Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-27 / 168. szám

1912. julius 27.) 168. szám. SZAMOS Természetesen hatalmas tömeg verő­dött össze, mely lépten nyomon követte. Valóságos népgyülősnek, vagy tüntető fel­vonulásnak látszott. Az öreget tényleg megszurla a fia. Mikor nagyon heves és izgatottá vált a szóharc, még ie is csavargózta a fiát. A sértésre Keresztes István bicskát rántott és szemöldökön szúrta az apját, aki erre az utcára menekült. A szabadhegyi rendőrségnek teljes eréllyei közbe kellett lépni, hogy a véres arcú Keresztes nyomán összesereglett tö­meget szétoszlassa. Tessék okulni. Celldömölkről Írják, hogy furcsa eset történt meg Erdélyi Ferenc kemenesmi- háiyfalvi gazdálkodóval, ki tizennégy esz­tendővel ezelőtt többek között egy négy- százötven korona értékű földet is örökölt elhalt anyjától. A csekély értékű föld va­lamikor úrbéri birtok cimea a község tulaj­dona volt, de Erdélyi Ferenc édesanyja, özvegy Erdélyi Ferencnó örökbe kapta a községtől kárpótlásul, amiért az özvegy kutján volt a falu marha-itatója. A birtokot át is Írták az özvegy ne­vére, mégis az asszony halála után harminc öt parasztgazda jogot formált rá és az öröklő fiút perrel támadták meg. Tizennégy évvel ezelőtt 1898-ban indult meg a per s azóta ma sem végződött be az ügyvédek örömére, Erdélyi Ferenc kárára s a falu mulatságára. Egy évtizeden keresztül minden esz­tendőben a legnevetségesebb változatokon megy keresztül a peres rész s ez legjobban jellemzi az igazságszolgáltatást. Az egyik bíróság Erdélyi Ferencnek ítéli a földet, mire a gazda tavasszal szépen be is vete- ményezi. A megfellebbezett bíróság közben megsemmisíti az ítéletet és a harmincöt parasztgazdának ád igazat, mire azok az ítélet birtokában nyugodt lelkiismerettel le is aratják Erdélyi Ferenc termését . . . Ősszel a per ismét megindul, hogy tavasz- szal megismétlődjék a komikus eset. így tart ez már tizennégy esztendő óta, mely idő alatt a szerencsétlen Erdélyi Eerencet teljesen kiforgatták a vagyonából. A magyar ember makacsul ragaszko­dik az igazsághoz. így történt Erdélyi Fe­renccel is. Nem sajnált költséget, csak hogy igazát kimutassa. A tizennégy év alatt tizenhét ügyvédje volt a viharedzett pernek, nem is számítva bele a felperes község két ügyvédjét, Most végérvényesen döntött a celldömölki járásbíróság, még pe­dig a község javára, amennyiben Nagy An tál közjegyző, Kovács János padár, Szabó Lajos, Pál János és Stetíka Péter mérnök megesbüdtek Erdélyi Ferenc kárára. Az ítélet következtében — az aratni készülő Erdélyi Ferencet — a község harhatal ómmal eltávolíttatta s most a község aratja le a szegény gazda termését. Erdélyi Ferenc vagyonát megette a per. Összesen nyolcezer koronát adott ki ügyvédi költségekre, a négyszázötven ko róna értékű földért, — nem is számítva a mások learatta vetést és egyébb költsé­geket. — A szerencsétlen kifosztott embert teljesen tönkretette a tizennégy évig húzódó vidéki igazságszolgáltatás és az ügyvédek sok költsége. Vagyona elúszott és most családjával együtt a legnagyobb nyomornak néz elébe, de mégsem hagyja annyiban a dolgot. Állítólag bizonyítékai vannak arra nézve, hogy Nagy Antal, Kovács János, Szabó Lajos, Pál János és Stettka Péter hamisan esküdtek meg ellene é3 most fel­jelentést