Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-02 / 146. szám
\ J 9 \ \ 2. oldal. SZAMOS (1912. julius 2.) 146. szám. Fechtel János dr. kfr. katholikus gimnáziumi tanár 1859-1912. Három év éta szélhüdés fenyegette az ő tiszteletre kiválóan érdemes alakját s két napi váratlan küzdelem után az élők. sorá ból nagy fájdalmunkra junius 29-én váratlanul elragadta őt a kegyetlen halál. Öt vármegyében kevés ember él, aki nem ismerte volna a jóságos tanárt és tiszteletre méltó Írót, aki egyúttal Európának nyelveit jókora nagy részben beszélte. így bámulatos módon otthon volt a magyar, német, angol, francia, latin, olasz, orosz és szláv nyelvekben s nagy tudással ott és akkor beszélte ezeket, ahol ős amikor szüksége volt reájuk. Mindenféle bámulatot keltett hatalmas nyelvtudománya. Közel harminc éven körösztül oktatta nyelvben és történelemben a kis és nagy diákokat, akiket kiváló szeretettel és türelemmel tanított. A cimertannal ős oklevéltárral nagy buzgalom utján fog alkozott. Született Munkácson 'í| 1859-ben. A főgimnázium és a kispapi évek elvégzése után dr. Schlauch Lőrinc pü-pök pappá szentelte föl. 1885-ben a szalmád tanítóképző intézet tanára lett, majd 1886-ban hitszónok és tar ár a kir. kath. főgimnáziumban. Mesz- lényi Gyula püspök utóbb szentszéki ülnökké nevezte ki. A társadalmi, politikai, gazdasági és közéletben mindig élénk részt vett. Három Ízben tagja s most is az volt a városi köz gyűlésnek. 1904-ben Tisza István azon idei miniszterelnök országgyűlési képviselővé akarta megválasztatni, Nágrád-vármegyéber, Nagyszócsónyben jelöltük föl és léptette, de megválasztatása nem sikerült. Egyike volt Szatmáron az ezredévi jótékony asztaltársaság megalapitóinak, melynek utóbb elnöke, majd diszelnöke lett. A Kölcsey kör irodalmi társaság tit kára volt, mest pedig ügyvezető alelnöke. A dalegyesületnek ‘alelnöke; a zeneiskolának igazgató-tanácsosa; a jótékony nő- egyletnek főtitkára; a Széchenyi társulatnak titkára; húsz éven át tagja a városi tör vényhatósági közgyűlésnek. Európa nyelveinek bírásával az ebben fekvő országokat csaknem teljesen beutazta s nyelvismereteivel európai műveltségre tett szert. Számos hírlapi cikket irt különösen sok éven át a Szamosba; fordított egyházi irányú müveket; rósztvett Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiája szerkesztésében és írásában s a Kölcsey körnek kiadványéit is ő szerkesztette. Egyike volt a legkedveltebb és legtartalmasabb alkalmi s ünnepi szónokoknak. A beszédei nyomtatásba is megjelentek. A monográfiának előforduló müvei Szatmár Németi város leírása és a legújabb kor cimet viselik. Legutóbb a Leszámítoló bank alapításában részt vett s máig igazgatósági tagja is volt. A mesteri szónoknak legérdekesebb s legértékesebb eseménye a következő. Amint ismeretes, II. Rikóczy Ferenc fejedelem 28 éves korában, 1703. évi junius 16 án jött Lengyelországból Magyarországba s elős-zör Klinec nevű lengyel faluban állapodott meg, mely a két országot elválasztó Btczkid-hegyek aljában fekszik. Innen csak hamar Tiszabecsnél Montecuccoli császári tábornok német ezrede ellen erőszakolta ki a tiszai vármegyékbe az átkelést. Ezt emlékoszloppal a jól ismert történeti alapon a hivatott közönség Tisza- becsen, a templomnál örökítette meg, ellenben Szatmárvármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város a maga hatalmas emlékoszlopát Tiszaujlaknál a folyóparton állította fel. Az 1903-ban tartott nagy ünnepen, az ezrekre rugó közönség jelenlétében a város nevében csodálatos hatással, kiváló lelkesedéssel ős mélységes elragadással Fechtel egy óráig szónokolt. E beszédét szintén kiadta. Utolsó nyi'vános szereplése a szatmári békének a Ferency János által a báró Vócsey család telkén fölfedezett kötési helyén történt, melyen a város által készített emléktáblát a Kölcsey-kör nevében 1911-ben elhelyezni remek szónoklattal segített. Legutóbbi idejét a munkapártban töltötte el. A következő tanévben városunkból Budapestre készült felköltözni, ds ez a terve egyáltalán nem sikerült. Már a váratlanul megnyílt sírjában nyugszik ez a legmélyesebben szeretett hatunk, akinek fényes nevét, nagy tudását, ragyogó szónoklatait, elragadó müveit és bámulatos ismereteit hálás emlékezettel megőrizzük 1 Ferenczy János. * * A temetés. Dr. Fechtel János