Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-13 / 156. szám

1912. julius 13.) 156. szám. SZAMOS 3. oldal. jék a csapat becsületét, de csak tisztessé­gesen. Erőszakkal és brutalitással dolgozni nem fér össze az egyéni tisztességgel sem. Mindezeket pedig nem az alábbiak beveze tésóül mondtuk el, hanem azért, mert nem egyszer voltunk már tanúi komoly emberek mérkőzésének, ahol dühöngött a rossz aka­rat, amely durva inzultusokat hozott maga után. A tegnapi balesetet is, amely Peleskén történt, szintén az erőszakos játék okozta. Halász András diák a vakációra hazament falujába. Többen vannak ott városi diákok, akik hamarosan megalakítottak két football csapatot és a szünetüket játékkal töltik. Tegnap is kint volta.c a mezőn. Negyedszer állottak már föl és izgatottan, lázasan folyt a játék. Az ellen csapat egyik csatárja, amint a labdát rúgni akarta, olyat rúgott Halász András hasába, hogy nyomban eszméletle­nül terült el a földön. Elveszítette a be szélőkópességét. Az orvosok mesterséges lélegzést alkalmaztak, amitől magához tért. De beszőlőtehetségét még nem nyerte vissza. Nagy Endre kabaretja Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 12. Nem reklámnak íródik ez a pár sor, mert Nagy Endrének, a neves Írónak és kabarét direktornak és művész társulatának igazán nincsen szüksége arra, hogy hangos dobszóval hangulatot keltsenek mellette. Is­merik, előnyösen ismerik őt széles e hazá­ban és ha valakinek a fővárosban dolga akad, bizonyos, hogy első szabad estéjét Nagy Endre kabaréijában tölti el. Nagy Endrének és társulatának itteni vendégszereplése valóságos irodalmi eseményt jelent Szaimáron. Nem azt a bretliszerü, darabos, durva üres léhaságokat adják le, amellyel az orfeum truppok általában bosz- szantják a közönséget, hanem finom, szel­lemes és ötletes dolgokkaal szórakoztat­nak. A társulatnak az a célja, hogy meg­ismertesse a vidéket is azzal az immár köz­mondásos finomságú kabarét művésze'tel, amit Nagy Endre neve jolent. Az előadások során bemutatják mindazt a sok szellemes­séget, ötletet, szatírát tartalmazó fölényes finomságú dalt, tréfát, jelenetet, amely utóbbi hónapok slágere volt Budapesten. Az e'ő- adások messzire fölül emelkednek az átlag kabarékon, mart itt ópugy előadásbali fi­nomságok, mint irodalmi és művészeti érté­kek tekintetében különösen kiválót fog kapni a szép iránt fogékony közönség. Az előadáson föllépnek: Szász Ilona, Csabai Zsófi, Boross Géza, Papp János, Máhr Nándor és Békeffy László. A társulat julius 15., 16. és 17 én tart előadásokat. Színre kerülnek: Jelenetek : Telefon, Jókedvű vagy, papa, Tisza madzagja, Rab lólovag, Szanatórium. Biüettek: Postas, Trafik, Opera, Pusztuló liget, Adyciklus. Tréfák: Hullámzás a börzén, Muzsikaszó, Világfürdő, Jaj a Villányi kisasszony, Oh a Strobl, Herczel operál, Lóidomár, Bankfiók. Ezenkívül kuplék, dalok stb. Polgári fiú- és leányiskola Poprádon. A Magas-Tátra alján. Egészséges vidék A német szó könnyen elsajátítható. Úri csalá­doknál méltányos ellátás. Felvilágosítással szívesen szolgál az igazgató. Aki állva alszik. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 12. Ma délután három órakor furcsa lát­ványban volt részük a Várdomb* utca la­kóinak. Egy ember állt a járda szélén, csukott szemekkel, kezeit mellén összekul­csolva, az ajka folyton mozgott és egész arca görcsösen rángatódzott. Az utca kö­zönsége bámulva nézte az alvó embert Egy étteremből került az utcára a csoda látvány. Ide ugyanis még délelőtt be állított és azt mondotta, hogy vár valakit. Leült egy asztalhoz, majd csakhamar le­hajtotta a fejét és ugylátszott, mintha alud* nók. Délután fél háromkor próbálták fel- költeni, megrázták, vizzel öntözték, de mit- som használt. Erre kitaszították az utcára. Elindult a Várdomb-utca irányába. Egyszerre a járda szélén hirtelen megállóit. Csakhamar nagy nézőközönsége akadt, az emberek találgatták, hogy mi baja lebet. Egyesek részegnek, mások álomkórosnak tartották. Fütyültek a fülébe, megrázták, de ő továbbra is mozdulatlan maradt, csak az ajka rángatódzott idegesen. A nagy csődületre csendőr is érkózett, aki egy kapualjába vezette. Csakhamar or­vos is került, aki konstatálta, hogy a sze­rencsétlen ember nem alszik, hanem nagy­fokú idegroham lepte meg. Amikor némileg magához tért össze­függéstelenül beszélt, átkozódolt és a körü­lötte állók azt hitték, hogy megőrült. Kö­rülbelül egy negyed óra múlva lecsendese dett és ekkor egy pohárka konyakot itattak meg vele. Amikor teljesen visszanyerte öntuda­tát, elmondotta, hogy máramarosszigeti ke­reskedő, üzletileg van utón és ez a beteg­ség elég gyakran jelentkezik nála. A sze rencsótlen ember innen Budapestre utazott, ahol egy egyetemi tanárral megvizsgáltatja magát. Hogyan dolgoznak a szatmári tűzoltók. