Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)

1912-06-08 / 127. szám

2. oldal. SZAMOS (1912. junius 8.) 127. szám. Házra, a nemzetre és a királyra. Hát ez a méd, amivel Tisza István gróf ezt a törekvést meghiúsította, világért sem diktatúra, hanem ellenkezőleg az egy álló esztendeig tartott Justh-diktatura megszüntetése. És zsarnokságot is csak a Justh- párt gyakorolt, mikor még miniszterek is csak e párt engedélyével juthattak szóhoz a Házban. És az alkotmányt is ez a párt tiporta lábbal, midőn feltar­tóztatta érvényesülésében a többségi el­vet. Es egészen nyilvánvaló, hogy siral­masan oktalan szereplésükkel a zendülö ellenzéki képviselők okoztak botrányt és hogy ennélfogva őket terheli a felelős ség azért a kárért, amit a legutóbbi események okoztak. A HüLYZET (—y —r) Nagyon tévedtek a mü- mártirok, amikor azt hitték, hogy egy vá­sott iskolagyereket is megszégyenítő visel­kedésükkel még továbbra is megállíthatják a parlamenti munka szekerét. Nagyon tévedtek. Még a mai megdöbbentő merénylet sem vált be. Legfeljebb azt érték el vele, hogy a magyar parlamentnek világhíres, magas színvonalát még mélyebbre sülyesz- tették. A politikai helyzetben azonban egy csöppet sem változtattak. Ellenben elérték azt, hogy a nemzeti munkapárt kitartását és lelkesedését még inkább fokozták, amihez természetesen leg­először és leginkább Tisza I tván grófnak nagy egyéniségét olyan jellemzően kidom­borító szilárdsága és lelki ereje is hozzá­járult. a pribékek, akkor talán halasszuk el a for radalmat. Később azonban elhatározták, hogy még sem halasztják el. Polónyi Géza rá­borult Justhra: — Engedd, hogy én haljak meg először ! — Ahogy parancsolod. Én, én, óh székely véreim 1 — hebegett Polónyi Géza felé fordulva Sümegi Vilmos. — Kérlek, ha úgy tetszik . . . Sümegi ezután Beck Lajost kérte, hogy haljon meg ő elsőnek a hazáért, Beck La­jos ellenben Kun Bélára hárította ezt a fel ada'ot. Legvégül mindegyik vértanú abban állapodott meg, hogy inkább a másik haljon meg a hazáért. Ekkor már benn voltak a rendőrök. Pavlik rendőrtanácsos udvariasan szalutálva közeledett a vértanú urakhoz. — ügy látszik ez csak viccel 1 — állapították meg a nemzet vértanúi és nyomban elkezdték a legénykedést: — Egy lapodtat se mozdulunk innen 1 — Meghalunk a hazáért 1 — Nem engedünk az erőszaknak I Most kezdődik Károlyi Mihály gróf szerepe. Most ugrik fel a husdrágiló gróf. Most toporzékol a szegénység vámszedője. Az álválasztójogos Károlyi Mihály gróf. — Nem tűrhetem, nem tűrhetem, nem engedek, nem engedek! Természetes, hogy nem engedett a méltóságos ur. Nem nyúlt hozzá senki, tehát nem engedett. Mihelyt azonban hozzá­nyúlt egy parányi rendőr, a méltóságos ur olyan szépen, olyan elegánsan hagyta el a Aki a mai ülésen közvetlenül látta az elnöknek és a többségnek még a rettenetes percekben is tanúsított lelkiere jót, annak megdönthetien meggyőződésévé vált, hogy ez az elnök és ez a párt a parlament te­kintélyét nemcsak a vásári sipokkai, fütyö- lőkkel és szarvasmarha-kolompokkal, ha­nem revolveres merényietekkel szemben is megvédelmezi. A kőpviselőház tárgyalásai haladnak tovább a maguk utján. Az ország már ed­dig is meggyőződést szerezhet róla, hogy mióta a képviselőház visszanyerte munka- képességét, a nemzeti munkapárt ez alatt a nehány nap alatt többet dolgozott, mint a legutóbbi egész éven át. Országgyűlés. — Saját tudósitónktól. — Budapest, junius 7. Az összes ellenzéki képviselők 10 óra­kor akadálytalanul bevonultak az üléste­rembe, de tiz perc múlva Pavük rendőr­felügyelő vezetésével bevonult 150 rendőr s kivezette mindazokat a képviselőket, akik házi atározattal t i vannak zárva. Fél 11 órakor Tisza István gróf el­nök felment az elnöki emelvényre, de eb ben a pillanatban az egész baloldalon olyan tomboló vihar tört ki, hogy az ülést meg so nyithatta. Tiz percig tartott ez a zaj, amikor az elnök elhagyta ez üléstermet. Néhány perc múlva újra bevonultak a rend­őrök s Pavlik felügyelő felszólította a kizárt huszonkét képviselőt, hogy elnöki rendeletre távozzanak a teremből. — Csak az erőszaknak engedünk, hangzottak a felkiáltások, de a következő pillanatban Apponyi Albert gróf vezeté­termet, mintha bálba készült volna . . . A vértanuk természetesen szintén nem engedtek. Justh Gyulát száz rendőr se tudta volna eitávolitani. Kettő