélesebb körben tegye közhírré, hogy az 1912. évi XXX. törvénycikk 40. § ában meghatározott kivételes nősüiési engedélyt kérő és az 1890. évi 32,500. XVII. szám alatt (lásd a Magyarországi Rendeletek Tára 1890. évfolyamának 1814—1830. oldalát) kibocsátott honvédelmi miniszteri körrendelet értelmében fölszerelendő kérvények ezentui nem a közigazgatási bizottság hoz, hanem vagy közvetlenül a magyar királyi honvédelmi miniszterhez, vagy az illetékes közigazgatási hatóságokhoz nyújtandók be; utóbbi esetben azok szol gálati utón térjesztendők föl hozzám. Budapest, 1912. évi julius 27 én. Karátsony s. k. államtitkár. íüdiásnak ^ cojos deszka beszerezhető Kósa B. és Fia fák ereskedőknél Szatmáron wHám János-utca. — = TELEFONSZÁM minőségű tokaji asztali, szamorodni - és gyógy- asszuborok .. raktára .. Vajay-palota. i 372. = Pompás zamatu tokaji asztali bor .. literenként NO korona. Borzalmas dinamitmerénylet Láposbányán. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 2. Rémesen kegyetlen merényletet követett el tegnap éjjel Láposbányán egy el- bocsájtott bányamunkás, aki, azért, hogy bosszút álljon följebbvalóján, akinek a szolgálatból való elbocsájtását tulajdonította, ki akarta irtani annak egész családját. A legborzalmasabb eszközt választotta tervének végrehajtásához. Pokoli ötlete támadt és, hogy szándékát nem sikerült teljes egészében megvalósítani, csupán a véletlennek köszönheti. Égő dinamit patront dobott be a nagy hőség miatt nyitva tartott ablakon, egy bányafelügyelő lakásába. A robbantó anyagnak rettenetes hatása volt. Darabokra tépett mindent. A bútorokból semmi sem maradt me^ épen, a ház fala bedült, az ablakok szilánkokká törtek, a szoba menye- zete leszakadt. Emberáldozata nem volt a szörnyű merényletnek. A lelketlen esetről tudósitónk a következőket jelenti: Láposbányán, az úgynevezett Sárgabánya közelében tegnap éjjel két órakor eddig ismeretlen tettesek borzalmas merényletet követtek el egy bányafelügyelő ellen. Sárgabányát egy francia pénzcsoport vásárolta meg néhány hónappal ezelőtt. A bányában állandóan több száz munkás dolgozik, akik természetesen ugyanolyan állati munkát végeznek, mint a többi bányák hasonló rabszolgái. A bányában a felügyeletet Hanek Mihály bányafelügyelő végzi. Hanek szigorú ember hírében áll, aki a legnagyobb lelkiismeretességgel látja el teendőit. Megbecsüli a jó és szorgalmas munkást, de viszont üldözi a dolgozni nem akarókat. Az utóbbi időkben a bányamunkások között veszedelmes agitáció fejlődött ki a szocializmus érdekében. A bányászok nem voltak már a régiek és minden szóért megnehezteltek. Persze a bányafelügyelő erélyesebb eszközökhöz nyúlt és mindazokat, akik a munkásokat lázitották, elbocsájtotta a szolgálatból. Rövid idő alatt majdnem ötven embert távolított el a bányából. Ezek az emberek azonban nem nyugodtak ős a megkezdett munkát most már a bányán kívül folytatták. Az is érthető, hogy az amúgy is agyongyötört és a súlyos, nehéz munkától beteggé lett bányászok hagyták magukat befolyásolni az agitátoroktól és mostanában már szinte anarkisztikus állapotok uralkodtak a bányában. De az elbocsájtott munkások most már a bányafelügyelő ellen is fordultak. Hanek Mihály azonban mitsem törődött a fenyegetésekkel és még gondolni sem merte, hogy a munkások milyen gálád merényletre készülnek ellene. Tegnap azután megtörtént az, amit maguk a bányamunkások ítélnek el legjobban. Dinamittal akarták elpusztítani Hanek Mihályt és egész családját. A bányafelügyelő este a rendes időben