Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-14 / 157. szám
(1912. július 14.) 157. szám. SZAMOS 8. oldal. fflWi wírlegcH. Szatmár, julius 13. A nagybankok megelégedéssel tekinthetnek vissza az első félévre és a mérlegek, amelyek most készülnék, kedvező .üzletfejlődésről fognak számot adni. Nagyobb számszerű áttekintést ezekről a félévi mérlegekről nem nyerhetünk ugyan, mert mindössze néhány fővárosi nagybank szokta a maga félévi mérlegét közzétenni. Az osztrák magyar bank félévi mérlegéből azonban már egészen biztos következtetéseket vonhatunk le ezekre az eredményekre nézve. A nagybankok kétségkívül igen sokat kerestek a kamatszámlán és az állandóan magas kamatláb kedvezően befolyásolta a nagybankok félévi mérlegeit. Az üzleti konjunktúra azokban az iparágakban, amelyekkel nagybankjaink szoros összeköttetésben állanak, szintén nem volt kedvezőtlen, úgy, hogy erről a részről is bő jövedelmek folytak a bankok pénztáraiba. A folyó üzlet tehát jól fejlődött, de viszont üzleti terjeszkedésre, az alapítási és kibocsátási üzletben való tevékenységre alig nyílt alkalom. A drága pénz erős tartózkodást idézett elő s a nagybankok, bár sok jó üzlet kínálkozott, a legtöbb esetben kénytelenek voltak lemondani arról, hogy üzletileg terjeszkedhessenek. Mert tényleg, a drága pénznek az első félévben igen erős volt a romboló hatása is. Igen sok iparágban lelohasztotta a konjunktúrára támaszkodó üzleti kedvet és az eltolódások, amelyek a pénzpiacon beállottak, egyes iparágakban is korlátozásokat idéztek elő. A legerősebben az építőipar érezte meg a pénzviszonyok drágulását annak következtében, hogy a drága pénzzel a záloglevelek piaca is megi omlott. A záloglevelek visszavásárlása és elhelyezése a nagybankok tőkéit is erősen igénybe vette és része volt abban, hogy a nagybankok sem rendelkeztek elegendő tőkével, hogy az ipar és kereskedelem igényeit minden irányban kielégíthessék. A kibocsátási Talán a pótkötetben talál valamit, de itt is hiába lapozgatott. Vigasztalanul csapta be a könyvet és besietett vendégeihez, mert a háziasszonynak nem illik soká távol ma radni kedves vendégeitől. Asztalhoz ültek A társalgás témája természetesen továbbra is a titokzatos betegség volt. Vége volt a vacsorának. A fekete kávét szolgálták fel, mikor az ajtó megett megjelent Krausz orvos, aki elvéhez híven: minden esteli összejövetelnél vacsora után szokott megjelenni a társaságban. Ez a szokás sohasem vált hátrányára, mert a vacsora fogásait rendesen végig étették vele. Alig lépett a szobába, a jogtanácsos felvillanó szemekkel közeledett feléje és be akarta vezetni a hálószobába, hogy ott bizalmasan megkérdezze tőle: tulajdonképpen mi is az a mirandiola, de Palmyra kisasz- szony fürgébb volt nála és egy ugrással ott termett a doktornál. Megrág dta a karjánál, odavezette a lársaság elé és igy szólott hozzá: — Ön sem siklik ki a kezemből. Minüzlet, amely ilyenkor külföldi tőkét a legjobb időben szállít az országba, csaknem teljesen pangott úgy, hogy ezen az utón sem lehetett újabb tőkére számítani. A legtöbb panaszra adott okot a közvéleményben a nagybankok tartózkodása. Azt állították, hogy ez a tartózkodás túlzott és az üzletmenet, a hiteligények fejlődése ezt a túlzott tartózkodást nem in- dokolják.lMegengedjük, hogy nagybankjaink üzemi felfogása igen szigorú volt, de azt sem szabad elfelejteni, hogy fővárosi nagybankjainktól méltán elvárhatjuk, hogy hiteléletünket megfelelő előrelátással vezessék. Az első félév pénzviszonyai jogossá tették az aggodalmat, hogy a második félévben sokkal kritikusabb viszonyokra számíthatunk és az előkészület szükségesnek mutatkozott. Ez az előrelátás, ez az óvatosság és a szigorú következetesség természetesen nem maradhatott kellemetlen következmények nélkül. A vidéki pénzintézetek kellemetlenül érezték a fővárosból kiinduló nyomást, amelyet a vidéki intézetek szervezetében beállott zavarok még erősbitettek. Ahol a vidéki intézetek elegendő saját tőkékkel nem rendelkeznek, ott bizony valósággal szomorú állapotok állottak elő. Nem egy vidéki piac, ahová eddigelé a fővárosi nagybankok el nem jutottak, vagy figyelmükre alig méltattak, titokban szorongó s/Ívvel leste, nem lenne-e hajlandó valamelyik nagybank