Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-27 / 168. szám
1912. julius 27.) 168. szám. SZAMOS Természetesen hatalmas tömeg verődött össze, mely lépten nyomon követte. Valóságos népgyülősnek, vagy tüntető felvonulásnak látszott. Az öreget tényleg megszurla a fia. Mikor nagyon heves és izgatottá vált a szóharc, még ie is csavargózta a fiát. A sértésre Keresztes István bicskát rántott és szemöldökön szúrta az apját, aki erre az utcára menekült. A szabadhegyi rendőrségnek teljes eréllyei közbe kellett lépni, hogy a véres arcú Keresztes nyomán összesereglett tömeget szétoszlassa. Tessék okulni. Celldömölkről Írják, hogy furcsa eset történt meg Erdélyi Ferenc kemenesmi- háiyfalvi gazdálkodóval, ki tizennégy esztendővel ezelőtt többek között egy négy- százötven korona értékű földet is örökölt elhalt anyjától. A csekély értékű föld valamikor úrbéri birtok cimea a község tulajdona volt, de Erdélyi Ferenc édesanyja, özvegy Erdélyi Ferencnó örökbe kapta a községtől kárpótlásul, amiért az özvegy kutján volt a falu marha-itatója. A birtokot át is Írták az özvegy nevére, mégis az asszony halála után harminc öt parasztgazda jogot formált rá és az öröklő fiút perrel támadták meg. Tizennégy évvel ezelőtt 1898-ban indult meg a per s azóta ma sem végződött be az ügyvédek örömére, Erdélyi Ferenc kárára s a falu mulatságára. Egy évtizeden keresztül minden esztendőben a legnevetségesebb változatokon megy keresztül a peres rész s ez legjobban jellemzi az igazságszolgáltatást. Az egyik bíróság Erdélyi Ferencnek ítéli a földet, mire a gazda tavasszal szépen be is vete- ményezi. A megfellebbezett bíróság közben megsemmisíti az ítéletet és a harmincöt parasztgazdának ád igazat, mire azok az ítélet birtokában nyugodt lelkiismerettel le is aratják Erdélyi Ferenc termését . . . Ősszel a per ismét megindul, hogy tavasz- szal megismétlődjék a komikus eset. így tart ez már tizennégy esztendő óta, mely idő alatt a szerencsétlen Erdélyi Eerencet teljesen kiforgatták a vagyonából. A magyar ember makacsul ragaszkodik az igazsághoz. így történt Erdélyi Ferenccel is. Nem sajnált költséget, csak hogy igazát kimutassa. A tizennégy év alatt tizenhét ügyvédje volt a viharedzett pernek, nem is számítva bele a felperes község két ügyvédjét, Most végérvényesen döntött a celldömölki járásbíróság, még pedig a község javára, amennyiben Nagy An tál közjegyző, Kovács János padár, Szabó Lajos, Pál János és Stetíka Péter mérnök megesbüdtek Erdélyi Ferenc kárára. Az ítélet következtében — az aratni készülő Erdélyi Ferencet — a község harhatal ómmal eltávolíttatta s most a község aratja le a szegény gazda termését. Erdélyi Ferenc vagyonát megette a per. Összesen nyolcezer koronát adott ki ügyvédi költségekre, a négyszázötven ko róna értékű földért, — nem is számítva a mások learatta vetést és egyébb költségeket. — A szerencsétlen kifosztott embert teljesen tönkretette a tizennégy évig húzódó vidéki igazságszolgáltatás és az ügyvédek sok költsége. Vagyona elúszott és most családjával együtt a legnagyobb nyomornak néz elébe, de mégsem hagyja annyiban a dolgot. Állítólag bizonyítékai vannak arra nézve, hogy Nagy Antal, Kovács János, Szabó Lajos, Pál János és Stettka Péter hamisan esküdtek meg ellene