Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-18 / 186. szám
(1912. augusztus 18.) 186. szám. SZAMOS 3. oldal Ä gazdasági Válság áldozata. — Saját tudósitónktól — Szatmár, augusztus 17. Pénzőfelsége elvonult. Ki tudja merre, ki tudja hol van az ő forgó vára, amelybe időnként vissza visszatér? S mig ő nyugodtan pihen valamerre, addig a sok sirás jajgatás közben legendák is keletkeznek hollétéről. Czikkek, mesék, számítások kelnek; egyik erre, másik amarra hiszi a rejtekhelyét és mindenik kész utána vetni magát. A sok mese és találgatás közepette pedig, mindig jobban és jobban halódik és pusztul gazdasági helyzetünk, amelyen nagyobb érvágást végezni már nem is lehetett. S mindnyájunk között a kisgazdákat nyomja leginkább a fény égő pénzválság, — elannyira, hogy legtöbbjük a tönk szélén áll és sokan belepusztulnak. Panyola községben tegnap a halászok fogtak ki a Szamos folyóból egy hullát, amelynek foszló ruházata rögtön elárulta a kisgazdát. Később felismerték benne Bodor István keérsemlyéni gazdálkodót, akit a nyomasztó helyzete kergetett a halálba. Tegnapra árverés volt ellene kitűzve és az keserítette el annyira, hogy a halálban keresett menedéket. Gyermektragédia Ráksán. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 17. Megrázóan tragikus módon pusztult el tegnap este egy ráksai gazda szép kis leánya. Meggyuladt a leányka ruhája, a lángok összeőgették gyönge kis testét s a szenvedett nagy égési sebek következtében huszonnégy óra múlva meghalt a szerencsétlen. A gyermektragédia Ráksán történt. Dani József gazdálkodó 11 esztendős Juliska nevű leánya egyedül volt a tanya pitvarában tegnap este. A tűzhely körül ólálkodott s játszadozva, vékony, száraz galyakat dugdosott az izzó parázsba. Ezek a gályák gyorsan elégtek s valószínűleg egy ilyen friss parázs pattant a Juliska könnyű ruhájára, ami azután pár pillanat alatt lángra lobbant. A leány kétségbeesett si koltozására figyelmessé lettek a tanya udvarán foglalatoskodó szülők, berohantak és rémülten látták, hogy gyermekük a földön vergődik, már alig nyöszörög szegényke s testét még nyaldossák a lángok. Rögtön orvost hoztak, aki azután gyógykezelés alá vette a szerencsétlen gyermeket. Hiábavaló volt azonban a leggondosabb ápolás: Dani Juliska huszonnégy órai rettenetes szenvedés után meghalt. A vizsgálat fogja kideríteni, hogy a tragédiáért terheli e felelősség a szülőket. Betörők az Avasvidéki takarékpénztárban. — Saját tudósítónktól. — Budapest, augusztus 17. Az Avasvidéki Takarékpénztárban az éjjel betörők jártak. Furfangos, gyakorlott kezű emberek, akik ebben a válságos időben könnyű szerrel akartak olcsó pénzhez jutni. Hogy ez nem sikerült nekik, az csupán a véletlennek tulajdonítható, amely a betörőket megzavarta munkájukban és igy azok menekülni voltak kénytelenek anélkül, hogy nagyobb anyagi kárt okoztak volna a banknak. A betörők, akik egyelőre még ismeretlenek a nyomozó hatóságok előtt, az eddigi megállapítás szerint mintegy négyen lehettek. Annyi bizonyos, hogy prakszissal biró egyének, akiknek nem ez volt az első ki- kérletük. Már maga az a tény, hogy hogyan fogtak hozzá a vasszekróny megfúrásához, is amellett bizonyít, hogy nem közönséges betörők, hanem nemzetközi alakok lehettek a tettesek. Tegnap este az Avasvidéki Takarékpénztárát a rendes időben, délután hat órakor bezárták. A szolga maradt ott, hogy a takarítást elvégezze. Éjfél után lehetett az idő, amikor egy a bank előtt elhaladó társaság gyanús zörejt hallott a takarékpénztár belsejéből. Amikor pedig az ajtónyiláson benéztek, tompított fényt láttak kiszűrődni. A legnagyobb csendben maradtak és közülök többen a csendőrségre siettek, ahol az esetet jelentették. A betörők azonban, ugylátszik, megérezték a közeledő veszedelmet ős még mielőtt a csendőrök a színhelyre érkeztek volna, idejéken elmenekültek. A csendőrök a bank helyiségét teljesen üresen találták. Látszott, hogy a betörők