tesz a celldömölki járásbíróságnál s egyúttal kéri perének újra felvételét . . . A tizennégy évig húzódó per tehát is­mét megújul s hogy mikor lesz vége, azt a jó Isten tudja, de annyi bizonyos, hogy ilyesmi is csak nálunk történhetik meg. Élelmiiiz sorások és előVásárlók. — Saját tudósítónktól — Szatmár, julius 26. A nyári időszakban, mikor elérkezik a főzelék-, gyümölcs- és baromfifogyasztás szezonja, évente észleljük azt a szomorú tapasztalatot, hogy Szatmár piaoa nem ké­pes a várost kellően ellátni a szükséges termékekkel, noha innen viszik a gyümöl­csöt Budapestre s a külföldre. Evről-óvre mindjobban érezhetővé válik az a szinte hihetetlenül hangzó igazság, hogy az ólelmi- szeruzsora terhe alatt görnyedő fővárosban olcsóbb és jobb élelmicikkek kaphatók, mint nálunk. A főváros élelmiszer szükségletét kedvező forgalmi viszonyok, nagy szállítási díjkedvezmények teszik olcsóbbá, a szabolcsi termelő is Budapestre szállítja fel termelé­sének javát, azonfelül a kormány kiviteli prémiumokkal fokozza az élelmiszerkivitelt is, a főváros és külföld tehát csaknem min­den élelmieikket elvon a vidéki városok elől és mi azt kapjuk asztalunkra, ami ma­rad, ha ugyan marad valami egyáltalában. Az olyan esztendőkben, mint például az idei is, melyekben silány a gyümölcs és a főzelék-termés, elsősorban a vidéki nagy­városok érzik ez élelmiszer-ínséget. Ezen a bajon feltétlenül segíteni keli. A segítség nem képzelhető el máskép, mint a termelés felkarolásával és egy megfelelő élelmiszer­termelő osztály nevelésével. Ami magát Szatmár városát illeti, elsősorban az volna a feladata, hogy városi bérföldeit lehetőleg konyhavetemónyek ter­melésére adja bérbe. Másodsorban gondos­kodnia kellene az élelmiszertermelés nép­szerűsítéséről és az arra vállalkozni akarók kellő kiképzéséről. Meg kellene már most tenni az élelmiszertermelés elősegítésére al­kalmas lépéseket. Öntöző-csatornákat kell létesíteni, ezek elengedhetetlen segítő esz­közei a konyhakertészeínek. Az államnak pedig a kivitel istápolása helyett oda kel­lene hatnia, hogy elsősorban a belföldi fo­gyasztás elégittessók ki a hazai termésből, másrészt pedig megfelelő bevándorlási tör­vénnyel kellene gátat vetnie a külföldről beözönlő és itt meggazdagodva, újból kül­földre vonuló élelmiszertermelők bevándor­lásának. Amerika már rég gondoskodott e kérdések megoldásáról és Amerika nagy lett és hatalmas, mert ott a nép jóléte fontosabb minden politikai tülekedésnél. díTdenes^Íí^ IRODÁJÁT 1912 AUGUSZTUS l-TŐL A VÁROSI BÉRHÁZ B) ÉPÜLETE FÖLDSZINTJÉRE (KAPUBEJÁRAT HUNGÁRIÁ­VAL SZEMBEN) HELYEZI ÁT. :: K3nyV|otő :: pcSI-fór 3. törlesztSses kölcsönt szatmári telkekre és külső­ségekre azonnal folyósittat POSZVÉK NÁNDOR g az d . szakiro­dája Atti1 a-utca Berecz-ház . Uj o cső koroson forrás! Értesítem a t. közönséget, hogy 35 év óta fennálló liszt, konyha- és marhasó, valamint uj zsák- és kazalponyva-kölcsönző üzletemet a csizmadia-szín alól a Plébánia-épület, 5_zentpétery és Hartmann-féle üzletek szomszédságába áthelyes- tem, hol az összes cikkeimet az ismert eddigi leg­olcsóbb árakban fogom árusítani. — Magamat a to­vábbi nb. pártfogásukba ajánlva, maradok kiváló tisztelettel oooo MANDELBAUM SÁMUEL. 