Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-29 / 145. szám
4. oldal. SZAMOS (1918. junius 29.) 145. szám. gyarázni a történteket. Az alezredes mélyen elpirult és egész idő alatt, útközben is, senkihez egyetlen szót nem szólt. A hadtestparancsnok azonban nőm elégedett meg azzal, hogy az alezredest az egész tisztikar oiőtt megsértette, hanem amikor délután vág« volt a szemlének, magához kérette ax alezredest és ast mondotta neki, hogy fölmenti attól, hogy az ogyanazaapi esti banketten, amelyet a tisztikar a hadtestparancsnok tiszteletére rendezett — rész! vagysn. Az alezredes feszes állásban »Holt a hadtestparancsnok előtt és amikor az „audienciának* vége volt, keményen szalutált. A talpig katona ember »önkinek sem sióit semmit a történtekről, c»ak amikor haza ment családja körébe, »kkor kitört belőle az elkeseredés és könyezve mesélte el tt történteket. Ar. alezredes leányát * dolog valósággal beteggé tette. Egész délután fájt a feje, ideges és nyugtalan volt. Este azután nagy és páratUnul álló dolog történt. Az alezredes leánya egyedül, minden kíséret nélkül megjelent abban ae étteremben, ahol a hadtestparancsnok a tisztikarral együtt vacsorázott. Az urleány szörnyen fölindultnak lát szott. Egyenesen bement az étterembe, megszóllitott egy pincért ói arra kérte, hogy hivassa félre a kegyelmei urat. Amikor a hadtestparancsnok a leányhoz ért, az néhány szót mondott neki. Hogy mit. azt sankieem tudja, senkisem halottá. Csöndben, minden feltűnés nélkül történt a dolog. De néhány pillanat múlva, az ideges leány megfeledkezett magáról, fölemelte a kezét és háromszor gyors egymásutánban a h&dtestparancsnob arcába csapott. Mindez olyan hirtelen, pillanatok alatt történt, hogy sem a tisztek, sem az étté remben volt egyéb vendégek nem tudtak semmit az inzultusról. A hadtestparancsnok kővé meredten állott és csak néhány perc után indult vissza a helyére. Az alezredes leánya az inzultus után sírva fakadt és gyorsan távozott. Egész Munkácson most egyébről sem beszélnek, mint erről az esetről. A hadtestparancsnok a történtekről jelentést tétetett fölötte» hatóságának. Tolll^önnvü falapot*, n)palv leendő és fehérnemű különlegességei* Ragályinál. J» »& valódi terméstajtékbó mttateBBtt to tajték-pipa metsző nél kaphatók vagy tetszés szerin megren--^-Jí-ylfAcnij szakszerűen vé' delhető. -£jaVliaS0* geztetnek. o c Szalmái, Deák-tér, Gindi - cukrászda maliit! Köztisztasági szabályrendelet. Szatmáron tudvalevőleg szabályrendelet van a köztisztaságról. Hogy mi van benne, csak kevesen tudják, de ahogyan a valóságban fest, azt mindenki tudja. Megbízhatatlan tudósítónk a szabályrendelet főbb pontjait az alábbiakban ismerteti : 1. §• A hónak tilos a járdára esni, de ha ráesik, a háztulajdonos köteles megvárni, mig a hó elolvad, vagy megfagy és mig a tavaszi napsugár és a tavaszi szól felszántja. Akinek a síkos járdán a nyaka kitörik, az panaszt tehet a sóhivatalnál. 2. §. A síkos járdára a szobalányok kötelesek port hinteni a portörlő ruhából való kirázás által. Ha a port a járókelők fejére hintik a szobalányok, kötelesek a járókelők a port a fejükről a járdára lekeiélni. 3. §. A sötétség beálltától kezdve Hold köteles világítani az udvarokban. A lépcső- házakban nem szabad világítani, mert azok a részeges alakok, akik későn járnak haza, megérdemlik, hogy kitörjék a nyakukat a sötétben. ;Szent Jáncs bogárkák alkalmazása meg van engedve. 4. §. A kávóházakban tiszta evő- és ivóeszközök alkalmazandók. A poharak he- tenkint egyszer hideg és óvenvint egyszer meleg vízzel öbli'.endők,ki. Törlö ruhának a pincérek zsebkendőjét használni általában tilos. Ha azonban senki sem latja, meg van engedve. A törlőruhákat a pincérek zsebkendőnek használhatják. 5. §• A kapucineres csészék szóién látszó piszok nem piszok, csupán odaragadt ka- puciner. Ezért külön árat felszámítani még akkor is tilos, ha a vendég megeszi. 6. §• A lágy tojásnak húsznál t poharak aljára csakis tojásmaradék ragadhat. 7- §• Az utcán való locsolás a város kötelessége. E4 a kötelességet azonban ráruházhatja a nagy természetre. 8. §• Hammisitott élelmicikket csak ezzel a jelzéssel lehet a piacon árusitni: „Hamisított"‘. Ez a felírás azonban elmaradhat akkor, ha a hamisított élelmiszert külsőleg nem lehet megkülönböztetni a valóditól. Vaj helyett szappant árulni tilos. Ha azonban a vevőnek Ízlik, megveheti. A tejet csak vizzel szabad hamisítani. Feketekávéval tilos, feketekávét csak antracen tentá- val szabad-hamisítani. 9. §. Aki ezek ellen a paragrafusok ellen vét és feljelenti magát a rendőrségen, megfelelő büntetésben fog részesülni, g Büntanya a Teleky-utcában. — Saját tudósi tónktól. — Szatmár, junius 28. Fö.háborító esetet p*naszolt el ma este szerkesztőségünkben a Teleky-utca második számú házának egyik lakója, Jut- kovics Mór. Ebben a házban lakik Markov ics Má- tyásné, aki siobák kiadásával foglalkozik. Amint meggyőződtünk róla, Markovicsnénak engedélye van szálláskiadásra, de ez az engedély aligha ad szabadalmat azokra az ocsmányságokra, amelyeknek állandó színtere Markovicsné zugszáilodája. Feltételezzük, hogy a cseodőrség még eddig nem szerzett róla tudomást és éppen ezért közérdekből Írjuk meg az esetet. Markovicsné büubarlangját, mint méhek a kast, úgy ellepték a prostituált leányok. Helynélküli cselédeknek állandó menedék és pénzkereső helye a Markovics-garni. Egyszerű munkásemberek és ffildmi- velök járnak szerelmi legjobbakra a Teleky- utca 2. számú házba és rendeznek orgiákat Markovics mámi felügyelete alatt. S hogy a botrány még nagyobb legyen világos nappal fogyatékos ruházatban járnak kelnek az udvaron a facér cselédlányok és egy cseppet sem restelkednek. Közbe-közbe pedig kiki hallatszik az utcára, amelyen pedig serdiileilen leánygyermekek is járnak, a gyalázatos trágár nóta. Fölhívjuk azonban úgy a rendőrség, a csendőrség, valamint a városi főorvos figyelmét Markovicsné biinbarlangjára.
