Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-16 / 158. szám
(1912. Julius 16.) 158. szám. SZAMOS 3. oldal. nevét, állását (óimét) és szolgálati beosztását hozzám legkésőbb nyolc nap alatt ok- vetetlenül jelentse be. Végül felhívom a törvényhatóságot arra is, hogy az említett tisztviselők sorában a jövőben beálló mindennemű változást hozzám minden esetben és haladék nélkül bejelenteni ne mulassza. nsnBHBSEBSnBBBBHnBSHn 1 m Tolll*önny>ü l*alapol*, nyal** l*endő és fehérnemű a különlegességei* £ü Ragályinál. T anitógyülés Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 15. A szaímármegyei általános tanítóegyesület választmánya a tegmp értekezletet tartott Szatmáron Kótai Lajos elnöklete alatt. A gyűlésen jelen voltak a helybeli választmányi tagokon kívül a vidéki tanítók kiküldöttei is, névsz,erint Papp Sándor ig. tanító Kapnikbányáról ós Fábián István reí. tanító Szinérváraljáról. Az értekezlet megállapította a megyei tanitóegyesületi nagygyűlés helyét, idejét és tárgysorozatát. A nagygyűlést f. év október hó 4. napján Szatmár Németiben tartják meg. A programban örömmel latjuk a patronázs ügy felkarolását a tanítóság részéről. Székely A'pád indítványára elhatározta a választmány, hogy a megye területén levő összes állami iskolák — évi 4 korona tegságdijj-H — belépnek az Eötvös-lap pártoló tagjai sorába. A gyűlés további folyamán a „Tanügyi Értesítő“ cimü tanítói szaklap szerkesztőjévé Neubauer Elemér internátusi igazgatót választotta meg az értekezlet. Végezetül Németi Sándor az egyesület anyagi ügyeit, Vladár Ferenc a közelebbről Budapesten tartott VII. egyetemes gyűlés eseményeit ós határozatait ismertette. Öqggilkosság a Szatmári fiuíonggárban. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 15. Hatalmas dörrenés riasztotta fel ma reggel a szatmári butorgyártelep környékén lakókat. Egy magával és az egész világgal meghasonlott vén alkoholista szánta magát halálra egy önkívületi pillanatában. Kós Zsigmond a n8ve az öngyilkos jelöltnek, aki csekély 100 korona miatt akart megválni életétől. Kiküldött tudósitőnk jelentése szerint a véres eset előzményei a következők: Kós Zsigmond valamikor az államvasutaknál volt alkalmazásban raktárnoki minőségben. Valami okból elhagyta az állását ós már évek óta nyugdíjban él. Havi 90 korona nyugdijából azonban annál kevésbé tudott megélni, mert már régebb idő óta rabja az italnak. Rokonsága révén, nehogy teljesen el- zülljön, bekerült a szatmári bútorgyárba felvigyázónak, de semmi hasznát nem vehették, mert a pálinkáról nem tudott lemondani. M*gis megtűrték a gyárban, ahol úgyszólván kegyelemkenyéren ólt. Pár nappal ezelőtt azzal állított be egyik rokonához, hogy adjon neki 100 koronát, mert Budapestre akar menni. Ezt a kérését azonban megtagadta a rokona, mert tudta, hogy elíumpolta volna. Három nappal ezelőtt ismét alaposan leitta magát s egy revolvert magához véve azzal búcsúzott el a telep egyik őrétől, hogy többé nem látják egymást. Három nap múlva azonban ismét visz- szajölt. Ma reggel a vasárrapi ivás után kó tyagosan kiment a fatelepre és az udvaron egy farakás mellett fejbelőtta magát. A golyó azonban célt tévesztett. Nem halt meg. A mentők beszállították a kórházba. Állapota életveszedelcnes, de nincs kizárva, hogy életben marad. Véres árverés Szatmáron. — Saját tudósitónktól — Szatmár, július 15. Nagy szenzációja van az alsószamos- parti lakóknak. Egy brutális ember megtámadott egy városi végrehajtót, aki régi adótartozása miatt el akarta árverezni a már régebben lefoglalt bútorokat. Az eset részleteiről tudósítónk a következőket jelenti: Nagy nópesödület volt ma reggel 8 óra tájban az Alsószamospirt 11. számú háza előtt, melyben Csaba Gyula fodrász lakik. Ma reggel Mező Sándor azzal áhitott be Csabához, hogy 90 koronás adótartozását fizesse ki, m^rt ellen esetben