finom műszerekkel a Wertheim-szekrény megfúrásához fogtak és ezen munkájuk köeben zavarták meg őket. A csendőrsóg a legszélesebb körű nyomozást indította a betörők kózrekeri- tésőre. A t szülők és tannlóifjnság figyelmébe, Az összes intézetek nagytebintetü igazgatósága által az 1912—13. évre előirt tankönyvek szép tiszta, használt állapotban, uj kemény bekötéssel ellátva félárban kaphatók WJEISZ IZSÁK könyvkereskedésében Deák-tér, a Fehér-házzal szembeni igeiglenes kohódéban. — (.) Dj könyvek szintén kaphatók. Tessék előjegyeztetni, mosnak cojos tölgy deszka Reflexiók. (A munkácsi pofonhoz.) A Munkácson elcsattant pofon ügyéhez a „Szamos“ szándékosan nem nyúlt mindezideig. Pedig nagyon jó téma volt, éltek is belőle a lapok. Lehetett mellette filozofálgatni, lehetett volna belőle társadalmi essait irni és a többi. A „Szamost“ azonban az a felfogás vezette, hogy ilyen ügyhöz, mindaddig mig nem látunk tisztán nem szabad hozzányúlni, vagy legalább is nem Ízléses. Ilyen ügyek bolygatásával rendszerint nagy piszokba nyúl az ember amellett, hogy pro és contra játékba keveredik, positiv tudomások nélkül. A jelen eset is bele nyúlik a katonaság életviszonyaiba, érinti a katonaságnak a társadalomhoz való viszonyát, belevág felfordult szerelmi életünkbe ős erősen karczolja a családi élés kötött minómüsőgét. Mi leginkább jogi szempontból szerettünk volna rávilágítani az esetre, amely nem sorozható a közönséges becsületsértések közé. Azonban akár jogi szempontból, akár társadalmi szempontból, de főkép az elégtétel kapás szemszögéből nézve a dolgot, az volt a meggyőződésünk, hogy az altábornagy urnák egyedül egy teendője van, — de ezt elkerülhetetlenül meg kell tennie ha valóban elégtételt akar kapni, és — ha ezt megteszi felülre kerekedik minden tekintetben, s a sértés visszahul a sértőre még akkor is ha az valóban jogosan cselekedett. Ez az elkerülhetetlen teendő pedig abban állott, hogy az altábornagy urnák az ízlés minél magasabb színvonalára kellett volna felemelkednie. Sőt alkalma lett volna arra is, hogy a legmagasabb fokig emelkedjen. Az altábornagy urnák azt kellett volna tennie, hogy a bűnvádi eljárás lefolytatása után, az ítélet hozatal előtt ezt a kijelentést tegye : felfogásom szerint akkor kúpom az igaz és a legnagyobb elégtételt ha nem kívánom a kisasszony megbüntetését. Én tehát ezennel elállók vádinditvá- nyomtól és nem kívánom a terhelt megbüntetését. Ezzel Härtel Lujza még mindig nem kerülte volna el a büntetését. Mert tudvalevőleg a vád képviseletét átvette az ügyészség, amelynek indítványára még mindig megbüntették volna. Ám ekkor már az altábornagy urnák semmi köze nem lett volna a dologhoz, egyszerűen kiesett volna a játékból. S legfeljebb a katonai testület, mint olyan, kapott volna elégtételt a büntetés által. Az ízlés legmagasabb fokára pedig az által emelkedett volna az altábornagy ur — és ezzel egyben föltétlenül minden ro- konszenvet maga felé fordított volna — ha az ügyészséget is arra bírja, hogy a vádat elejtse. Felemelő cselekedet lett volna. Ezzel szemben mit tett az altábornagy ur?? Elénk tárta az emberi léleknek egész gyarló voltát. Már a kihallgatásakor úgy viselkedett, ahogyan egy vádlónak sohasem szabad viselkednie, mert elárulja, hogy ő van alul, hogy egyedül ő az egész pernek az egyedüli szenvedő, szerencsétlen szereplője. Amit pedig az után tett az altábornagy ur az egyszerűen, de föltétlenül viszbeszerezhetö Kósa B. és Fia fák ereskedőknél Szatmáron Agy toll tisztítás és TT AÍ4-A \ DA 1 Szatmár. Gyári főüzlet fertőtlenítés o XldJlcIjtíi jl dtl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attiia-utca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz- Alapittatott 1836 i f ■ | f ■ legolcsóbb bevásárlási forrás 07QT1ÍI9P1 | \ Q !7 Q Pl *1 játék, diszmü, por cellán áruknAílillIflll llfl/iílllíl ban, edényekben s minden elULiUtlllUl 1 képzelhető ajándéktárgyakban BLATMIGZKY ISTVÁN ■