tért haza vacsorára- Étkezés ütán elbeszélgetett hozzátartozóival, majd rövidesen az egész család nyugovóra tért. A nagy hőség miatt azonban nyitva hagyták az ablakokat, amelyek az utcára néznek. Az egész család mélyen aludt, amikor úgy fél két óra tájban menydörgósszerü robbanás riasztotta föl az egész környéket. A szokatlan zajra rémülten futottak össze a telepesek, akiknek megdöbbentő látványban volt részük. Hanek Mihály főbányafelügyelő lakó8. oldal. házának ajtajai és ablakai künn hevertek a ház körül több méter távolságban. A házból kétségbeejtő jajgatás és sikoltozás hallatszott. Az összesereglett bányászok nyomban berohantak a szobáb-’, ahol Hanik főfelügyelő, felesége és gyermekei darabokra tört bútorok alatt feküdtek. Azonnal kiszabadították őket a romok alól s kivittók az útra, ahol magukhoz tértek. Megállapították, hogy valaki égő dina- mitpatront dobott be a meleg miatt nyitva hagyott ablakon. A dinamit akkora erővel robbant fel, hogy az alvó családot kivette az ágyakból, a szoba összes bútorzatát darabokra szsk- gatta. Hanek mindkét fülére megsiketült, felesége súlyos, gyermekei könyebb sőrüléjt szenvedtek. A gyanú egy elbocsátott bányász ellen irányul, aki társai előtt megfenyegette a szigorú főfelügyelőt. Ez már a második eset, hogy Hanek elien dinamitmerényletet követtek el. A merénylet nagy izgalomban tartja a bányatelep népét. A esendőrség széleskörű nyomozást indított a tettes kézrekeritéseórt. Valószínű, hogy a tettest, vagy tetteseket rövidesen elfogják és elveszik méltó büntetésüket rettenetes bűnükért. Menekülnek a szatmármegyei legények — Saját tudósítónktól — y Szatmár, augusztus 2. Alig néhány hét választ el bennünket a sorozásoktól, amikor a mérce alatt reszkető legényre az ezredorvos kimondja a bűvös szót, amely három esztendőt jelent az életéből, hogy: tauglich. Libabőrös lesz az egész teste az imént még hangosan kurjongató legénynek, aki, amikor elhagyja a sorozást termet, a saját maga vigasztalására énekli, hogy: én leszek az első század szakaszvezető, nem a világ az a három esztendő. Pedig, dehogy is nem. Legalább is erre vall az a tény, hogy Szatmármegyében az utóbbi időkben tömegesen szöknek ki a legények Amerikába. Minden útlevél nőikül, ügynökök segítségével jutnak át a határon és szállnak hajóra. A legkisebb akadály elkerülésével jutnak ki az újvilágba, ahol teljes biztonságban vannak és megszabadultak a három esztendő nehéz fáradtságaitól. Különösen az ivácskói, alsóhomoró R és részteleki legények félnek nagyon a katonaságtól. Ezekből a községekből szöknek el a legtöbben. Ugyannyira, hogy a dolog a hatóságok figyelmét is felhívta. Erősen figyelni kezdtek és igy jutottak rá arra, hogy a legényeket ügynökök szántják el. A tegnapi nap folyamán is mintegy húsz legény kelt útra, hogy Szatmáron keresztül utazzon el messzire, oda, ahol nem kell félni attól, hogy az emberre kimond ják a tauglichot, hogy a császár szolgálatába szerződtetik napi hét krajcár gázsival. A legények szökéséről értesítették a szatmári csendőrsőget, amely az állomáson lesbe állott és várta a szökevényeket. Amikor a vonat berobogott a pályaudvarra a legények egyrésze leszállt a vonatról, valószínűleg, hogy vizet vegyenek magukhoz. Ekkor jöttek elő a csendőrök, akik igazolásra szólították föl őket. Persze a legények nagyon megvoltak ijedve és össze-vissza hebegtek. Az a részük, amely bent maradt a vonatban, most gyorsan leszállt és eltűnt. Tizenkét legényt a csendőrök vissza- kisértek a községükbe és átadták őket a 1 1
