Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)

1912-08-15 / 184. szám

(1912. augusztus 15.) 184. szám. SZAMOS 3. oldal alá a babokat, 8 most már bátrak, vak­merők és erősek kellenek, kiket a folyónak hegyek között trónoló démona kéjelegve taszít a mélybe. A begyek között fekvő Mezőaranyos községből jelentik, hogy ott egy bátor, erős és önfeláldozó készségével mintául állítható fiatal embert ragadott el az ár. Elragadta az ár a közben, amint két ful­dokló leány életét megmenteni akarta. Tegnap törtépt, hogy a községen ke­resztül folyó Szamosban szpkás szerint fürdőző gyermekek közül két 13—14 óv körüli leányt elragadott a folyó sodra s már-már elmerültek, bukdácsoltak, mikor a partról segítségük érkezett. Puskás Gábor 18 éves fiatalember, nem törődve az árral, a folyónak hegyek közötti sodrával, csak veszendő emberi életeket látva, luhástól bele ugrott a vízbe. Derekas, szinte ember- fölötti munkát végzett, a parton állók lé- legzetfojtottan reszkettek. Az egyik leányt sikerült is kimentenie. Mielőtt azonban a másikat is kimenthette volna őt is elragadta az ár, viz alá merült. A parton állók pedig kóztördelve várták, lesték, mikor bukkan fel ismét. A folyó azonban elnyelte s csak miután kiszívta minden erejét, akkor dobta ki a partra — másnap estére — holtan. ba czipőszükségletét a (2o) Moskoviís anatómiai-cipőgyár cipőüzletében (Deák-tér 7.) szerzi be. Talpba vésett szabott ár. Reflexiók. Áz aktuális strófák krónikása vasár­nap megállt egy tetem mellett, egy úri leány teteme mellett, aki anya már nem lehetett, aki a bodros felhőjü leányságból átszenderült az örök álom honába anélkül, hogy tulajdonképen anya lett volna. Meg­állt a tetem mellett a krónikás és hivatá­sához hűen megpengetve lantját, szólt az érzésekhez — de nem a megállapító, a csuclusiokat vonó értelemhez. És meglehet, hogy igaza van. Meg­lehet, hogy csak a szerelem mozgatja a világot. Ámde én úgy hiszem, hogy az öreg bölcs, aki felkiáltott: epour si mouve, éppen azért kiáltott fel, mert csodálatos­nak tartotta, hogy általános és rettenetes emberi butaság közepette mégis mozog a föld. Mint — ahogy tényleg csodálatos, nem a föld mozgása, hanem az, hogy ilyen kü­lönös és megrázó esetek sem vetnek egy kis világot abba a gomolygó khaoszba, amit erotikának nevezünk. Csodálatos, hogy még ilyen, az egész társadalmat ér­deklő tragédia sem tud keresztül bökni az emberi butaság vonta fátyolokon. Ez a mi eredendő büQünk. A butaság. Ä butaság, amely nem látja meg a dolgok valóját s amely aztán e fölötti szé­gyenében még jobban burkolja a dolgot és leplezi önmagát — s aztán alattomban, piszkos' játékkal, és undorítóan bujkál a lepel, a burkok mögött. Amivel utóvégre is önmagát izgatja s kéjeleg buta fixa ideákban. Ilyen a férfi és ilyen a nő. Ab ovo lede burkolja az emberiség a nemzés processusát, mert nem érti az életkezdetét, végét és miértvalóságát. Burkolja, festi, leplezi, s a miértre felele­letet adandó képzeteket láttat s alattomos játékba öli a butaságát. Erre szolgálnak a könyvek, képek, színház is. Szolgálnak arra, hogy még na­gyobb alattomosság, álszemórem és áler­kölcsök fejlődjenek ki általa. Szolgálnak arra, hogy azok, kik az erkölcsök őrzői­nek tolják fel magokat, eszközöket kapja­nak álszent igéik terjesztésére. S mikor a dolog lényegére, mibenlétére rátappintó munka lát világot, akkor ezek az erény­csőszök (istennyila a fejőkbe) rárohannak, lebunkózzák, mindennél való nagyobb di­csőségére az erénynek. Minek aztán természetes következmé­nyei az ilyen tragédiák. Mert nő a férfi, és növése közben folyton csak