Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-09 / 152. szám

Negyvennegyedik évfolyam. Szatmér, 1912. julius 9„ kedd. 152. szám. POLITIKAI NAPILAP. Táviratok. A program kötelez. A ma még csak szövetke­zett, de holnap talán már egyesült ellenzék vezérei, al- vezórei, hadnagyai és közka­tonái tagadhatatlanul élénk és buzgó agitatorius tevékenysé­get fejtenek ki. Buzgalmuk­nak kettős célja van. Az egyik, hogy a közvélemény könnyen hivő és lobbanékony részében a kormánynak, a többségnek, és különösen Tisza István ház­elnöknek az obstrukció ellen folytatott hazafias, lelkes, cél­tudatos és sikeres küzdelmét befeketitsék, meggyanúsítsák, ellenök oktalan, jogtalan gyű­löletet ébresszenek. A másik, hogy obstrukció- juk, agitációjuk egész sivár és elvtelen politikájuk igazi cél­jait leleplezték, tagadják, tit­kolják, hogy őket sem olyan cél, sem olyan szándék nem vezeti, melv az országnak, a népnek ügyeit előbbre viszi, szabadságát, jólétét, kultúráját* fejleszti. Tagadják és titkolják, 1 hogy őket csak a meztelen, g orditó, hataloméhség vezeti, csak a hatalom édességei, koncai csábítják és még leg­feljebb az ellenfeleire érzett nemtelen bosszuérzés. Ebben a lihegő hatalom­vágyban, ebben a vad bosszú- érzésben az urak sok mindenre képesek, — még a munkára is A mig a parlamentben dol­gozni, tanácskozni, határozni kellett volna, valóságos munka iszonyban szenvedtek. Ez a végzetes, rettenetes munka­iszony nemcsak a teknikázás lélekölő harcmodorában nyilat­kozott meg. De ki halott akkor tőlük egy eszmét, egy gondolatot valamely komoly országos kér­déshez való hozzáértő beszé­det, vagy egy komoly kérdés feltevését? A komoly munká­tól való irtózás volt az egész társaságnak legjellemzőbb tu­lajdonsága. Tisza a vizsgálóbírónál. (Budapest, julius 8.) Gróf Tisza István tegnap, vasárnap reggel felesége kíséretében Geszt ről Bupapestre érkezett, maji iakásárói felment a törvényszékre Szlavek vizsgálóbíróhoz. Tiszát ugyanis a vizsgálóbíró a Kovács merénylete ügyében mára hét­főre beidézte, Tisza azonban már tegnap vasárnap kihallgatásra jelentkezeit Szlaveknél, aki a ka­pott értesítés után természetesen készséggel állott Tisza rendelke­zésére és délelőtt 10 órától 11 ór. ig kihallgatta. Kihallgatás után a lakására hajtatott s még a délután folyamán visszautazott Gesztre. Gyilkos villám. (Rozsnyó, julius 8.) Dulházán a napokban óriási vihar dühön­gött. A vihar elől 6 muckás’e gény a fák alá menekült. Pár perc múlva villám csapott közé­jük, mely két legényt nyomban agyonsujtoU, kettőt pedig súlyo­san megsebe-itett. Gyilkos férj. (Nyíregyháza, julius 8.) Napkor községben Virág István módos Készáru: változatlan. BUDAPEST, 1912. julius 8. Búza 1913. áprilisi — 11.62 „ májusi — —.---­„ o któberi — 11 28— Rozs októberi — •----­Ten geri májusi • — júliusi — 8 71— auguszt. — •----­Za b októberi — 9.13­Tengeri 1913. máj. — •---­„ októberi — •----­gazdaember évek óta rósz vi­szonyban él a feleségével. Teg nap hajnalban újból összeszólal­kozott a házaspár és a férj dü hében revolverével szivén lőtte az asszonyt. Virágnó nyomban meghalt. A gyilkos maga jelent­kezett a csandőrsógnói, ahol le­tartóztatták. Családi tragédia. (Losonc, julius 8.) Bocskó Gá­bor betegen feküdt a tanyán. Mi­kor felesége távol volt, a házban játszadozó két gyermekét lefogta is beretvával átvágta mind a két gyermek nyakát, azután ő maga pedig a kútba ugrott. A1 két gyer­mek belehalt sérüléseibe, Bocs kőt. azonban kimentették a kus- ból és most nagybeteg. Kuruzsló asszony (Szentes, julius 8.) A csendőr- sóg letartóztatta Lévai Istvánnt pusztamányosi lakost, a ki ráol­vasással, ördögűzéssel foglalkozott és kuruzslószereivel halálos be­teggé tfjtte Farkas István puszta­mányosi lakos feleségét. 8ZATMÁR, 1912. julius 8. Búza — — 11­----•— Ro zs — •- 10.----•— Za b — — — 10-----•— Teng eri — — 980—■— Értéktőzsde. BUDAPEST, julius 8. Magyarhitel 841 — — •— Osztrákhitel 645-— —•— Koronajáradék 88.45 A htCfön túl megszűnt Szatmáron az élet. Aki a hídon túl lakik, an­nak szabad adót fizetni, port nyelni, sárban megfulladni és más ehhez hasóÜtÖ-BTzórakozás ban kedvét lelni, de polgári jo­gait érvényesíteni — legalább ebben a században nem lehet. A bidon túl megszűnt min­den. Pedig — ha nem tévedünk — akik a hídon túl laknak épp úgy fizetnek adót, mint a hídon inneni boldog és boldogtalan háztulajdonosok. Már régen tör­tént, hogy egy deputáció járt a polgármesternél a bidontuli ház- tulajdonosok nevében és azt kér­ték, hogy csináltasson a város gyalogjárót, aszfaltot. A költsé­get ők fizetik. Tehát pénzt nem kértek, csak jogot. Nagyon téved, aki azt hi­szi, hogy a város vezetősége megengedte a hidontu’úaknak, hogy a saját költségükön szá­raz gyalogjárót épitseoek.Hogy az aszfa! itársasággal leszerződjenek. Az egész deputációzásnak csak az az eredménye lett, hogy a polgármester királyi tanácsosi mosolygással és királyi tanácsosi kézfogással elbocsátotta a kül­döttséget. Nem mondván, de m gis tevén, hogy: nesze semmi, fogd meg jól, hunyd be szemed nézd meg jól. Már pedig — ha nem té­vedünk — a bidon túl szintén emberek laknak, akiknek joguk van ahoz, bogy milyen halállal haljanak meg. S hogy a sárten­gerben nem akarnak megfutni, az az emberi joguk, amit a pol­gármester annál inkább is köte­les respáktálni, mert a saját költ­ségükön akarnak élve maradni. Most egy újabb deputáció készül a polgármesterhez. Újból akarják megkérni, hogy engedné meg u város vezetősége, hogy a saját költségükön csináljanak jár­dát, bogy a saját költségükön mentsék meg életüket és vagyo­nukat. Hisszük, hogy a polgár- mester ezt mégis engedi nekik. ISTVÁN ■ legolcsóbb bevásárlási forrás játék, diszmü, por cellád áruk­ban, edényekben s minden el­képzelhető ajándéktárgyakban. Tőzsde. Gabonaü^lei. •k» ü­Jelesi ssámunk. 8 oldal terjed

Next

/
Thumbnails
Contents