Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-14 / 157. szám

(1912. július 14.) 157. szám. SZAMOS 8. oldal. fflWi wírlegcH. Szatmár, julius 13. A nagybankok megelégedéssel tekint­hetnek vissza az első félévre és a mérle­gek, amelyek most készülnék, kedvező .üz­letfejlődésről fognak számot adni. Nagyobb számszerű áttekintést ezekről a félévi mér­legekről nem nyerhetünk ugyan, mert mindössze néhány fővárosi nagybank szokta a maga félévi mérlegét közzétenni. Az osztrák magyar bank félévi mérlegéből azonban már egészen biztos következteté­seket vonhatunk le ezekre az eredményekre nézve. A nagybankok kétségkívül igen sokat kerestek a kamatszámlán és az állan­dóan magas kamatláb kedvezően befolyá­solta a nagybankok félévi mérlegeit. Az üzleti konjunktúra azokban az iparágakban, amelyekkel nagybankjaink szoros összeköt­tetésben állanak, szintén nem volt kedve­zőtlen, úgy, hogy erről a részről is bő jö­vedelmek folytak a bankok pénztáraiba. A folyó üzlet tehát jól fejlődött, de viszont üzleti terjeszkedésre, az alapítási és kibo­csátási üzletben való tevékenységre alig nyílt alkalom. A drága pénz erős tartózko­dást idézett elő s a nagybankok, bár sok jó üzlet kínálkozott, a legtöbb esetben kény­telenek voltak lemondani arról, hogy üzle­tileg terjeszkedhessenek. Mert tényleg, a drága pénznek az első félévben igen erős volt a romboló hatása is. Igen sok iparágban lelohasztotta a kon­junktúrára támaszkodó üzleti kedvet és az eltolódások, amelyek a pénzpiacon beállot­tak, egyes iparágakban is korlátozásokat idéztek elő. A legerősebben az építőipar érezte meg a pénzviszonyok drágulását annak következtében, hogy a drága pénz­zel a záloglevelek piaca is megi omlott. A záloglevelek visszavásárlása és elhelyezése a nagybankok tőkéit is erősen igénybe vette és része volt abban, hogy a nagy­bankok sem rendelkeztek elegendő tőkével, hogy az ipar és kereskedelem igényeit min­den irányban kielégíthessék. A kibocsátási Talán a pótkötetben talál valamit, de itt is hiába lapozgatott. Vigasztalanul csapta be a könyvet és besietett vendégeihez, mert a háziasszonynak nem illik soká távol ma radni kedves vendégeitől. Asztalhoz ültek A társalgás témája természetesen továbbra is a titokzatos be­tegség volt. Vége volt a vacsorának. A fekete kávét szolgálták fel, mikor az ajtó megett megjelent Krausz orvos, aki elvéhez híven: minden esteli összejövetelnél vacsora után szokott megjelenni a társaságban. Ez a szokás sohasem vált hátrányára, mert a vacsora fogásait rendesen végig étették vele. Alig lépett a szobába, a jogtanácsos felvillanó szemekkel közeledett feléje és be akarta vezetni a hálószobába, hogy ott bi­zalmasan megkérdezze tőle: tulajdonképpen mi is az a mirandiola, de Palmyra kisasz- szony fürgébb volt nála és egy ugrással ott termett a doktornál. Megrág dta a karjánál, odavezette a lársaság elé és igy szólott hozzá: — Ön sem siklik ki a kezemből. Min­üzlet, amely ilyenkor külföldi tőkét a leg­jobb időben szállít az országba, csaknem teljesen pangott úgy, hogy ezen az utón sem lehetett újabb tőkére számítani. A legtöbb panaszra adott okot a köz­véleményben a nagybankok tartózkodása. Azt állították, hogy ez a tartózkodás túl­zott és az üzletmenet, a hiteligények fej­lődése ezt a túlzott tartózkodást nem in- dokolják.lMegengedjük, hogy nagybankjaink üzemi felfogása igen szigorú volt, de azt sem szabad elfelejteni, hogy fővárosi nagy­bankjainktól méltán elvárhatjuk, hogy hi­teléletünket megfelelő előrelátással vezes­sék. Az első félév pénzviszonyai jogossá tették az aggodalmat, hogy a második félévben sokkal kritikusabb viszonyokra számíthatunk és az előkészület szükséges­nek mutatkozott. Ez az előrelátás, ez az óvatosság és a szigorú következetesség természetesen nem maradhatott kellemetlen következmények nélkül. A vidéki pénzin­tézetek kellemetlenül érezték a fővárosból kiinduló nyomást, amelyet a vidéki inté­zetek szervezetében beállott zavarok még erősbitettek. Ahol a vidéki intézetek ele­gendő saját tőkékkel nem rendelkeznek, ott bizony valósággal szomorú állapotok állottak elő. Nem egy vidéki piac, ahová eddigelé a fővárosi nagybankok el nem jutottak, vagy figyelmükre alig méltattak, titokban szorongó s/Ívvel leste, nem lenne-e hajlandó valamelyik nagybank a részvények