homályos, képzel mes, exotikus mesékkel tömködik a fejét. A szerelem igy, a szerelem úgy. Törniük fejét sok os­tobasággal, amiből furcsábbnál furcsább képzetei támadnak s szalad a nő után, a szoknya után, mintha isten tudja milyen csodás kéjeket takarna az. És eközben nyomja a társadalmi kötöttség, az álerköl­csök, minek folytán kénytelen alattomosan, dugva cselekedni, ami már magában is kéjelgós. A nő pedig még jobban kötött, tehát még jobban alatomosnak kell lennie. S emiatt az orvoshoz sem mer menni, amely­nek aztán sokszor a legüdvösebb követ­kezménye a halál. Másrészről pedi^ keve­sebb a tanultsága, tudása is, úgy hogy go­molygó gondolatait nem tudja más felé terelni, mint á saját testére s az erotikára, amelyet a hiúság nevelésével még jobban megnyomnak. így aztán bujkálnak egymás után a férfi ős a nő, sejtelmekkel telten kéjelegve. Pedig az egész szerelmi aktus egy közönséges természetes fajfentartási tény, amely — vagy nem szabad mesékkel kö­rül sünezni, vagy szabad mulatsággá kell tenni. Akkor nem fognak ilyen tragédiák történni s az emberi értelem is maga­sabbra száll. —szky. MEGÖItTE az apósát. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 14. Tartolcon nem sokra értékelik az em­beréletet. Kostyák István mintegy két óv előtt feleségül vette Yőő Mihály leányát, azóta apósa házában lakott és ennek gaz­daságát segítette. Apósa házsártos természete miatt folytonosan pörölt a saját feleségével és nem fukarkodott az ütlegekkel sem. Vőő Mihálynó pünkösd napján meghalt, mire Vőő Mihály, akinek a perpatvarkodás már második természetévé vált, most már a le­ányával kezdett naponta pörlekedni; szidta a fiatal menyecskét, gyalázó, sértő kifejezé­sekkel illete, fenyegette, hogy majd végez vele és a férjével; szóval elkeserítette az életét. A férjet apósának saját édes leányá­val szemben tanúsított ez a bánásmódja mélyen elkeserítette. Hétfőn a vő, Kostyák István elment Májer Jakabnak a határ mellett levő szé­rűjére, a eséplésnél napszámos munkát vé­gezni. Délben a felesége ebédet vitt ki neki. Az asszony akkor keservesen sírva panaszkodott, hogy az atyja megint fenye­gette, hogy végez vele. Midőn Kostyáknó a szérűről haza tá­vozott, férjét annyira elfogta a keserűség, hogy alig tudta a rábizott munkát végezni. Midőn aztán este künn a szérűn egy szalmakazal tövében nyugodni tért, az álom elkerülte a szemét. Minél tovább gondol­kozott, annál inkább elfogta a düh és meg­érlelődött benne az elhatározás, hogy meg­fizet apósának ezeD méltatlan bánásmód­jáért Fölkelt és hazament a szérűtől mint­egy másfél órányira levő lakására. Apósát a ház folyosóján alva találta, közelben pedig egy fejszét látott. Elkesere­dés szülte vak dühében fogta a fejszét és két ütést mórt a fejére és ezután visszatért Májer Jakab szérűjére. Az agyonütött Vöö Mihályra ennek eszelős fia talált rá s nyomban értesítette a csendőrséget. A csendőrség gyanúja Kos­tyák Istvánra irányulván, a csendőrőrmes­ter kiment a szérűre és kihallgatta őt. Eleinte tagadta, hogy ő bántotta az apósát, de mivel ruháján talált vérfoltok árulói let­tek, töredelmesen beismerte tettét. Kostyált a csendőrök letartóztatták. Szép tűzijátékok nagy választékban ... Szabó Gézánál Szatmáron. ... Ha alkalmi ajándéktárgyat, ha üveg, porcellánt vagy gyermekjátékot akar venni, ugy/J megíe korona-bazárs kirakatait a Gindl-cukrászda kapuja alatt Deák-tér 5. szám, ahol 14 kira­katban feitünő olcsó áruk láthatók. — Tisztelettel SCHÖN MÓR. — ETABLISSEMENT PARIS VI. Andrássy-ut 54. MONTMARTRE BUDAPESTEN! EGÉSZ ÉJJEL NYITVA !!

Next

/
Thumbnails
Contents