azonban eltávolította. Jusht Jánossal már nehezebben ment a dolog. Ö rá csak egyszerűen rá kellett szólni. Ha kituszkolják, bizonyisten nem megy. A vértanuk ezalatt nagyszerű mondá sokról gondoskodtak. Ábrahám Dezső például ilyen módon engedett a rendőröknek. — A haza mindenekelőtt ! — Én pedig inkább meghalok, de nem megyek ki! ordította Sümegi Vilmos. (Az­után inkább kiment, semhogy meghaljon.) Csupa ilyen drámai jelenet. Ott hur­colják a pribékek Batthyány Pál grófot! Ott viszik Lovászy Mártont 1 (Csoda, hogy mind a kettő olyan szép n megy — a sa­ját lábán.) Ezután egymást érik a diáméi jelene tek. Eitner Zsigmondról és Polónyi Dezső­ről mindenki tudja, hogy életük árán sem engednek. Most már egészen bizonyos, hogy itt vér fog fo yni. Polónyi Dezsőhöz p éldául odalép Pavlik : — Kérem alássa n képviselő, szabad kérnem. — Az istennek se I — pattog Polónyi. És valóban csak két másodperc múlva hagyja magát kivezetni. Eitner Zsigmond ellenben tüzes vérü legény ; ö el van szánva a legrosszabra is. Szépen, kényelmesen sétál ki a rendőrök előtt. sével tüntetőén kivonult az egész ellenzék. Mikor a terem egészen kiüresedett, betódultak a munkapárti képviselők s Tisza István gróf elnök megnyitván az ülést, be­jelentette, hogy a Ház ismét sajnálatos ese­ményeknek volt szemtanúja . . . Ebben a pillanatban történt Kovács Gyula rémtette s mikor az izgalom vala­mennyire lecsendesedett, Elnök igy folytatta: Egy őrült rém­tette történt itt, amelyért önmaga Ítélkezett, amikor kivonta magát a büntető igazság szolgáltatás alól, a Háznak azzal a részvét­tel kell napirendre térni az eset felett, amellyel egy őrült rémtettét fogadni kell. Elnök ezután megindokolta a házsza­bályok kezelése tekintetében folytatott el járását. Hivatkozott arra, hogy a kizárt kép­viselőket is beengedte a Házba, holott el nöki kötelessége az lett volna, hogy ezt megakadályozza. Neki kötelessége a magyar parlament munkaképességét biztosítani, en­nek tesz eleget minden cselekedetével. Az ülést öt percre fölfüggeszti. Szünet után Jankovich Bóia elnö­köl. A Ház harmadszori olvasásban elfo­gadja a honvédség bűnvádi eljárásáról, a debreceni és pozsonyi egyetemek felállítá­sáról s az Amerikával kötött szerzői egyez­ményről szóló törvényjavaslatokat. Napirend szerint következik a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló tör­vényjavaslat általános tárgyalása. Piósz Sándor előadó részletesen meg­indokolja a javaslátot. A napirenden levő javaslatokat elfo­gadták. Khuen hálád ad a gondviselésnek, hogy baj nem tőrként. A munkapárt per­cekig ünnepelte Tiszát. Délután az ellen­zéket ism t kivezették, majd a mentelmi ügyekre tértek át Kenedi referált. Hat kép- pviselőt tizenöt napra kizárlak. Holnapi napirenden Vadász megindokolja a ház- szaböly módosítást. Próbálják azonban Polónyi Gézát, a koalíció igazságagyminÍ3zterót kivezetni 1 Megpróbálják. Nem megy 1 Megpróbálják. Megy . . . Olyan gyönyörűen megy. Ami ezután következik, az iskolai kézikönyvek­ben is tanítani fogják. Akad végre egy vértanú — Ivánka Imre a neve — aki dühtől remegve ugrik fel a padra. — Innen pedig nem megyek le ! — Bravó ! Bravó ! — ordítják a nem­zet vértanúi. Nem is megy le, hanem — leugrik. Egy félszál rendőr viszi a koalíció legbát­rabb hősét. Általában a lehető legvéresebb jelene­tek játszódtak le a Házban, bizonyságául annak, hogy az uj koalició csupa elszánt legényből áll: Fernbach Károly, Veszprómy István, Huszár Károly, gróí Károlyi József. Csupa oly név, mely halnapután már a történelemben fog szerepelni. Valamennyien véres ellentállást fejtettek ki, valamennyien hivatkoztak a hazára, a nemzetre, a tör­vényre, sőt valamennyien bent is maradtak volna a teremben. De nem maradtak benn, sőt az első felszólításra mentek. így játszódott le a huszadik század legnagyobb forradalmi cselekménye. így álltak ellen a hazáért és a nemzetért a koalició hősei. Sirhantjukat a nemzet ke­gyelettel lógja ápolni. Csontjaikat beszál­lítják a Nemzeti Múzeumba, annál is in­kább, mert ismét ineghainakahazáért.. Ugyan- nazok haltak meg, akik tegnap. Jókai ezt előre megsejtette. Róluk irta azt a regényt: Akik kétszer halnak meg. Mac* Corniek-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- ===== házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám, =====

Next

/
Thumbnails
Contents