kénytelen lesz a mai napra kitűzött árverést megtartani. Csaba eleinte tréfára vette a dolgot, de mikor látta, hogy a végrehajtó valóban hivatalos funkció miatt jelent meg nála, durva, sértő szavakkal ütlegelni kezdte Mezőt, aki természetesen védekezett a támadás ellen, miközben balkarját véresen megsebezte. Csaba amikor látta, hogy a végrehajtó menekül előle, utánna futott s még az utcán is ütlegelte és, szidalmazta. A megtámadt végrehajtó a csendőrségre ment s onnét kért és kapott segítséget. Csakhamar visza- tért Csaba lakására s egy oda rendelt szekérre felrakta a bútorokat. Mikor Csaba látta, hogy ennek most már fele sem tréfa, nagy dühösen kifizette tartozását s hogy egyet könnyítsen a lelkén, ismét durván sértegette a végrehajtót, aki azonban nem reagált a felbőszült ember piszkolódásaira, hanem a csendőrökkel elhagyta Csaba lakását Mező Sándor az ügyészségnél feljelentést tett Csaba ellen, kinek tette annál inkább is su iyosabb beszámítás alá tart izik, mert mint önálló iparosnak tudnia kellene s bizonnyal tudji is, hogy a végrehajtó nem élvezetből, nem jókedvéből, hanem keserves kenyérkeresetből árverezi a fizetni nem akaró adóA városi zeneiskola kanapé ügye. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 16. A városi zeneiskola átvétele körül mind nagyobb hullámgyürük képződnek csak azért, mert a zeneiskolai bizottság legutóbbi teljesen meddő ülésein a zeneiskola egy kanapé ügye bérűt homloktérbe, ahelyett hogy a bizottság hivatásának megfelelően a már átvett zeneiskola szervezeti szabályzatának megalapozásával töltötte volna bizonnyal drága idejét. Nem célunk ez alkalommal azokat a szépséghibákat lefesteni, melyekben a zeneiskolai bizottság ülás8 túlontúl bővelkedett. Célunk ez alkalommal rámutatni azokra a többé nem megbi álható veszedelmekre, melyek ennek a kanapé ügynek homloktérbe tolásával a városi zeneiskolára és igy a szatmári zenei életro már most rávetik árnyékukat. A zeneiskola legutóbbi ülésén a bizottság egyik nem éppen elfogulatlan tagja ki- jeteniést tett, hogy a város esetleg egy újabb zeneiskolát alapit. Igen ám, de mi lesz akkor azzal a zeneiskolával, amelyet most vett át a város. Mert, hogy a zeneiskolát átvette a város, azt a törvényhatósági bizottság ülésének határozata igazolja. Hogy ez a zeneikoia most teljesen, de teljesen rendezetlen, azt a zeneiskolai bizottság legutóbbi elég viharos ós még inkább zavaros ülése bizonyítja. Talán nem furcsa ezek után az a kérdésünk, hogy miképpen képzelhető el egy újabb iskola, mikor a régivel sem vagyunk még rendben. Nagyon biztos forrásból értesülünk róla, hogy egy Szatmáron létezett hegedüiskola tulajdonosa, akinek diszkrét eltávolításáért a dal és zene egyesület 2500 koronát áldozott, erősen és komolyan fáradozik azon hogy újból zeneiskolát nyisson. És ezt az ambícióját tisztán abból meríti, hogy a zeneiskola bizottsága kanapóproce- szusok fölött rágódva a közönségben azt a hitet kelti, hogy a- zeneiskolában a békés ós eredményes művészi munkálkodás helyett anarkia uralkodik. Pedig, hogy ez nem igaz, azt legjobban tudják a bizottsági tagok. Ellenben igaz az hogy ha a zeneiskola szervezeti szabályzatával idejekorán el nem készülnek, majd gomba mód teremnek magániskolák, melyek a dal és zeneegyesület évtizedes, lelkiismeretes fáradozásainak gyümölcsét, Szatmár város országhires zeneéletét tönkreteszi. Leszögezzük, hogy a zeneiskolai bizottság időelőtt foglalkozott az ügygyei. Arra való a város jogügyi bizottsága, hogy a városi tisztviselők létszámába átvett zenetanárok szerződéseit előzetes szóbeli tárgyalás és egyesség alapján át írja s csak mikor ez megvan foglalkozzék vele a zeneiskolai bizotság ős készítse ei konkrét javaslatát a közgyűlésnek. Ehelyett azonban afölött vitáztak, abban merült ki az egész munkájuk, hogy zenepedagógiában ma még analfabéta bi-
