Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-21 / 163. szám
4. oldal. SZAMOS (1912. julius 21.) 163. szám. Érdemes ezeket a nagyhangú mondásokat gombostühegyre tűzni. Igaz ugyan, hogy meggondolhatnék, vájjon kik mondják ezeket. Ha tudással, készültséggel és tekintéllyel rendelkező emberek szájából hallanánk ezt, talán még gondolkodóba eshetnénk, vájjon nincs-e igazuk ? De tudomásunk szerint a Galilei kör tagjai kivétel nélkül olyan fiatal főiskolai hallgatókból állnak, akiknek legnagyobb szükségük volna elsősorban is a tanulásra, az ismeretek elsajátítására, amellyel egyedül válthatnak jogot arra, hogy kritikát mondhassanak megismert igazságok fölött. ítéletet modani valakiről, vagy valamiről, hirdetni valamelyt tant, kétségtelenül szent joga van minden embernek. Csakhogy mit ér az, ha az az ember, vagy szervezet, aki valamit hirdet, abszo'ut tekintély nélküli Galilei, akinek a nevét a főiskolai ifjúságnak egy kicsiny feltűnni vágyó töredéke kisajátította, korának leg nagyobb csillagásza volt. Nagy tudásu, nagy készültségü ember, szent joga volt tehát hirdetni egy olyan igazságot, amiről meggyőződött és még sem hittek neki. — Csak a haladó idő adott igazat Galileinek. Annak a tudománynak a fejlődése aminek egyik legkiválóbb művelője volt, az döntötte el véglegesen, hogy mégis mozog a föld. Ha azonban egy csomó ifjonc kezdi hirdetni azt, hogy nincs szükség vallásra, nincs szükség történelemre, vájjon mi lehet ennek a következménye ? Az, hogy az éretlen ifjakat kinevetik. Hiszen ma még mindenki abban a meggyőződésben él, hogy ha történelem, vagy vallástan nélkül épitünk fel egy lelkivilágot, az valósággal olyan lesz, mint valami fundamentum nél küli ház. Az emberi léleknek nyugvó és kiinduló pontok kellenek. De vájjon van-e alkalmasabb kiindulópont a múlt ismereténél s van e jobb nyugvó pont, mint az erkölcs, az Istenben való hit. Hiszen még a legmegáulkodottabb Galileista is — különösen ha valamilyen szigorú tanár faggatja — felszokott a lelke mélyén sóhajtani: Uram Jézus csak most segíts. Hogy lehet tehát kólszinüsóg nélkül tagadásba venni a vallástan, a valiás s«ük sógessógót? Miért van szükség történe'emre ? Azért, mert a történelem példákat allit elénk. Modell nélkül a festő és a szobrás* sem tud alkotni, példák nélkül senki sem tudná az egyéniségét kifejleszteni, nem tudna magából embert formálni. Egyszóval a Galilei körnek minden állítása olyan, ami fölött ők maguk szoktak leginkább mosolyogni. Azonban könnyű rájönnünk ez állítások mozgató rugóira. Könnyen rájövünk arra, hogy miért van szükség az emberiség felfogásával homlok- egyenest ellenkező tanok hirdetésére. A gyenge értelmű emberek feltűnni akarása vigyorog elő a Galilei kör minden ténykedéséből. Alkotni nem tudnak, tehát rombolni akarnak, mert ez könnyebb. Mo dern Herostratesek akarnak lenni, arra számítva, hogy nevük igy is bekerül a történelembe. Dicsőségüket nem irigyeljük, azonban az érettségizett ifjakat óvjuk attól, hogy bevegyék a Galileisták maszlagját. DÉNES VIKTOfTüGYVED IRODÁJÁT 1912 AUGUSZTUS l-TŐL A VÁROSI BÉRHÁZ B) ÉPÜLETÉBE FÖLDSZINT (KAPUBEJÁRAT HUNGÁRIÁVAL SZEMBEN) HELYEZI ÁT. Festék- és kefeáíukban a legjobb beszerzési forrás ~0á)K03, Rákóczi-ttíca, a kir. törvényszékkel szembe. ___(•) A gyümölcsösök ellenségei. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 20. A mezőgazdasági érdi kék védelmére van egy csomó jó törvényünk, ámde sajnos, a legtöbb csak papiroson v n meg. A gyümölcsfák hernyózását a káros rovarok pusztítását szintén törvény rendeli el és még hozzá a közigazgatási hatóságok szigorúan kötelezvék arra, hogy e törvény végrehajtását kellő módon ellenőrizzék. Mondani is fölösleges, hogy éppen az ellenőrizés körül vannak a legnagyobb bajok. Még jó, ha akad egy-kát község, ahol dobszó mellett kihirdetik, hogy itt az ideje a hernyózásnak De már olyan főszolgabirő csak nagyon kevés akad, aki meggyőződést is szerezne, hogy járása területén valóban végrehajtották-e a dobszó utján kiadott parancsot. Egész vidékek gyümölcstermése megy igy tönkre. Rengeteg érték pusziul el, mert ha akad ugyanis egy egy községben olyan gazda, aki letisztogatja a gyümölcsfáit, voltaképen nem ér el vele semmit, mert hiszen a szomszéd indoiens g izdának a kertjéből újra csak átmásznak a hernyók és más egyéb pusztító rovarok és amit a májusi fagy, vagy a jégverés meghagyott a gyümölcsből, elpusztítja azt a hernyó. Pedig hát a