Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-04 / 148. szám
(1912. julius 4) 148. szám. SZAMOS 3. oldal. Baumanné persze megtagadta fia kérését és kereken kijelentette, hogy nem ad egy fillért sem. Borzasztó dühös lett erre a berúgott ember, kiment az udvarra, de rövid idő múlva visszatért. A kezében egy hatalmas baltát tartott. Egyenesen az anyjának ment és ezzel a kiáltással : — Ha nem adsz pénzt, dögölj meg — kétszer teljes erejéből az asszony fejére sújtott. Baumanné eszméletlenül rogyott össze. Állapota életveszélyes. Megszaporodtunk Egy szatmári uj költő Minden városnak meg vannak a maga külön költői iparigazolvánnyal ellátott poétái, akik rendületlen ambícióval hozzászólnak minden aktuális eseményhez és csengő-bongó, csetlő-botlórimekben zengik el panaszukat, bánatukat, keservüket és sérelmüket. Igaz, hogy a vers egy cseppet sem fonetikus, alliterációk sincsenek benne, de legalább minden humor nélkül való. Szatmárnak is van egy saját házi, helyesebben városi költője, aki ragyogó gondolatait papirosra vetette Az általános választójogra teszi meg észrevételeit „városunk szülötte“, akit egyébként Nyitrai Kovács Józsefnek hívnak, szobafestő és akinek alkalmasint Szatmár hálás közönsége nemsokára szobrot fog emelni. íme a klasszikus mü: Boldogság és boldogtalanság. Nyitrai Kovács József Szatmár városában, lakik Németiben a Matócsa házában. Tekintettel arra, hogy ő ottan lakik, hogy ha ő ihatnék sohasem szomjuzik akár merre menjen Szatmár városában, mindenütt ihatik akármelyik korcsmába. Mert azért hogy ha Nyitrainak nincsen pénze, de azért mindenütt van egy kis embersége. Adnak hitelbe is, adnak a bajuszra, szegény Nyitrainak elég nagy a baja. Mert sokszor az összeget nem tudja fizetni, szegény Nyitrai, szokták sértegetni. De Nyitrai ezt nem igen bánja, nem sokat ád a mende-mondára. Mert Nyitrai most azt akarja, hogy az őszinte nép egymást nebántsa. Az általános szavazati jogról beszélek, pedig tudom evvel célt nem érek. Sajnos mert én szegény ember vagyok, az ilyen ügyekbe bele se szólhatok Kedves barátaim önöket fölkérem, hallgassák meg az ón elmondott beszédem. Itt van az Írásban ami meg vau irva, Nyitrainak erre elég nagy a gondja. Mert ő nem kívánja a szavazati jogot, mert ő magában is igen általános. Igen okos ember az a Tisza Pista, hogy a jogot minden szamárnak meg nem adja. Nekem sincsen szavazati jogom, de nem is kérem és nem is akarom. Mert ha minden szamárnak szavazata volna, akkor Tisza István ember nem volna. Irta; Nyitrai Kovács József szoba festő. Azután mondja még valaki, hogy Szatmár nem adott a világnak halhatatlan fiakat. Ki merné ezt állítani? Halálos építkezés Csegöldön. — Saját tudósítónktól — Szatmár, julius 3. Szűkszavú, szomorú hirt hozó távirat érkezett ma reggel a szatmári királyi ügyészséghez. Néhány sorban csak az volt benne elmondva, hogy Csegöld községben egy épülő háznak a fala bedőlt és két embert maga alá temetett. Maga az építtető, aki a munka ellenőrzésére ment ki az épülethez, nyomban meghalt, mig a másik ember, aki az épülő háznál, mint munkás volt alkalmazva, életveszélyesen megsérült. Olyannyira, hogy az orvosok véleménye szerint aligha éri meg a másnapot. Az ügyészség a táviratot azonnal továbbította Morvay Károly vizsgálóbírónak, aki még a délelőtt folyamán kiszállott Cse- göldre, hogy a vizsgálatot megejtse. A halálos szerencsétlenségről a következő részleteket tudtuk meg. Lengyel Illés vagyonos gazdálkodó a múlt hónap elején megbízott egy ottani építőmestert, hogy az egyik üres telkén építsen neki egy földszintes házat. Hamarosan elkészültek a tervek és junius hó 10 én hozzáfogtak az építkezéshez. Gyorsan haladtak előre a munkálatok és ugv szólt a megállapodásuk, hogy julius végén a ház már tető alatt is lesz Lengyel szokása szerint mindennap kiment az épülethez, hogy megnézze, menynyire tartanak már az építkezéssel. így volt ez ma reggel is. Hot órakor ért az épülő házhoz és beszédbe elegyedett az egyik munkással, Lengyel Mihálylyal. Körüljárták az egyik épületet és a ház egyik oldalánál megállották. Ebben a pillanatban a fal óriási robajjal beomlott és a két embert maga alá temette. A többi ott dolgozó munkás azonnal segítségére sietett a kát szerencsétlennek és lázas gyorsasággal kezdték a romokat eltakarítani. De már késő volt, mert Lengyel Illésnek már csak a holttestét húzhatták ki a romok alól. Lengyel Mihály életveszélyes sérüléseket szenvedett és őletbenma- radásához semmi remény sincs. A vizsgálat folyik. Amíg a férj Szatmáron járt. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 3. Kemény Ignác rendőrkapitány két ha- lálraszánt szerelmes öngyilkosságát akadályozta meg tegnap a nagyváradi pályaudvaron. A kissé bonyodalmas ügy részleteiről a következő tudósítás érkezett: K J. postatiszt, aki nemrégen a nagyváradi postánál volt alkalmazva és jelenleg Nyíregyházán tartózkodik, szerelmes lett az egyik nagyváradi távirda-szerelőnek, B. J.- nek fiatal, feltűnő szépségű feleségébe. Mig Nagyváradon élt a postatiszt, semmi sem zavarta boldogságukat. Naponta találkoztak s már-már feltűnő kezdett lenni a postatiszt és a szerelő feleségének folytonos e^yüttlóte. Nemrégiben a postatisztet áthelyezték Nagyváradról Nyíregyházára. Vasárnaponként azonban átrándult Nagyváradra s meglátogatta szerelmesét. Az asszony végre is halálosan beleszeretett a postatisztbe s mialatt férje Szatmáron szerelési munkálatokat végzett, átszökött a postatiszthez Nyíregyházára. Az óvatos postatiszt azonban szépen visszahozta az asszonykát Nagyváradra s a férj nem is tudott meg a dologból semmit. A szerelmes asszony nagyon rosszul érezhette magát K. J. nőikül s pár nappal ezelőtt egy áradozó hangú szerelmes levelet irt neki. Ugyanekkor a férjének is irt Szatmárra egy másik levelet. Bizonyára a levélírás izgalmai s bűnös viszonyának tudata annyira megzavarták, hogy a két levelet összecserélte. A postatiszt, mikor megkapta a férjnek irt levelet, az első pillanatban tisztában vo!t a tragikus tévedéssel és azonnal táviratozott az asszonynak, hogy délután érkezik, várja őt az állomásnál. Előbb egy jó barátjának azonban elbeszélte, hogy egy asszony becsülete forog kockán most ő miatta s mivel más utat nem talál a megoldásra, rábeszéli az asszonyt, hogy együtt haljanak meg. A jószivü barát azonnal értesítette a nagyváradi rendőrséget és Kemény kapitány a pályaudvaron már várta az érkező postatisztet. Ott volt a szerelmes asszony is és nem is gondolt arra, hogy K. J. t nemcsak ő, de a rendőrségié várja. Mikor a vonat berobogott, a postatiszt egyenesen az asszonyhoz rohant. Ebben a pilla' natban lépett melléjük Kemény kapitány és minden feltűnés nélkül be vitte őket a rendőrségre. A kapitányságon előadta a fiatalember, hogy minden esetre végrenaj* íották volna a közös öngyilkosságot, ha a rendőrség meg nem akadályozza őket sötét tervükben Megmotozása alkalmával megtalálták nála a revolvert is. Szatmárra szökött egy urileány. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 3. A szomszédos Fehérgyarmatnak nagy szenzációja van. Kis helyen ritkán történik olyas valami, ami izgatná az emberek fantáziáját és alkalmas volna arra, hogy napokon keresztül beszéljenek ró:a, hogy kombináljanak, találgassanak, hogy vájjon mi le hetett a megtörtént esemény igazi oka. így hát nem csoda, ha most Fehérgyarmaton zsurokon, kazsurokban, privát házakban egyébről sem beszélnek, mint egy ottani urileánynak a váratlan szökéséről. Természetes, hogy ilyenkor mego!dód- nak a nyelvek és mindenki tud valami újat, izgatót és pikánsát annak a leánynak az életéből, aki amig közöttük és velük élt a legnagyobb tiszteletnek, szeretetnek és hódolatnak örvendett. Most még az utcasarki hordár is, ha megáll néhány szóra a sétáló dadával, igy kezdi beszédét, hogy: — Tudtam én ezt. Mindig mondtam, hogy a kisasszony amolyan nő. És persze, kigvót-békát hánynak rá, gúnyosan lemosolyogja még a legutolsó szitakötő inas is, A hisztérikus leány pedig, aki itt rejtőzködik valahol Szatmáron, nem védekezhetik a borzalmas .vádak ellen. Megszökött hazulról, mert bizonyára oka volt reá. Ezzel korántsem azt akarjuk mondani, hogy helyesen cselekedett, hogy jól tette. Sőt ellenkezőleg. Csak elítélni való az a tette, de ami nem jelenti még azt, hogy letért a tisztesség útjáról, hogy azután csak Modern ruhafestés TJT A 4 TI A T Modern és tartós bármily divatszinre. 1 AJ jl AJLj plissézés és gou?Íérozás. Főtiilet: Szatmár, Kossuth £-u. 10- felvételi üzlet: Kazinczy-17. (jtííila-u. 2. ^lag^árolp : Széchen^i-u- 34- Alapittatott 1886.
