Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-12 / 155. szám
\ 2. oldal. SZAMOS (1912. julius 12.) 155. szám. v *> r \ V» Mo^a holló az ..... apját — Saját tudósitónktól. — Szatmár, julius 11. Az „Uj Szatmár“ természetesen védi főszerkesztőjét azon állításunk ellen, hogy következetes volt abban, hogy a Deák-téri városi bérház építkezésénél is, most is a drágább ajánlatot támogatta, a helyi iparosokkal pedig akkor nem törődött, hanem a drágább pestit protezsálta. Á védekezés nagyon szerencsétlen. Miután az egész közgyűlés hallotta a fő- szerkesztő ur tüzes felszólalását és kimentő érvelését, nem lehet azt eltagadni, kogy a mellett szónokolt, hogy a 11.600 koronával drágább ajánlatot fogadja el a közgyűlés. A Deák-téri bérház építésénél viszont az általunk közzétett jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy Veszelovszkyék első ajánlata is olcsóbb volt 2900 koronával a főszerkesztő ur által pártolt pestinél. Az az állítás tehát, hogy a nevezettek 60.000 koronával drágábbak lettek volna, puszta tévedés. Hogy pedig szükebb versenytárgyalási ajánlatuk 20,000 koronával olcsóbb volt, azt a jegyzőkönyvekből a vak is látja. Laptársunk a pesti olcsóbbságát azzal akarja bizonyítani, hogy az korábbi befejezési terminusokat vállalt volna. Ezeket a határnapokat bizonyára elfogadták volna Veszelovszkyék is, de felebbeztek a pestiek, sajtó-háborút indított a főszerkesztő ur, támadták a várost a pesti lapokban, gyanúsították a minisztérium előtt és igy nem lehetett vállalkozókat munkába bevezetni. Csak drága hónapok kárbaveszte után merte a város a munkát Veszelovszkyéknak a felebbezésre tekintet nélkül átadni. Igaz, hogy az építkezési bizottságba a polgármester Veszelovszkyék ellen szavazott, de ezt azért tette, mert a pestiek barátai azt az álhirt terjesztették, hogy Veszelovszkyék megbízhatatlanok és fizetésképtelenek. Mihelyt meggyőződött a polgár- mester arról, hogy ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak, támogatta a helybeli iparosokat s úgy tudjuk, hogy ugyanaz volt a gazdasági tanácsos álláspontja is. Hogy szabálytalan lett volna az, hogy nem a pestinek, hanem a helybelinek adták alvállalatot, ezt olvastuk a főszerkesztő ur akkori cikkeiben, de ez csak tévedés volt részéről, mert szabálytalanság nem történt. Egyáltalán nem áll az sem, hogy a minisztérium megbélyegezte a városnak ezt az eljárást, hogy a pestit mellőzte, és szükebb pályázatot hirdetett a pesti, Veszelovszkyék és Tatorján között. Ez puszta koholmány; a minisztérium se az eljárás szabályosságát, se Veszelovszkyék ajánlatának olcsóbbságát nem kifogásolta; és utóbbiak szerződését jóváhagyta. Ám olvassa el laptársunk magát a leiratot. De eltekintve mindezektől, ugyebár Veszelovszkyék helybeli iparosok és előre is bizonyos volt, hogy az összes munkákat helybeli iparosokkal fogják végeztetni 1 Hol volt akkor a főszerkesztő urnák helybeli iparpártolása ? Még ha szabálytalan is lett volna az, hogy a helybeli iparosoknak adta a városi közgyűlés a Deáktéri bérpalotát, azok alapján, a mit most beszól, akkor se lett volna szabad a pestiek érdekében sajtóháborut inditani. Annál kevésbbé lett volna szabad azt tennie, mert azt, hogy Veszelovszkyék drágábbak lettek volna, semmi rabulistik» kimutatni nem képes. Tessék csak megmagyarázni, hogy miért nem kellett akkor a helybeli és miért volt akkor bűn és visszaélés a helybeli, pláne olcsóbb iparosokat támogatni! Hiszen a főszerkesztő ur mostani nézete szerint mindenáron és feltétlenül a helybeli vállalkozót kell támogatni, akkor is, ha az drágább. Ugylátszik azonban, hogy a körülmények szerint a nézetek és elvek is változ nak. Csakhogy akkor nem szabad az elvek változását letagadni. Igaz, hogy a pódiumot, a amelyről jelöltje programbeszédet mondott, nem a munkapárt készítette. De azokat a hordókat se az ellenzék készítette, a melyekről szónokai lázitani és gyanúsítani szoktak. Viszont azt se lehet tagadni, hogy a munkapárt a helybeli ipart és iparosokat folyton támogatta és talán azt is szabad megemlíteni, hogy helybeli iparosok és munkásoknak a munkpapárt támadott elnöke több munkát adott és munkabért fizetett, mint laptársunk és barátai összevéve. Meg vagyunk egyébként győződve arról, hogy laptársunk gyanúsításaival se a város más pártállásu polgárai, se az iparosok nem azonosítják magukat. Visszaütasitott hadügyi • követelések. Budapest, julius 11. A hadügyminiszter azzal a kívánsággal állt elő, hogy a jövő évi közös