3. oldal. Aktuális strófák Egy általánosan ismert és mindenhol becsült urleány eltűnéséről beszélnek kőt nap óta városszerte. A szép, pirosarcu, kedves és intelligens kisasszonyról mindenki tudta, hogy rajongó, ábrándos lelkű, ide­ális gondolkodású teremtés, aki nagy tiszte­lője a poétáknak, falánk mohósággal ol vassa a világirodalom legjelesebb termékeit és ő maga is verseket, apró novellákat ir. Mint a bomba, úgy hatott a hir, hogy a „Porcellán nő“ — igy hívták bizalmas körben — eltűnt anélkül, hogy búcsút vett volna a családjától, a szüleitől, akik a ra­jongásig szerették egyetlen gyermeküket, aki most hűtlenül itt hagyta őket és el­ment, messzire, ki tudja hová, ki tudja merre ? Nem egyedül tűnt el, vele egyidejűleg távozott a városról egy halvány képű fiatal­ember, aki már régen udvarolt a leánynak. A férfi, a csupasz arcú, snájdig fiú vette rá a leányt, hogy szökjenek meg együtt, mert csak úgy egyesülhetnek egy nagy és hosz- szantartó szerelemben, ha ismeretlen helyre távoznak, ahol nem zavarja őket senki, ahol nincs mitől tartaniok és ahol szívvel, lélek­kel adhatják át egymást a huncut és pajkos Ámor istennek. És a naiv, tiszta leány hallgatott a csábos szavakra. Bolondos kis szive hevesen dobogott, amig lázas, álomnólkülí éjszaká­kon foglalkozott a gondolattal, hogy elmegy azzal, akit szeret, aki eljött, hogy fölajánlja neki mindazt, ami egy egészséges, erőtől duzzadó, fiatalembertől csak kitelik. Nagy lelki tortúrákon mehetett keresz­tül, amíg erre a lépésre határozta el ma­gát. Sokáig viaskodhatott benne a vágy ős az akarat, mig végre a szív szenvedélye legyőzte az ész higgadtságát és ment, ro­hant előre a kínos bizonytalanságba, a bizonytalan és kilátástalan jövőbe, ügylát­szik leszámolt a következményekkel, felrú­gott minden előítéletet és csak a szív, en­nek a veszedelmes valaminek a szavára hallgatott. Kiröppent a fehér leányszobából, meg­elégelte az ostoba, színes, hóűszta álmo­kat, a tilosról való ábrándozást, a sejtést és az izgató valóságra vágyott. És odadobta szűzies ártatlanságát, érintetlenségét, egyet­len kincsét, amelyért tizen, százan keltek volna vitézi tornára. A vételien útjába so­dorta azt a férfit, aki már régen fantom- szerüen lebegett előtte, akit megálmodott és — ment. A férfi, a durva, darabos férfi pedig kapott a zsákmányon és vitte drága prédá­ját ismeretlen helyre, oda, ahol idilli sze­relmüket nem zavarja semmi diszszonáns. És kitudja, a leány, a tüzes szemű, okos leány, aki ezer vággyal és örömmel követte szerelmesét, nem-a bánta már meg ezt az elhamarkodott lépését. Ki tudja, hogy néhány nap múlva nem-e kerüi haza, szegény, ő érette halálosan aggódó szülei­hez. Bizonyos, hogy nemsokára visszatér ős bűnbánóan fogja magát odadobni öreg édesanyja lábai elé bünbocsánatórt könyö­rögve. És a ráncos arcú öreg asszony sze­retettel fogja magához ölelni dédelgetett gyermekét, aki egy szerencsétlen pillanatban megfeledkezett magáról és vétkes könnyel­műséggel hagyta magat elcsábítani. Ha a társadalom nem fogja visszafo­gadni, ott lesz mindenkor az édes anya, akinek — miként Heine az istent jelle­mezte — az a hivatása, hogy megbocsás­son. — dór fy ji T „ ÍIDV A mérnöki irodája €JlLi\ v/ Bercsényi-u. 33. Sá8o két colos tölgy deszka beszerezhető Kósa B. és Fia fák ereskedőknél Szatmáron

Next

/
Thumbnails
Contents