kir. kath. főgimn. tanárnak és ismert jeles írónak temetése julius 1-én délelőtt 10 órakor a kir. kath. íögymnásium udvaráról történt meg. A díszes koporsót, mely körül rokonai képviselték a családi gyászt, városi, iskolai intézeti, családi, köri és egyesületi 20 nsgv koszorú borította. A temetésen egyházi, világi, iskolai, tanári, tanítói, városi, híva talos és birtokos urak, továbbá kiváló hölgyközönség nagy számban vettek részt. A temetési szertartást dr. Boromisza Tibor püspök végezte, ki mellett Szabó István s Benkő József kanonokot, Hámon Róbert püspöki titkár, Bagossy Bertalan s Bakkay Kálmán tanárok segédkeztek. A temetést Rat- kovszky Pál főigazgató fejezte be, ki a temetőben megható beszédet mondott. A társadatom nagy halottját a szatmári dal- és zeneegyesület dalosai szomorú gyászdalaikkal kísérték utolsó utján. A főigazgató beszéde után dr. Fábián Lajos dalegyesületi titkár mondott buc,ut. Ennek végeztével a gyászoló nagyközönség bánatos emlékezettel oszlott szét az érdemes, kiváló halott friss Sírjától. Tolll*önnpü l*alapol*, npaV leendő és fehérnemű különlegességei* Ragályinál. p&?? 11KÜ& festőművész 0 grafikai kiállítása KUSZÁK AZApÁK HönyVIgwKetUsíben. A szatmári munkásMzíosiíó pénztár közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 1. A kerületi munkásbiztositó pénztár a múlt hó 30 án tartotta rendes évi közgyűlését, melyen 17 munkaadó és 47 alkalma zott volt jelen, mely féligaz bizonyítékát képezte azon történeti igazság igazolásának, hogy hasonló okok hasonló okozatot szülnek, hogy a visszavonás és a személyi érdekek által uralt ténykedésekkel a közérdeket előnyösen szolgálni nem lehet. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésének felolvasása és a számadások ismertetése után elhangzott felszólalások tar.ama csak csekély töredékében vonatkoztak a közgyűlés tárgy- sorozatának pontjaira, e helyett inkább az igazgatóság hatáskörébe tartozó orvo-i és tisztviselői adminisztratív személyi kérdésekké foglalkoztak. És midőn az igazgatóság és tisztviselőknek egy évi lelket és testet emésztő munkálkodása anyagának tudomásul vételére s elfogadására került volna a sor, következett a legsajnálatosabb része az ülésnek, midőn az évi jelentés, zárszámadás és felmentvény megadása iránt föltett elnöki kérdésre szótöbbséggel tagadólag határoztak, mire a helyettes elnök tisztségéről lemondva, az ülést berekesztette, A megtörténtek természetes következménye az volna, hogy ezek után az igazgatóság, felügyelő-bizottság és tisztviselői kar helyét azonnal hagyja el, ha e tagadó határozat kiindulási pontjának és keletkezesének erkölcsi lehetetlenségével tisztában nem lenne, a mely javaslat kezdeményezése és eredeti értelmi szerzője éppen azon igazgatósági tag volt, aki a zárszámadást letárgyaló ülés jegyzőkönyvét hitelesítette s magát a zárszámadást is aláírta. Ha a munkásság ilyen megbízottat küld az igazgatóságba s hagyja magát általa irá- nyittatni egy közgyűlésen, akkor nem lehet csodálkozni «.zon, hogy a munkásbiztositás intézményének természetes fejlődése megbénul. A közgyűlésen már egy héttel előzőleg előteremtett ez irányú hangulatot fokozta még azon körülmény, hogy egyik kiküldött 10 korona különbözetig előálló nyomdahibát fedezett fel a számadásban, amely természetesen hang alapját nem képezheti a számadás visszavetésének. A hadtestparancsnok és az alezredes leánya — Kiküldött tudósítónktól — Munkács, julius 1. A munkácsi kinos incidensnek igen kényes hátiere van. Egy évvel ezelőtt Munkácsra került egy főhadnagy, akinek parancsa volt: melyik városban meddig tartózkodjon. Munkácsra érkezése napján sétálni indult a városba. Az egyik utcában két leánnyal tahikozott, akik nagyon feltü nőén viselték magukat. Odament hozzájuk, a nagyobbik leánynak megcsipkedte az ar cát : — Mit csinál, kicsike, nem jönne velem sétálni ? Mac. Corniek-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépoUjok Ós más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- ===== házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. ■*■ -----Gal lérok gőzmosása = AJ A J „T P ID P)_\ I. Kézimunkák, glacé kezluük tükörfénynyel hófehérre 11M J iM-dEiK l SALE Syár főüzlet: Szatmár, Kossuílj ß.*u. 10- felvételi üzlet: Kazincz'p-u. 17-, (üítila*u. 2. Nag^árolj?: Széclienj?i*u. 34- ftlapiítatoít 188G-
