Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-01 / 172. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szaímér, 1912. augusztus 1„ csütörtök. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••a 172. jzém. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Táviratok. ■ POLITIKAI NAPILAP. Sikerrel biztató gyógykezelésnek első feltétele n h«lycs diagnózis. Az orvos és professzor, aki a betegség természetét illetőleg téve* következtetéseket von le a tünetekből és helytelen diagnori* alapján kezeli nagybeteg pacién sét, csak a legritkább esetben, vagy talán sohasem fogja elérhetni, amire minden lelkiismeretes orvos törekszik: betegjeinek gyors, s a meliett lehetőleg ala poi kurálását. A politikai élet beteges tüne teil és lázas konvulzióit is, az úgynevezett nagy válságokat cs»k a kísérő szimptomák és még inkább a szülő okok helyes megállapítása után vagyunk képesek korlátozni s megszüntetni. A mostani zűrzavaros 8 csak a nyári pihenő által enyhített, de őszre ismét rettenetes veszedel mekkel fenyegető helyzet orvoslásának feltétele tehát a kórság jellegének é3 mibenlétének biztos megállapítása. Mert bármily súlyos és lappangó veszedelmekkel szaturált is a politikai atmoszféra, a békés kibontakozás reménysége a komor viharfellegeken át is még mindég keresz- tülcsiüámlik. Annál meglepőbb és annál nyugtalanítóbb jelensége a politikai kuruzslásnak, a csodadokto roknak ama vélekedó-e, mely szerint a jövő harca is lényegi leg ugyanaz lesz, ami voll a kö zelmultban : Tisza Istvánnak és Justh Gyulának a páros viadala. Két szenvedélyes harcosnak utolsó nagy mérkőzései Még az éles3zemü politikus sem lát meg egyebet a jövő perspektívájában, mint a guvernementális és az obstrukciós szélsőségek e két férfiú személyében koncentrált energiájának perdöntő harcát. Kiugrott a robogó vonatból (Ktpoivár. julius 31. Krau*z Sándor barcsi lakos az éjszaka Anlal pusztára igyekezett a vo naton. A vasúti kocsiban azonban elaludt *• csak akkor ébredt föl, amikor » vonat elh#gyta már az állomást. Kraus« kinyitotta a kocsi »jtajat és kiugrott a kocsiból. A szerencsétlen ember a pályatestre esett és oly 6uIyos húzódásokat szenvedett, hogy a barcsi közkórházba kel let giálliUni. Á'Dpotft rendkívül súlyos. A Balatonba fűlt (Siófok, julius 31.) Pór Ferenc 26 éves budapesti pincér a fürdőveedéglö alkalmazottja hétfőn délután több társával az olcsófürdöben csónakot bérelt és fürdőruhában eveztek Balaton- fiired Mé. Alig tettek egy kilométeres utat, Pór szó nélkül felállt a csónakban és fejest ugrott, de oly szerencsétlenül, hogy többé nem került a felszínre. A halászok egész kedden kutatták a bu lát, de nem akadlak rá. Az anyasziv. (Ssolnok, julius 31.) Kengyel Verona csépai másfél éves leányt sz u cán egy kocsi elgázolta. Életveszélyes sérüléseivel haza szállították, ahol anyj* ápolta. A kisleány rettenetes szenvedései annyira megviselték a szerencsétlen anyát, hogy mikor a ki* Verona meghalt, az anyáu kitört az őrültség. Beszállították a szolnoki közkórházba. Rejtélyes haláleset. (Rozsnyó, julius 31.) A rima kokovai üveggyár mérlegházában tegnapelőtt hajnalban az éjjeli őr halva találta Czw jnár Vojtek üveggyári munkást. Az orosz munkás előző este egyik barátjával mulatott a korcsmában és együtt tértek aludni. Másn*p reggel az elégett szalmazsák mellett óriási füstben megful ladva találták Czvrijnárt. Gyanússá teszi a halálesetet az a körűirnónv, hogy a másik munkás, kivel együtt aludt, megszökött. Tőzsde. Gabon aü. zlet Készáru: 5 f.-iel olcsóbb. BUDAPEST, 1912. julius 31. Búza 1913. áprilisi — „ májusi — „ októberi — Rozs októberi — Tengeri m áj úri júliusi — auguszt. Zab októberi |Tengeri 1913. máj. októberi 11.72 11-47— 930— 7-428*87— 9.45 I SZATMÁR, 1912. julius 31. Búza uj — 10------•— Ro zs uj — 8-— •— Zab — ó — 10-20—-Tengeri ó — 10--------’— Ér téktőzsde. BUDAPEST, julius 31. Magyarhitel 853 50 —’— Osztrákhitel 653-50 —'■— Koronajáradék 88.45 — Megint a családi pótlékról kell zengeni. Néhány nappal ezelőtt hirt adtunk arról, hogy a nagyváradi állami tisztviselők kö*ött nagy az elkeseredés, mert a várva-várt csaltdi pótlék folyósítása még mindig késik. A tisztviselők uzsorásoknál iiámitoltatták le a családi pótlóko*. A nagyváradi esetekhez h»»on!ó, sőt talán megdöbbentőbb jelenséggel találkozunk a főv*rosb»n is. Tegnap egy lap apróhirdeiései között egy törvényszéki drjnok megvételre kínált* családi pótlékának augu«z<u»i ré*zét. Száz koronát kínált kilencven koronáért, mert — mint később kijelentette — nem bízott abban, hogy beláthat időn belül megkapja a pénzét. Az augusztusi házbórflzetes pedig küszöbön áll, a pénzre rno*t van égetően szüksége. Ezekből a szomorú esetekből ijesztő és me, döbbentő erővel harsog ki a magyar bürokratizmus réme. Évtizedekig tartott, amig az álíumi tisztviselők a sajtó támog-uáirxral kivívták a törvényhozástól a családi pótlékot, «mellyel a vmtako;ó partok és kormányok állandóan hitegették őket. S most. amikor a kormány ós h törvényhozás megtették kötelességük, t s csak a törvény vé.rehajtása maradt hátra, a rideg bürokratizmus útvesztőjében kellett megrekednie az üdvös reformnak. ’ Nálunk minden szép ős hasznos alkotásnak oz a sorsa. Az alkotók előbb utóbb elvégzik, amire a társadalom és a sajtó rákényszeríti őket, de akkor még ezer retorlán, a hivatalos akták tömkelegén kell keresztülrágódnia annak az alkotásnak, amig a gyakorlatban is megvalósul. A családi pótlék folyósítása — egyes, elszigetelt esetektől elte- kintve — úgy tudjuk, akadálytalanul megtörtént már, a jövőre vonatkozólag azonban jó lesz, ha az illetékes körök okulnak a szomorú példákon s a rendkívüli, sürgős segóiyosztást nem halasztják, buzzik oly sokáig, i ogy már későn jön, mit sem használ többé. r*i | | MA este 8 dra 20 perckor Cirkus Renlow Jelem számunk 8 oldal terjedelmű