é3 most feljelentést tesz a celldömölki járásbíróságnál s egyúttal kéri perének újra felvételét . . . A tizennégy évig húzódó per tehát ismét megújul s hogy mikor lesz vége, azt a jó Isten tudja, de annyi bizonyos, hogy ilyesmi is csak nálunk történhetik meg. Élelmiiiz sorások és előVásárlók. — Saját tudósítónktól — Szatmár, julius 26. A nyári időszakban, mikor elérkezik a főzelék-, gyümölcs- és baromfifogyasztás szezonja, évente észleljük azt a szomorú tapasztalatot, hogy Szatmár piaoa nem képes a várost kellően ellátni a szükséges termékekkel, noha innen viszik a gyümölcsöt Budapestre s a külföldre. Evről-óvre mindjobban érezhetővé válik az a szinte hihetetlenül hangzó igazság, hogy az ólelmi- szeruzsora terhe alatt görnyedő fővárosban olcsóbb és jobb élelmicikkek kaphatók, mint nálunk. A főváros élelmiszer szükségletét kedvező forgalmi viszonyok, nagy szállítási díjkedvezmények teszik olcsóbbá, a szabolcsi termelő is Budapestre szállítja fel termelésének javát, azonfelül a kormány kiviteli prémiumokkal fokozza az élelmiszerkivitelt is, a főváros és külföld tehát csaknem minden élelmieikket elvon a vidéki városok elől és mi azt kapjuk asztalunkra, ami marad, ha ugyan marad valami egyáltalában. Az olyan esztendőkben, mint például az idei is, melyekben silány a gyümölcs és a főzelék-termés, elsősorban a vidéki nagyvárosok érzik ez élelmiszer-ínséget. Ezen a bajon feltétlenül segíteni keli. A segítség nem képzelhető el máskép, mint a termelés felkarolásával és egy megfelelő élelmiszertermelő osztály nevelésével. Ami magát Szatmár városát illeti, elsősorban az volna a feladata, hogy városi bérföldeit lehetőleg konyhavetemónyek termelésére adja bérbe. Másodsorban gondoskodnia kellene az élelmiszertermelés népszerűsítéséről és az arra vállalkozni akarók kellő kiképzéséről. Meg kellene már most tenni az élelmiszertermelés elősegítésére alkalmas lépéseket. Öntöző-csatornákat kell létesíteni, ezek elengedhetetlen segítő eszközei a konyhakertészeínek. Az államnak pedig a kivitel istápolása helyett oda kellene hatnia, hogy elsősorban a belföldi fogyasztás elégittessók ki a hazai termésből, másrészt pedig megfelelő bevándorlási törvénnyel kellene gátat vetnie a külföldről beözönlő és itt meggazdagodva, újból külföldre vonuló élelmiszertermelők bevándorlásának. Amerika már rég gondoskodott e kérdések megoldásáról és Amerika nagy lett és hatalmas, mert ott a nép jóléte fontosabb minden politikai tülekedésnél. díTdenes^Íí^ IRODÁJÁT 1912 AUGUSZTUS l-TŐL A VÁROSI BÉRHÁZ B) ÉPÜLETE FÖLDSZINTJÉRE (KAPUBEJÁRAT HUNGÁRIÁVAL SZEMBEN) HELYEZI ÁT. :: K3nyV|otő :: pcSI-fór 3. törlesztSses kölcsönt szatmári telkekre és külsőségekre azonnal folyósittat POSZVÉK NÁNDOR g az d . szakirodája Atti1 a-utca Berecz-ház . Uj o cső koroson forrás! Értesítem a t. közönséget, hogy 35 év óta fennálló liszt, konyha- és marhasó, valamint uj zsák- és kazalponyva-kölcsönző üzletemet a csizmadia-szín alól a Plébánia-épület, 5_zentpétery és Hartmann-féle üzletek szomszédságába áthelyes- tem, hol az összes cikkeimet az ismert eddigi legolcsóbb árakban fogom árusítani. — Magamat a további nb. pártfogásukba ajánlva, maradok kiváló tisztelettel oooo MANDELBAUM SÁMUEL. 