gazdaközönsé^nek nagyon jól meg kellene gondolni a mostani viszonyok között, hogy az okszerű gjümö'csker- tószet mennyire meg3zaporitja a gazda jövedelmét. A gyümölcs egészséges és tápláló élelmiszer, a mai élelmiszer drágaság köze pette tehát nem kell attói félni, hogy a gyümölcsökre fordított faradság, a gyümölcsfák ápolása és gondozása nem fizeti ki magát, Jól teszik azonban a közigazgatási hatóságok is, akiknek a kötelességük a hernyóirtás ellenőrzése, ha már most bocsátanak ki szigorú reudeleteket, de egyúttal gondoskodnak özeknek a rendoloteknek a végrehajtásáról Í3. A mi felfogásunk szornt * közigazgatási hatóságoknak sokkal inkább hivatá-sa a földmivelőnép anyagi érdekeivel való törődés, mint bármi egyéb más. Azonban úgy látszik a közigazgatásnak ezer baja van és a koldussá szegényedett nép bajaival nem igen törődik. Beton-kot, szerezhetők be. hidcsövek, vályúk és víztartó medencék valódi jó minőségben Szatmáron csakis Kosa Bertalan és Fiánál Telefon szám 206. _______ o pa rókák, copfok, frizeíísk, loknik a legszebb kivi. leiben kaphatók FRIEDMANNNÉNÁL Deák-tér. Dr, Frieder féle ház. Aktuális strófák Azzal a jelmondattal kell kezdenem, amely az angol térdszaiagrsndnek a körirata — és amit III. Edvard király mondott annak a főúri társaságnak, amely diszkréten mosolygott, amikor a király mindenki szemeláttára lehajolt és fölemelte a padlóról barátnőjének, Gathariny Salisbury grófnőnek a harisnyakötőjét —, hogy : — Honny sóit qui mai y peose ! Azért volt muszáj ezt előre bocsájta nőm, hogy kellemetlen tévedések ne származzanak belőle. Mert nőkről lesz szó, szép, elegáns, finom hölgyekről, modernekről és ertmncipáltakról, olyanokról, akik ízléstelen i/Jóssel rohannak előre, lefelé az erkölcs utain, mind mélyebbre és mélyebbre. Végre is nem tartozik ránk a dolog, meg azután nem is gondolunk semmi rosszra, csak úgy, ötletszerűen kívánunk szólni néhány szót a nőkről, a mai nőkről, unisono. Nem az öltözködésükről, — erről már elmondotta véleményét a római pápa, már pedig mi nőm lehetünk pápábbak Őszont Bégénél, — hanem a hö gyek huncutkodásai ról. Arról a kedves pajkoskodásról, amely- lyel a nők a kiválasztott ideálnak kedveskednek. Érdekes és nagyszerű megfigyelői egy- egy ilyen idilli jelenetet. Mondjuk te, vagy ón kint ülünk a kávóhóz előtt és tőlünk nem messzire foglal helyet egy ur, szép, erős karcsú és atléta termetű. Hires Casa nova epgon, akinek minden ambíciója a hódításban kulminál. Nos, az az ur, aki nagyon imponál és akiért önagysága rajong, mint mondottam szintén a kávéhaz terraszán nj’aral fuval- m-s, szerelmes júliusi estén. A kezében újságot tart és szórakozottan, érdektelenül lapozgatja jobbra, balra. Unott és blazirt, fáradt és kimerült és nem érdekli semmi. Maga előtt tartja a firlspot, eltakarja vele az arcát, hogy ne vegyék észre folytonosan le le csukódó 'pilláit. Halálra unja magát és álmos. Fél óra óta áll előtte az asztalon a feketéje és ő csak most kérdi szürcsölgetni. Nyugtalan, ideges és nem vette előbb észre a pikkoló csészét. Ebben a pillanatban lejt el grandiózus bájjal, hóditó szépségének teljes tudatában önagysága. Szép, csodálatos és kívánatosabb, mint valaha. Könnyeden van öltözve, felső karja a könyökig szabad és fedetlen, a nyaka mélyen dekoletált. Észre veszi Blazirt urat és már messziről kiegyenesedik. Amint pedig közelebb ér, a coccotte- októl elesett arcmimikával int, mosolyog, kacsint és — boszankodva lejt tovább Blazirt ur nem vette észre. Az egész ká véház közönsége mind látta, mindenki bal kan, befelé elnevette magát, csak Blazirt ur ült szigorúan, mit sem sejtöen a helyén. Önagysága pedig nem vesztette el a kedvét és szívós kitartással rótta négy-öt- szőr oda meg vissza a kávéház előtti járdát. Öreg, ralfioátt demimondeok megiri gyelhetnék tőle ötlessegét, smelylyel végre sikerült Blazirt ur figyelmét felhívni. A bol dog kiválasztott férfiú pedig fizetett és rohant a sarokig, ahol önagysága már várta. És eltűntek az öreg este sötét leple alatt valamélyik mellék-utcába. Nem tudom merre mentek, senki sem látta őket, de azért: — Honny sóit qui mal y pense ! — dór 73fiV0Í0mf »Korona-bazár“üzletemet a Halmi-házból a Gindl ezukrászda kapuja alá a Deák-tér 5. számú házba helyeztem át, ahol az eddigi olcsó árak melletti — árusitok mindennemű —i üveg*, porcellán-, ját$K- is díszműárut.-----! Tisztelettel Kép kei etezés, épület ilve- « gezés feltűnő olcsó árban. SCHON M..