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 12. Hat óra huszonhat percet mutatott az óra, amikor Mónus Lajos tüzfelügyelő a Szamos szerkesztőségéből telefonon fölhívta a tüzőrséget és tüzet jelentett. Nem árulta el a nevét, sem azt, hogy ki beszól, hanem csak ennyit mondott: — Tűz van a Batthyányi utcában ! Gyorsan lecsapta a kagylót és átfutot­tunk a szomszédos házba, ahol a tűzoltó laktanya van. A felügyelő kint maradt az utcán, a kapu előtt, én pedig bementem az udvarba. Amint a laktanya ablakai mellet el­haladtam — erősen berregett a telefon és egy kemény hang jelentette, hogy : — Főparancsnok urnák alázattal jelen­tem, a Batthyányi utcában tűz van. Akkor tudtam meg, hogy a napos tette meg jelentését Tankóczi Gyula főkapitány­nak, mint tűzoltó főparancsnoknak. Az udvaron pedig" a tűzoltók, a köz­nek ezek a derék katonái, lázasan dolgoz­tak. Amig a szerkesztőségből átjutottunk a laktanya udvaráig, tehát nőm is egy perc­nyi idő alatt, valamennyien teljesen föl voltak szerelve. Fejükön a kemény sisak, oldalukon a s tóles öv, a csákánynyal. Pillanatok alatt húzták ki a fecskendő és a vizhordó kocsikat a színekből, ugyan­csak fólpercbe került, amig a lovakat a kocsik elé fogták és nem telt belé két tel­jes perc, amikor már az első kocsi indult kifelé kapun. Fölharsant a vószkürt és négy emberrel a bakon, gördült kifelé a kocsi. A kapu előtt pedig ott állott a tüz­felügyelő, aki hirtelen belefujt a sipjába és lefújta a tüzet. Szó nélkül visszafordultak a tűzoltók és hozzáláttak a leszereléshez. A lüzíelügyelő pedig megelégedetten nézte embereit, akik derekasan, a legna­gyobb gyorsasággal készültek el. A szat­mári tűzoltók nagyszerű kiképzése valóban örvendetes és dicséretes. Meginterjúvoltam az abbáziai cápát Szatmár, julius 12. I. Gyönyörű julius havában egy vendég szokott megjelenni a Quarnero kéklő vizein. Állandó vendég, hogy ne mondjam törzs és asszonyvendóg. A szállodában már helyet rezerválnak neki, a kurlistán ott tündököl a neve, kivilágítást rendeznek neki, az uszodában már külön fürdőruhája van, a bal tomporon monogrammal, hajadonok virágot szórnak az útjába és amikor meg­jelenik, az emberek örvendezve buknak egymás nyakába — és elszántabb férfiak sürgősen megcsípik szomszódnőik gömböly- ded formáit, hogy megtudják: ébren van­nak-e, vagy álmodnak — azután örvendezve visongják: — Itt van 1 Megjött 1 H. Ki jött meg? Ki más, mint a cápa, a fiumei cápa, latinul Capa uborkasesoniensis. A derék, kitűnő ős jólnevelt állat, amely igy nyár derekán staats, visiteí szokott vé­gezni Abbázia strandja mellett. Az újságok már lesik, várják a fiumei cápa megjelenését és az Ő hivatalos jelzője az uborkák érése szezonjának. Az idén is megjelent a cápa. De csak az újságok hasábjain, aminthogy mi is hű­ségesen hirt adtunk a cápa-vizi-vizitről, avagy a vizicápa vizitről, ahogy tetszik. Ellenben nem jelent meg a cápa a qurneroi öbölben, amint ezt ma egy levélben hiva- los komolysággal és gépírással tudtunkra adja az abbáziai kurkomission. Gépírásban adta, pecsétet is ütött reá, tehát el kell hinnünk és ki kell jelente­nünk ünnepélyesen, hogy a cápa nem volt Abbáziában. in. A fiumei cápa tehát Abbáziában sem bukkant fel. Hogy került tehát a lapokba? Hát mi kinyomoztuk a hiteles történetét. Tudni kell, hogy van egy külön kvarnerói cápatudósitó, aki minden évben leadja a lapoknak a cápát. Az idén is ott ült a cápász az abbáziai pa ton és leste a cápát. Nem jött. Elmulóban a julius, a hőmérő már delet mutatott ős a cápász csak várt. Cápa nem jött. IV. Mi ez ? Mi ez ? — szól a cápafórfi. Ne legyen uborkaszezon Pesten? Avagy a HAJTÄJER PÁL- szatmár = Alapittatott 1886-ban gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth Cajos-u. 10. felvételi üzlet: Kazinczj?*uíca 17-, Gítila-utca 2. Nagyról? : Széchenyi*«. 4 RUHA FEST, = VEGYILEG TISZTIT

Next

/
Thumbnails
Contents