nagy részének megvásárlásával úgynevezett „betörést“ elkövetni. Különben jel jövedel­mező és jól szituált vállalatok nehézségek­kel küzdöttek a szükséges üzemi tőke hiánya miatt és sok jó vállalat részvényei olcsó árban kaphatók, csak vállalkozó akad­jon rájuk. A hitel megszorítása még a főváros­ban el volt kerülhető. Végtelenül elszomo­rító jelenség azonban, hogy a pénzviszo­nyok nyomasztó hatása alatt nem egy régi, jóhirnevü cég került a fizetésképtelenek listájára. De tévedés volna ezekből az ör­vendetes módon nem feltűnően nagy számú esetekből messzemenő következtetéseket vonni, vagy a nagybankok üzleti politiká­denki ugv beszél, mintha tudna valamit arról az utálatos betegségről és mégzem akar senki Dlvil 'gositást adni róla : = De bocsássa meg kedves kisasz* szony, én nem is tudom miről van szó ? — Hát miről másról, mint a Miran- dioláról? — Mirandiola ? ! Erről a betegségről még sohasem hallottam. — Igazán ? — Komolyan mondom, hogy nem. Bizonyára val mi rossz tréfáról van szó. — Hát azért.beszólt mindenki olyan tartózkodással Mirandioláról 1 — szólt Pal­myra kisasszony. — De hát ki a tréfa szerzője ? — Dr. Grans — felelt a jogtaná­csost. — Hívják csak ki a kópét a játék­szobából — szó't az orvos. Egy fürge jogász beszaladt a játék szobába és kihívta a delikvenst, aki közben a férfiaknak elbeszélte a betegség diagnó­zisát. Nevetve tódultak utánna az urak és hamisan kacsintottak a bámészkodó orvos ját hibáztatni. Aki figyelemmel kísérte a külföldi eseményeket, láthatta, hogy ezek a kellemetlen jelenségek egészen azonos arányszámban megismétlődtek a tőkében jóval erősebb Ausztriában, sőt Németor­szágban is. Szorongó szívvel tekint az üzleti világ az ősz felé és örömmel üdvözli a legcseké­lyebb javulást, amely a pénzpiacon itt-ott mutatkozik. Kétségtelen tény, hogy az ősz nagyobb hiteligényeket fog támasztani és a fokozódó igények szilárdító hatással lesz­nek a pénzpiacra. Viszont azonban vannak tényezők, melyek végső eredményükben az ősz szilárdulását némileg ellensúlyozni fogják. A jó gabona- és répatermés ered­ménye részben a visszafizetésekben, rész­ben a pénzintézeti elhelyezésekben, érték- papirvásárlásokban nyilvánul meg és a rendelkezésre álló tőkék jövedelmező elhe­lyezést keresnek. Az idei óv a bankokra nézve általánosságban kedvező lesz és a nagyobb üzleti nyereségek hatását a jövő esztendőben már a gazdasági élet is érezni fogja. Addig azonban várni kell és jól kell vigyázni, hogy baj ne essék. Rablótámadás a bikszádi erdőbei} — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 13. Csaknem végzetes kimenetelű rablótá­madás tartja izgalomba Bikszád fürdő ven­dégeit. Három elvetemült cigányleány a fcayveserdőben megtámadott egy uii nőt, a földre tepertők, ékszereitől és pénzétől megfosztották, azután elmenekültek az erdő sűrűjében. A megdöbbentő eset részleteiről bik­szádi tudósítónk a következőket Írja: Az elmúlt csütörtökön a bikszádi feny­veserdőben egyedül sétára indult K. B.-né. Séta közben eltévedt. Már jóidéig bolyon­gott a legnagyobb kétségbeeséssel, mikor három cigányleánnyal találkozott. Megkér­dezte őket, merre van az ut a fürdő felé. A leányok néhány érthetetlen szót váltottak felé. Ez végre is megértette a titkot és nevetve azól a háziasszonyhoz: — Asszonyom, önök annyira forsi* rozzák a dolgot, hogy kénytelen vagyok bűnbánó vallomást tenni. Ismerem a miran- diolát, beszélhetek is róla. Az rettenetes egy betegség .... — És nagyon veszélyes ? — kérdezte Palmyra kisasszony aggodalommal. — Oh nem I Csakhogy a kezelése tö­mérdek pénzbe kerüt. A hölgyek végre is megnyugodtak és csevegve oszlottak széjjel. Az urak vissza­mentek a játékszobába és nemsokára vígan folyt a baccarat. Csak egy szőke bajuszu, ábrándos külsejű ifjú ült hallgatagon egy karosszék­ben. Grans odaszólt neki: — Hát téged mi lelt Ervin? Miért nem játszol ? Talán csak nincs neked is Mirandiolád ? — Hagyd el, hiszen éppen azon bú­sulok, hogy nincs, pedig én vettem neki a boutonokat. Modern ruhafestés | g 4 4 TIj'TA 4 T Modern és tartós bármily divatszinre. ÜAü A. rVü IjJA Jl A Jj plissézés és gouvlérozás. Főttilet: Szatmár, Kossuth 2*u. 10. felvételi üzlet: Kazincz^-u. 17. @ttila*u. 2. Nagyfáról? : Szédjenpi-u. 34* Alapittatett 1886.

Next

/
Thumbnails
Contents