3. oldal. Aktuális strófák Egy általánosan ismert és mindenhol becsült urleány eltűnéséről beszélnek kőt nap óta városszerte. A szép, pirosarcu, kedves és intelligens kisasszonyról mindenki tudta, hogy rajongó, ábrándos lelkű, ideális gondolkodású teremtés, aki nagy tisztelője a poétáknak, falánk mohósággal ol vassa a világirodalom legjelesebb termékeit és ő maga is verseket, apró novellákat ir. Mint a bomba, úgy hatott a hir, hogy a „Porcellán nő“ — igy hívták bizalmas körben — eltűnt anélkül, hogy búcsút vett volna a családjától, a szüleitől, akik a rajongásig szerették egyetlen gyermeküket, aki most hűtlenül itt hagyta őket és elment, messzire, ki tudja hová, ki tudja merre ? Nem egyedül tűnt el, vele egyidejűleg távozott a városról egy halvány képű fiatalember, aki már régen udvarolt a leánynak. A férfi, a csupasz arcú, snájdig fiú vette rá a leányt, hogy szökjenek meg együtt, mert csak úgy egyesülhetnek egy nagy és hosz- szantartó szerelemben, ha ismeretlen helyre távoznak, ahol nem zavarja őket senki, ahol nincs mitől tartaniok és ahol szívvel, lélekkel adhatják át egymást a huncut és pajkos Ámor istennek. És a naiv, tiszta leány hallgatott a csábos szavakra. Bolondos kis szive hevesen dobogott, amig lázas, álomnólkülí éjszakákon foglalkozott a gondolattal, hogy elmegy azzal, akit szeret, aki eljött, hogy fölajánlja neki mindazt, ami egy egészséges, erőtől duzzadó, fiatalembertől csak kitelik. Nagy lelki tortúrákon mehetett keresztül, amíg erre a lépésre határozta el magát. Sokáig viaskodhatott benne a vágy ős az akarat, mig végre a szív szenvedélye legyőzte az ész higgadtságát és ment, rohant előre a kínos bizonytalanságba, a bizonytalan és kilátástalan jövőbe, ügylátszik leszámolt a következményekkel, felrúgott minden előítéletet és csak a szív, ennek a veszedelmes valaminek a szavára hallgatott. Kiröppent a fehér leányszobából, megelégelte az ostoba, színes, hóűszta álmokat, a tilosról való ábrándozást, a sejtést és az izgató valóságra vágyott. És odadobta szűzies ártatlanságát, érintetlenségét, egyetlen kincsét, amelyért tizen, százan keltek volna vitézi tornára. A vételien útjába sodorta azt a férfit, aki már régen fantom- szerüen lebegett előtte, akit megálmodott és — ment. A férfi, a durva, darabos férfi pedig kapott a zsákmányon és vitte drága prédáját ismeretlen helyre, oda, ahol idilli szerelmüket nem zavarja semmi diszszonáns. És kitudja, a leány, a tüzes szemű, okos leány, aki ezer vággyal és örömmel követte szerelmesét, nem-a bánta már meg ezt az elhamarkodott lépését. Ki tudja, hogy néhány nap múlva nem-e kerüi haza, szegény, ő érette halálosan aggódó szüleihez. Bizonyos, hogy nemsokára visszatér ős bűnbánóan fogja magát odadobni öreg édesanyja lábai elé bünbocsánatórt könyörögve. És a ráncos arcú öreg asszony szeretettel fogja magához ölelni dédelgetett gyermekét, aki egy szerencsétlen pillanatban megfeledkezett magáról és vétkes könnyelműséggel hagyta magat elcsábítani. Ha a társadalom nem fogja visszafogadni, ott lesz mindenkor az édes anya, akinek — miként Heine az istent jellemezte — az a hivatása, hogy megbocsásson. — dór fy ji T „ ÍIDV A mérnöki irodája €JlLi\ v/ Bercsényi-u. 33. Sá8o két colos tölgy deszka beszerezhető Kósa B. és Fia fák ereskedőknél Szatmáron