költségvetésbe tüzérségi anyagok beszerzése címén tetemes uj tételeket állitassanak be. É tárgyban tudvalevőleg közös miniszteri tanácskozások voltak Bécsben, melyek azzal végződtek, hogy a magyar kormány kereken és határozottan visszautasított minden újabb katonai pénzkövetelést. Ez,t az eredményt közli a külügyminiszter által kedden este kiadott, következő hivatalos kommüniké: „A közös miniszteri tanácskozás tárgyalásai véget értek. Megvitatták és végleg megállapították a közös külügyminisztérium, a közös pénzügyminisztérium ős hadügyminisztérium (hadsereg haditen gerószet) valamint a közös legfőbb számvevőszók költségvetéseit. Ezek a költségvetések, különösen a hadügyminisztérium ős a tengerészeti parancsnokság költségvetéseit a múlt két esztendőben a delegációkkal közölt megállapodások Keretében mozognak *r A hadügyi költségek ezek szerint a delegációkkal tavaly is közölt megállapodások keretében fognak maradni, vagyis a közös hadügyminisztérium rendkívüli köve telései lekerülnek a napirendről és az országra nem hárulnak újabb terhek. A magyar kormány tehát még csak alkudozásra se volt hajlandó, hanem a legkategórikusabb módon jelentette ki, hogy a követeléseket teljes összegükben törölni kel'. Ellenzéki részről azt a hirt, hogy a hadsereg újabb áldozatokat vár, rosszhiszeműen igyekeztek kihasználni a kormánnyal szemben. Az oppositió lapjai fennen hirdették, hogy a kormány ellentállás nélkül fog megadni „Becsnek“ mindent, amit kö* vetőinek. Hirdették pedig nyilván abban a feltevésben, hogy a Lukács kabinet épolyan ellenkezést nem ismerő engedékenységgel fog tanúsítani, a bécsi követelésekkel szemben, mint aminőt tanúsított annak idején a koalíciós kormány. És az ellenzéki rosszhiszeműség még azzal is megtoldotta a maga gyanúsításait, hogy ime az obstruk- ciót csak azért kellett letörni, hogy a Lukács kormány akadály nélkül liferálhassa „Bécsnek“ mindazt, amit parancsol. Nos a citált kommüniké tartalma elég világosan megmondja, hogy azok a szenzáció hajhászó riasztgatások, melyekkel az ellenzék az országot fellármázni igyekezett, milyen perfid lendenciájuak és mennyire valótlanok voltak és hogy a hadügyi követelések hírét miként akarták pártpolitikai célokra kiaknázni. Ha az ellenzékben volna egy csöpp méltányosság, nem tagadhatná meg az elismerést a kormánytól, amely feladata magaslatán állván, a nemzet érdekeinek védelmében a legmerevebben visszautasító álláspontot foglalta el, mikor katonáék megint pénzkövetelésekkel álltak elő. Dehát még csak egy becsületes helyreigazító szót se lehet találni az ellenzéki lapokban, melyek a kormány befeketitésóre készséggel töltöttek meg hasábokat, nagy garral közölvén cikkeket, tudósításokat, melyek csak úgy hemzsegtek a rosszakaratú ferdítésektől és sötét valótlanságoktól. Sőt a gyanusitgatás még most is fo lyik és az ellenzéki lapok ismét csak rosszhiszemű módon fejeznek ki kétkedést, vájjon a magyar kormány visszautasító álláspontja végleges e és nem jön-e még meglepetés ? Nos megnyugtatjuk az ellenzéket, hogy semmi meglepetés se jön és • nem jöhet, mert —, mint a közzétett kommüniké nyíltan megmondja, — a katonai költségvetés a jövő évben is a delegációkkal közölt megállapodások ke.elében fog mozogni, vagyis egy fillérnyi többkiadás se lesz beállítva ebbe a budgetbe az újabb követelések címén. Tehát nem azért kellett letörni az ob- strukciót, hogy a kormány akadálytalanul tehessen elegei a bécsi követeléseknek. Az obstrukciót lehetetlenné tették, mint ahogy el kell távolítani egy fekélyt, de nem azért, hogy a kormány a nemzet érdekei ellen cselekedhessék. Mert a legutóbbi napok eseményei ime beigazoltáh, hogy a Lukács- kormány a leghajthatatlanabb erélyt és kötelességtudást tanúsítja, mikor az ország és a nemzet pénzügyi érdekeinek megvédéséről van szó. Szemben az ellenzék minden intrikájával a közvélemény a tényekből nem formálhat más ítéletet, minthogy ez a mai kormány teljes tudatában van feladatainak, kötelességeinek s e feladatokat meg kötelességeket jól teljesíti is. I Türclő l^öpenvegel*, saphóh, uíi bőrön- b dől?, fyjsarah, ::- Thermos palachoh | Ük Ragályinál. Gallérok gőzmosása = W JV JJFP PJV Te Kézimunkák, glacé keztuük tükörfénynyel hófehérre n >v ** 1 z) H IX l ?Yl f -----„ bú torok, szőnyegek tisztítása, Syár főüzlet: Szatmár, Kossuth C.-u. 10. felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., ßlfila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi*u. 34- Áíapittafott 1888