a részvények nagy részének megvásárlásával úgynevezett „betörést“ elkövetni. Különben jel jövedelmező és jól szituált vállalatok nehézségekkel küzdöttek a szükséges üzemi tőke hiánya miatt és sok jó vállalat részvényei olcsó árban kaphatók, csak vállalkozó akadjon rájuk. A hitel megszorítása még a fővárosban el volt kerülhető. Végtelenül elszomorító jelenség azonban, hogy a pénzviszonyok nyomasztó hatása alatt nem egy régi, jóhirnevü cég került a fizetésképtelenek listájára. De tévedés volna ezekből az örvendetes módon nem feltűnően nagy számú esetekből messzemenő következtetéseket vonni, vagy a nagybankok üzleti politikádenki ugv beszél, mintha tudna valamit arról az utálatos betegségről és mégzem akar senki Dlvil 'gositást adni róla : = De bocsássa meg kedves kisasz* szony, én nem is tudom miről van szó ? — Hát miről másról, mint a Miran- dioláról? — Mirandiola ? ! Erről a betegségről még sohasem hallottam. — Igazán ? — Komolyan mondom, hogy nem. Bizonyára val mi rossz tréfáról van szó. — Hát azért.beszólt mindenki olyan tartózkodással Mirandioláról 1 — szólt Palmyra kisasszony. — De hát ki a tréfa szerzője ? — Dr. Grans — felelt a jogtanácsost. — Hívják csak ki a kópét a játékszobából — szó't az orvos. Egy fürge jogász beszaladt a játék szobába és kihívta a delikvenst, aki közben a férfiaknak elbeszélte a betegség diagnózisát. Nevetve tódultak utánna az urak és hamisan kacsintottak a bámészkodó orvos ját hibáztatni. Aki figyelemmel kísérte a külföldi eseményeket, láthatta, hogy ezek a kellemetlen jelenségek egészen azonos arányszámban megismétlődtek a tőkében jóval erősebb Ausztriában, sőt Németországban is. Szorongó szívvel tekint az üzleti világ az ősz felé és örömmel üdvözli a legcsekélyebb javulást, amely a pénzpiacon itt-ott mutatkozik. Kétségtelen tény, hogy az ősz nagyobb hiteligényeket fog támasztani és a fokozódó igények szilárdító hatással lesznek a pénzpiacra. Viszont azonban vannak tényezők, melyek végső eredményükben az ősz szilárdulását némileg ellensúlyozni fogják. A jó gabona- és répatermés eredménye részben a visszafizetésekben, részben a pénzintézeti elhelyezésekben, érték- papirvásárlásokban nyilvánul meg és a rendelkezésre álló tőkék jövedelmező elhelyezést keresnek. Az idei óv a bankokra nézve általánosságban kedvező lesz és a nagyobb üzleti nyereségek hatását a jövő esztendőben már a gazdasági élet is érezni fogja. Addig azonban várni kell és jól kell vigyázni, hogy baj ne essék. Rablótámadás a bikszádi erdőbei} — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 13. Csaknem végzetes kimenetelű rablótámadás tartja izgalomba Bikszád fürdő vendégeit. Három elvetemült cigányleány a fcayveserdőben megtámadott egy uii nőt, a földre tepertők, ékszereitől és pénzétől megfosztották, azután elmenekültek az erdő sűrűjében. A megdöbbentő eset részleteiről bikszádi tudósítónk a következőket Írja: Az elmúlt csütörtökön a bikszádi fenyveserdőben egyedül sétára indult K. B.-né. Séta közben eltévedt. Már jóidéig bolyongott a legnagyobb kétségbeeséssel, mikor három cigányleánnyal találkozott. Megkérdezte őket, merre van az ut a fürdő felé. A leányok néhány érthetetlen szót váltottak felé. Ez végre is megértette a titkot és nevetve azól a háziasszonyhoz: — Asszonyom, önök annyira forsi* rozzák a dolgot, hogy kénytelen vagyok bűnbánó vallomást tenni. Ismerem a miran- diolát, beszélhetek is róla. Az rettenetes egy betegség .... — És nagyon veszélyes ? — kérdezte Palmyra kisasszony aggodalommal. — Oh nem I Csakhogy a kezelése tömérdek pénzbe kerüt. A hölgyek végre is megnyugodtak és csevegve oszlottak széjjel. Az urak visszamentek a játékszobába és nemsokára vígan folyt a baccarat. Csak egy szőke bajuszu, ábrándos külsejű ifjú ült hallgatagon egy karosszékben. Grans odaszólt neki: — Hát téged mi lelt Ervin? Miért nem játszol ? Talán csak nincs neked is Mirandiolád ? — Hagyd el, hiszen éppen azon búsulok, hogy nincs, pedig én vettem neki a boutonokat. Modern ruhafestés | g 4 4 TIj'TA 4 T Modern és tartós bármily divatszinre. ÜAü A. rVü IjJA Jl A Jj plissézés és gouvlérozás. Főttilet: Szatmár, Kossuth 2*u. 10. felvételi üzlet: Kazincz^-u. 17. @ttila*u. 2. Nagyfáról? : Szédjenpi-u. 34* Alapittatett 1886.
